Ezen a héten a 215 éve, 1800. december 1-jén született Vörösmarty Mihályra emlékezünk. VÖRÖSMARTY MIHÁLY: A MERENGŐHÖZ Laurának Hová merűlt el szép szemed világa? Mi az, mit kétes távolban keres? Talán a múlt idők setét virága, Min a csalódás könnye rengedez? Tán a jövőnek holdas fátyolában Ijesztő képek réme jár feléd, S nem bízhatol sorsodnak jóslatában, Mert egyszer azt csalúton kereséd? Nézd a világot: annyi milliója, S köztük valódi boldog oly kevés. Ábrándozás az élet megrontója, Mely, kancsalúl, festett egekbe néz. Mi az, mi embert boldoggá tehetne? Kincs? hír? gyönyör? Vörösmarty Mihály: A MERENGŐHÖZ | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. Legyen bár mint özön, A telhetetlen elmerülhet benne, S nem fogja tudni, hogy van szívöröm. Kinek virág kell, nem hord rózsaberket; A látni vágyó napba nem tekint; Kéjt veszt, ki sok kéjt szórakozva kerget: Csak a szerénynek nem hoz vágya kínt. Ki szívben jó, ki lélekben nemes volt, Ki életszomját el nem égeté, Kit gőg, mohó vágy s fény el nem varázsolt, Földön honát csak olyan lelheté. Ne nézz, ne nézz hát vágyaid távolába: Egész világ nem a mi birtokunk; Amennyit a szív felfoghat magába, Sajátunknak csak annyit mondhatunk.
Múlt és jövő nagy tenger egy kebelnek, Megférhetetlen oly kicsin tanyán; Hullámin holt fény s ködvárak lebegnek, Zajától felréműl a szívmagány. Ha van mihez bizhatnod a jelenben, Ha van mit érezz, gondolj és szeress, Maradj az élvvel kínáló közelben, S tán szebb, de csalfább távolt ne keress, A birhatót ne add el álompénzen, Melyet kezedbe hasztalan szorítsz: Várt üdvöd kincse bánat ára lészen, Ha kart hizelgő ábrándokra nyitsz. Hozd, oh hozd vissza szép szemed világát; Úgy térjen az meg, mint elszállt madár, Mely visszajő, ha meglelé zöld ágát, Egész erdő viránya csalja bár. Maradj közöttünk ifju szemeiddel, Barátod arcán hozd fel a derűt: Ha napja lettél, szép delét ne vedd el, Ne adj helyette bánatot, könyűt. Vörösmarty mihály a merengőhöz elemzés. A higgadt, komoly gondolkodású, érett, bölcs férfi vallomása ez a költemény, amellyel saját szerelmére hivatkozva visszahívja a merengő lányt álomvilágából az itt és most világába. A cím és a Laurának szóló ajánlás azonban csak a vers ihletforrására utal, valójában egy általános boldogságfilozófia bontakozik ki a műben.
Hová merűlt el szép szemed világa? Mi az, mit kétes távolban keres? Talán a múlt idők setét virága, Min a csalódás könnye rengedez? Tán a jövőnek holdas fátyolában Ijesztő képek réme jár feléd, S nem bízhatol sorsodnak jóslatában, Mert egyszer azt csalúton kereséd? Nézd a világot: annyi milliója, S köztük valódi boldog oly kevés. Ábrándozás az élet megrontója, Mely, kancsalúl, festett egekbe néz. Mi az, mi embert boldoggá tehetne? Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár mint özön, A telhetetlen elmerülhet benne, S nem fogja tudni, hogy van szívöröm. Vörösmarty Mihály: A merengőhöz | Vers videók. Kinek virág kell, nem hord rózsaberket; A látni vágyó napba nem tekint; Kéjt veszt, ki sok kéjt szórakozva kerget: Csak a szerénynek nem hoz vágya kínt. Ki szívben jó, ki lélekben nemes volt, Ki életszomját el nem égeté, Kit gőg, mohó vágy s fény el nem varázsolt, Földön honát csak olyan lelheté. Ne nézz, ne nézz hát vágyaid távolába: Egész világ nem a mi birtokunk; Amennyit a szív felfoghat magába, Sajátunknak csak annyit mondhatunk. Múlt és jövő nagy tenger egy kebelnek, Megférhetetlen oly kicsin tanyán; Hullámin holt fény s ködvárak lebegnek, Zajától felréműl a szívmagány.
