Továbbá ez a magyar győzelem azt a politikai eredményt is hozta, hogy sikerült 1596-ig megállítani a további oszmánok hódítását. Dobó István szerepében Sinkovits Imre A korabeli Európai Unió – a Habsburg birodalom – Rudolf német-római császár, magyar király (1552–1612) a mögötte álló egyesült európai hadakkal csak Bécset védte a törökök ellen. Hadserege lábhoz tett fegyverrel várta a híreket az egri ostromról. A szultán szövetségesei közé tartozott a francia király, aki a legjobb tüzéreivel segítette az ostromot. Ő érdekelt volt abban, hogy a Habsburg császár keleten vereséget szenvedjen. A velencei Dózse pedig jó pénzért, a gályáival segítette a török átkelést a Földközi tengeren. Dobó istván egri csillagok. A következő tavaszon (1553) Habsburg Rudolf császár elküldte Egerbe a kincstár számvevőjét, az esedékes 1552. évi adó begyűjtésére. Dobó István, a felső-magyarországi várak kapitánya nem tudott elszámolni. Azért nem, mert a vár és az ország védelme a felvidék minden anyagi erejét, – valamint Dobó magánvagyonát is – fölemésztette.
Dobó hát elöl ment. "( IV. fejezet) "A férfiakat azonban Mekcsey betereltette a kapubástya szögletébe, s addig nem volt szabad beljebb menniük, míg meg nem esküdtek, mint a katonák. – Ej – mondta egy egri szőlősgazda az eskü után -, hiszen éppen azért jöttünk mink ide, hogy védelmezzük a várat. Mire egy másik ráduplázott: – Arra való a vár, hogy védelmezzük. rész 9. fejezet) Az már más téma, hogy az olvasónapló kérdéseknél általában nem ezt szokták fontosnak tekinteni. Az eskü letétele a IV. rész 4. fejezetében történik. Ebben a fejezetben kapja meg Dobó a törökök levelét, amiben a vár megadására szólítják fel a védőket. Dobó, miután a levelet az egész várnép előtt felolvastatja, a palotába rendeli a tiszteket tanácskozásra. Ennek során először számba veszik a vérvédőket, majd azt, hogy milyen és mennyi fegyver áll rendelkezésükre. Ezután következik az eskü, amely tulajdonképpen két külön eskü. Az elsőben az tisztek esküdnek Dobóval együtt, majd Dobó külön is letesz egy esküt. Dobó István és a várvédők esküje - Olvasónaplopó. Dobó István és a tisztek esküje – Meg kell esküdnünk egymásnak az örök Isten szent nevével ezekre a pontokra…[…] – Először: akármiféle levél jön ezentúl a töröktől, el nem fogadjuk, hanem a község előtt olvasatlanul megégetjük.
Első írásos említése Csiffáry Gergely 2005-ös tanulmánya szerint 1507-ből való, amikor két testvérével, Györggyel és Lászlóval együtt korábbi Losonczy-birtokokat kap Hont megyében. A katonai szolgálatára az első bizonyíték 1546-os, amikor Győr várának egyik magyar huszártisztje, 98 huszár parancsnoka. Egy évvel később már Huszt várában várnagy, a nagy jelentőségű és jól jövedelmező máramarosi sóbányák prefektusa, illetve Máramaros vármegye ispánja. Eger várnagya és egyben Dobó várkapitány-helyettese 1551-ben, tehát az ostrom előtti évben lett. Index - Tudomány - Az egri hős, akivel százezer török nem bírt el, egy magyar paraszt igen. A török támadás idején a regény szerint a korábbról megismert harciasságával tűnik ki: "egy másfél öles kopjával maga is a falra ugrik" – írja róla egy helyen Gárdonyi, "alig lehetett visszatartani, hogy ki ne rontson" a törökök közé, majd az ostrom utolsó óráiból már azt tudjuk róla, hogy "sisakrostélyán pirosan ömlik a vér". Bár súlyosan megsérült az Ókaput védelmezve – Tinódi szerint "kő miá Mecskeinek nagy sérelme" –, ez sem tántorította el a további küzdelmektől, az ostrom utolsó napjáig kinn volt a várfalakon.
Az ostrom után Dobó felmentését kérte, majd Kendy Ferenccel együtt erdélyi vajdává nevezték ki. Míg Dobónak és katonáinak 1552-ben sikerült a várat megvédeni, addig 44 évvel később, 1596-ban az akkori kapitány, Nyáry Pál vezetése alatt álló idegen zsoldosok feladták azt. Egerben 91 éven keresztül a török lett az úr. A török uralom emlékét őrzi a XVII. század végén épült karcsú minaret, amely az egykori oszmán világbirodalomban legészakabbra látható ilyen építmény. A török hódoltság időszakában Eger egy több szandzsákot magába foglaló török tartomány, vilajet székhelye lett. Eger várát 1687 decemberében hagyták el a törökök. Bár a visszafoglalás nem ostrommal, hanem kiéheztetéssel történt, a város teljesen leromlott állapotba került. Dobó istván esküje egri csillagok. A falakkal körülvett területen az egykori feljegyzések szerint mindössze 413 ház volt lakható, s ezekben is főként visszamaradt török családok laktak. A török kiűzése után a felszabadított várost a császári kormányzat kincstári birtoknak tekintette. I. Lipót 1688-ban Egert szabad királyi várossá nyilvánította.
Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít. A vár feladásáról sem szót nem ejtek, sem szót nem hallgatok. Magamat élve sem a váron belül, sem a váron kívül meg nem adom. A vár védelmében elejétől végéig alávetem akaratomat a nálamnál feljebb való parancsának. Isten engem úgy segéljen! – Úgy segéljen! – zúgták egy hanggal. – És most magam esküszöm – szólt Dobó, két ujját a feszületre emelve. - Esküszöm, hogy a vár és az ország védelmére fordítom minden erőmet, minden gondolatomat, minden csepp véremet. Esküszöm, hogy ott leszek minden veszedelemben veletek! Dobó istván egri csillagok jellemzése. Esküszöm, hogy a várat pogány kezére jutni nem engedem! Sem a várat, sem magamat élve meg nem adom! Föld úgy fogadja be testemet, ég a lelkemet! Az örök Isten taszítson el, ha eskümet meg nem tartanám! Nem kételkedett azon senki. Lángolt mindenkinek az arca, mert tűz égett mindenkinek a szívében. A Dobó esküjére minden kard kivillant. Egy lélekkel kiáltották: – Esküszünk! Esküszünk! Istenem! Te látod a mi kis romladozó várunkat s benne ezt a maroknyi, elszánt népet… A Te nagy mindenségedben kicsi semmiség ez a földi világ.
A rendelet 6. § (1) bekezdése szerint a bejelentésnek a rendelet 1. melléklet A) pontjában meghatározott adatokat kell tartalmaznia. A bejelentésről a jegyző a 2. melléklet A) pontjában meghatározott adattartalommal nyilvántartást vezet. Az eljárás illetékmentes. A jegyző a kereskedelmi tevékenység végzésére irányuló bejelentést nyilvántartásba veszi, majd a nyilvántartási számmal együtt – elektronikus úton – megküldi a szakhatóságoknak, hatóságoknak, melynek körét a hivatkozott Korm. rendelet 6. § (2) és (2a) bekezdése határozza meg. A Korm. mellékletében meghatározott termékkör esetén - ha az nem tartozik a rendelet 3. mellékletében szabályozott kizárólag üzletben forgalmazható és működési engedélyhez kötött termékekhez - a kereskedő a bejelentés benyújtásával egyidejűleg a kereskedelmi tevékenység végzését elkezdheti. Vonatkozó jogszabályok 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről 210/2009. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről 2017. évi CXXV. Bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység. törvény a közigazgatási szabályszegések szankcióiról Fogalmak A kereskedelemről szóló 2005. törvény 2.
Budapest 04. ker. - Kereskedelem: bejelentés-köteles A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény alapján a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. Ipari - kereskedelmi ügyintézés. 29. ) Korm. rendelet 6. mellékletében meghatározott termékkörök forgalmazására vonatkozóan a Kereskedő bejelentési kötelezettséggel tartozik. Magyarország területén kereskedelmi tevékenységet, bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység esetén az illetékes jegyzőhöz történő bejelentést követően lehet végezni. Kulcsszavak: üzlet, kereskedelem, kereskedelmi, bejelentés, bejelentés-köteles, étterem, vendéglátás, csomagküldő, mozgóbolt, vendéglátó Újpest közigazgatási területén bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenységet - üzletben, bevásárlóközpontban, vásáron vagy piacon, közterületi és közvetlen értékesítés (mintabolt) formában - folytatni kívánó egyéni vállalkozó, gazdálkodó szervezet vagy a rendelkezési nyilvántartásba regisztrált meghatalmazott. Továbbá: a mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, az üzleten kívüli (házalás) kereskedelem, a csomagküldő kereskedelem, az automatából történő értékesítés, valamint a közlekedési eszközön folytatott értékesítés esetében a bejelentést a kereskedő a székhelye szerinti jegyző felé szükséges megtenni.
Ügyleírás Bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység a tevékenység megkezdésére irányuló szándék bejelentését követően folytatható. Bejelentés alapján forgalmazható termékköröket a 210/2009. (IX. 29. ) Korm. rendelet (a továbbiakban: R. ) 6. melléklete tartalmazza. Amennyiben a bejelentés-köteles tevékenység folytatható, a jegyző a tevékenységet nyilvántartásba veszi. Illetékesség A kereskedelmi tevékenység helye szerint illetékes a települési önkormányzat jegyzője üzletben, bevásárlóközpontban, vásáron vagy piacon körzetületi értékesítés, közvetlen értékesítés forma esetén. A kereskedő székhelye szerinti illetékes a települési önkormányzat jegyzője mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, az üzleten kívüli kereskedelem, a csomagküldő kereskedelem, az automatából történő értékesítés, valamint a közlekedési eszközön folytatott értékesítés esetében. Szükséges okiratok A tevékenység bejelentésekor a kereskedőnek szükséges igazolnia: 1. az üzlet használatának jogcímét (bérleti szerződés stb. )