A MERENGŐHÖZ Laurának Hová merűlt el szép szemed világa? Mi az, mit kétes távolban keres? Talán a múlt idők setét virága, Min a csalódás könnye rengedez? Tán a jövőnek holdas fátyolában Ijesztő képek réme jár feléd, S nem bízhatol sorsodnak jóslatában, Mert egyszer azt csalúton kereséd? Nézd a világot: annyi milliója, S köztük valódi boldog oly kevés. Ábrándozás az élet megrontója, Mely, kancsalúl, festett egekbe néz. Mi az, mi embert boldoggá tehetne? Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár mint özön, A telhetetlen elmerülhet benne, S nem fogja tudni, hogy van szívöröm. Kinek virág kell, nem hord rózsaberket; A látni vágyó napba nem tekint; Kéjt veszt, ki sok kéjt szórakozva kerget: Csak a szerénynek nem hoz vágya kínt. Ki szívben jó, ki lélekben nemes volt, Ki életszomját el nem égeté, Kit gőg, mohó vágy s fény el nem varázsolt, Földön honát csak olyan lelheté. Ne nézz, ne nézz hát vágyaid távolába: Egész világ nem a mi birtokunk; Amennyit a szív felfoghat magába, Sajátunknak csak annyit mondhatunk.
A város legnagyobb turisztikai vonzereje a Szarvasi Arborétum. A Holt-Körös partján elterülő kert alapítója Bolza József (Pepi gróf), kinek örököseBolza Pál folytatta azt a csodálatos munkát, amely egy világhírű tájképi kertet hozott létre. A Szarvasi Arborétumbanöt fás gyűjtemény található 82 hektáron, a világ számos tájáról érkezett, több, mint 1600 fa- és cserjefajjal. Az év minden napján varázslatos látványt nyújtó kert számos kiegészítő programmal és bemutatóhellyel várja a természet szerelmeseit. Nyitva tartás: Az Arborétum egész évben, minden nap – ünnepnapokon is – reggel nyolc órától sötétedésig látogatható. Jegykiadás 8, 00-18, 30 között A látogatók a főbejáratnál válthatják meg belépőjegyeiket az alábbiak szerint: 2018. március 1-től érvényes belépő áraink: Kékkel a hétvégén, az ünnep és munkaszüneti napokon érvényes árak szerepelnek. Arborétum Mini Magyarország Kombinált Felnőtt jegy 1. 450HUF 1. 800HUF 1. 800 HUF 2. 200HUF 2. 750HUF Gyerek (3 év felett), diák, nyugdíjas jegy 900 HUF 1.
További képek Forrás: Az ország egyetlen interaktív makettparkjában Magyarország nevezetességei kicsiben egy helyen, felnőtteknek, gyerekeknek, családoknak és osztályoknak egyaránt kötelező országjáró program Szarvason, a történelmi Magyarország közepén, a Szarvasi Arborétumban. A hazánk legnagyobb arborétumában, a Kárpát-medence és a történelmi Magyarország mértani középpontjában lévő makettpark hazánk történelmét, hagyományait, építészeti nevezetességeit mutatja be. Az ország egyetlen interaktív makettparkjában néhány óra alatt az egész országot bebarangolhatjuk. Magyarország épített csodáinak minden apró részletében kidolgozott kicsinyített mása megtalálható a történelmi Magyarország közepén, Szarvason, a Mini Magyarország makettparkban. Aki még soha nem látta a Kecskeméti Cifrapalotát felülről, a Pécsi Dzsámit vagy a Tatabányai Turult közelről, akinek eddig kimaradt a Fertődi Kastély, nem hallotta még a visszhangot a Tihanyi Apátságnál, nem emlékszik pontosan kiknek a szobrai állnak a Hősök terén, vagy megnézne egy csatajelenetet az egri várban, annak a Mini Magyarország a tökéletes kirándulóhely.
Ezt első sorban családoknak ajánlják, ahol 4-12 éves gyerekek vannak, de azok se keseredjenek el, akik inkább a barátokkal szeretnének részesei lenni egy igazán izgalmas kalandnak az arborétum területén. Ők próbára tehetik az ügyességüket az Árnyékvilág vagy a Viharzóna szabadulós játékban. Mindhárom esetén előzetes jelentkezés szükséges! Sokan nem tudják, hogy a Pepi-kert egy rendhagyó tanösvénnyel is rendelkezik, ez a Harcsa tanösvény, amit kenuval és kajakkal lehet végigjárni szakvezető kíséretében. Szarvasi Arborétum hajókikötője Mini Magyarország makettpark Az arborétumhoz tartozik, de külön is látogatható a megnyitása óta folyamatosan fejlődő Mini Magyarország, ahol Magyarország legszebb látnivalóit tekinthetjük meg maketteken. Igazán különleges kaland ezt így egyben bebarangolni, hiszen egyébként nagy feladat lenne, ha mindezt személyesen is szeretnénk felkeresni az eredeti helyén. Az élménypark különlegessége, hogy felülnézetből Magyarországot ábrázolja, és már a hazai mellett Erdély, a Felvidék és Kárpátalja látnivalói is megtalálhatók a makettek között.
Figyelem! Az általad letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot