Feux follets (Lidércfény). A B-dúrban, 2/4-ben megírt darab sejtelmes, imbolygó fényeket idéző etűd színes billentéstechnikát és iróniát feltételez az előadótól. Vision (Látomás). Victor Hugo Ódák és balladák kötetében található ilyen című költemény. Liszt a darabot g-mollban és 3/4-ben írta meg. A címe ellenére nem meditatív jellegű kompozíció, sokkal inkább súlyos, markáns anyagú zene. Érdekes a vibrante előadói utasítás (ez a jelölés vonós hangszereknél szokásos). Eroica. Norbie blogja: Hangnemek. A cím nem titkoltan Beethoven 3. szimfóniájára utal. Esz-dúr, 4/4-es zene, hősi hangulatú induló, amelynek bevezetése Liszt egy korábbi, Rossini - és Spontini -témákra írt operafantáziájából származik. Ez az etűd új a sorozatban, egyik korábbi változatban sem szerepelt. Wilde Jagd (Vad hajsza). A sorozat egyetlen német nyelvű címét viselő etűdje (c-moll, 6/8). A Presto furioso felirat valóban a vad hajszára utal, a dallam egy vadászatot fest le. Ricordanza (Emlékezés). Ez az etűd olasz címet visel, Asz-dúrban, 6/4-ben szól.
Repertoárja szinte az egész csembalóirodalmat felöleli, beleértve a 20. századi és a kortárs zenét is. Több magyar zeneszerző – Arányi-Aschner György, Balázs Árpád és Hidas Frigyes – komponált már számára műveket, így számos ősbemutató fűződik a nevéhez. A budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia docense, a csembalóosztály vezetője. Gottlieb Muffat műveit tartalmazó albuma ( Componimenti musicali per il cembalo) 1992-ben elnyerte a Hamburgi Német Lemezkritikusok Díját. Dúr moll pork . 2011-ben Liszt Ferenc-díjat kapott. 2013-ban DLA doktori fokozatot szerzett. Disszertációja "Georg Anton Benda és csembalószonátái" címmel magyar és cseh nyelven könyvalakban is megjelent (Magyar Kultúra Kiadó, 2014 és 2016) 2017 júniusa óta a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti Tagozatának levelező tagja. Dobozy Borbála Cím: J. S. Bach: Das wohltemperierte Klavier II
Lírai hangulatú, dallamos zene, amolyan chopines darab. Ennek az etűdnek az alapja azonban már a gyermekkori változatban is megvolt, így Chopin hatására nem lehet gondolni. Allegro agitato. Cím nélküli etűd, f-mollban, 2/4-ben. Sodró lendületű, drámai hatású zene, amelynek érdekessége a régi változatból megmaradt disperato (kétségbeesetten) utasítás. Busoni – a hangneme miatt – Appassionatának nevezte, néha említik ma is ilyen néven. Harmonies du soir (Esti harmóniák). Desz-dúr, 4/4. Ez az a darab, amit az első, gyermekkori Esz-dúr változatból transzformált Deszbe Liszt, és helyezte a végső helyére. A címe Charles Baudelaire költeményére utal. Lírai, meditatív, tájfestő etűd, Liszt egyik korai preimpresszionisztikus zongoradarabja. Chasse-neige (Hóvihar, Hópelyhek). Dúr-moll – hangnemcserés boldog-szomorú dalok, perverz Doors-, R.E.M.- és Metallica-variációk - MusicPress. Címe ellenére nem vidám zene, hanem sötét látomás a mindent elborító hóviharról, b-mollban, 6/8-ban megírva. Ez az etűd nem a liszti diadallal, megdicsőüléssel fejeződik be, hanem halkan, megnyugvással. Kottarészletek [ szerkesztés] Kottarészletek a tizenkét Transzcendens etűd ből: Preludio, No.
A Jó éjszakát! 1924-ben keletkezett és a költő utolsó, posztumusz (halála után megjelent), Lélektől lélekig című kötetében kapott helyet, annak utolsó verseként. Mint a címéből is látszik, búcsúvers. A gyógyíthatatlan betegségben, tüdőbajban szenvedő Tóth Árpád életének utolsó évtizede már a halálra való készülődés jegyében telt. Búcsúzott a fiatalságtól és az élettől is. Betegsége mellett a szegénység is nyomasztotta, az újságírást megterhelő robotnak érezte. Művéből kicsendül a megpihenés vágya. Ez a verse afféle halál előtti számvetés. Csöndes lenyugvás, belenyugvó fájdalom érződik belőle, mintha a költőnek nem volna másra szeme, hangja, minden sorában ez a fájdalom bujkál. Tóth Árpád fiatalon halt meg tüdővészben. Rövid és szomorú élete mégis olyan művészi szépséget fakasztott ki belőle, amellyel másokat is meg tudott vigasztalni. Jó éjszakát! Falon az inga lassú fénye villan, Oly tétován jár, szinte arra vár, Hogy ágyam mellett kattanjon a villany, S a sötétben majd boldogan megáll.
Jöjjön Tóth Árpád: Jó éjszakát verse. Falon az inga lassú fénye villan, Oly tétován jár, szinte arra vár, Hogy ágyam mellett kattanjon a villany, S a sötétben majd boldogan megáll. Pihenjünk. Az álomba merülőnek Jó dolga van. Megenyhül a robot, Mint ahogy szépen súlya vész a kőnek, Mit kegyes kéz a mély vízbe dobott. Takarómon […] Olvass tovább Jöjjön Tóth Árpád: Tetemrehívás verse. Olykor a bíbor alkonyatban Elnehezedik a szivem – Felnézek a nagy, csuda égre, És látást látok, úgy hiszem. Boldogtalan fantáziámnak Úgy rémlik, a felhők felett Azért a csönd: meghalt az Isten, És ravatalra tétetett. Fejénél roppant arany lángok, Antares s Orion ragyog, Körüle térdre rogyva sírnak Az árván maradt angyalok. Valaki […] Olvass tovább Jöjjön Tóth Árpád: Körúti hajnal verse. Mutatjuk a nagyszerű írást Vak volt a hajnal, szennyes, szürke. Még Üveges szemmel aludtak a boltok, S lomhán söpörtek a vad kővidék Felvert porában az álmos vicék, Mint lassú dsinnek, rosszkedvű koboldok. Egyszerre két tűzfal között kigyúlt A keleti ég váratlan zsarátja: Minden üvegre száz napocska hullt, S az […] Olvass tovább Jöjjenek Tóth Árpád legismertebb versei összeállításaink.
Hirdetés Jöjjön Tóth Árpád: Jó éjszakát verse. Falon az inga lassú fénye villan, Oly tétován jár, szinte arra vár, Hogy ágyam mellett kattanjon a villany, S a sötétben majd boldogan megáll. Pihenjünk. Az álomba merülőnek Jó dolga van. Megenyhül a robot, Mint ahogy szépen súlya vész a kőnek, Mit kegyes kéz a mély vízbe dobott. Pihenjünk. Takarómon pár papírlap. Elakadt sorok. Társtalan rimek. Megsimogatom őket halkan: írjak? És kicsit fájón sóhajtom: minek? Minek a lélek balga fényüzése? Aludjunk. Másra kell ideg s velő. Józan dologra. Friss tülekedésre. És rossz robotos a későnkelő. Mi haszna, hogy papírt már jó egypárat Beírtam? Bolygott rajtuk bús kezem, A tollra dőlve, mint botra a fáradt Vándor, ki havas pusztákon megyen. Mi haszna? A sok téveteg barázdán Hová jutottam? És ki jött velem? Szelíd dalom lenézi a garázdán Káromkodó és nyers dalú jelen. Majd egyszer… Persze… Máskor… Szebb időkben… Tik-tak… Ketyegj, vén, jó költő-vigasz, Majd jő a kor, amelynek visszadöbben Felénk szive… Tik-tak… Igaz… Igaz… Aludjunk vagy száz évet csöndben át… Ágyam mellett elkattantom a villanyt.
Egy égi üzenet, mely végre most […] Olvass tovább Jöjjön Tóth Árpád: Húsvéti versike költeménye. Alászolgája! A Ludas Matyi-pálya, Isten bizony nehéz e' – Erre nézve Nem lehet senkinek aggálya, A legaggabb gáncsolók agg mája Se irigyelheti eztet A szomorú keresztet. Például kérem, Most is meg kell őrizni A hidegvérem, Mikor e szép áprilisi télbe Arra vagyok itélve, Hogy ahelyett, hogy korcsolyát öltve Kisiklanék […] Olvass tovább Jöjjön Tóth Árpád: Körúti hajnal verse. Vak volt a hajnal, szennyes, szürke. Egyszerre két tűzfal között kigyúlt A keleti ég váratlan zsarátja: Minden üvegre száz napocska hullt, S az aszfalt szennyén szerteszét gurult […] Olvass tovább Jöjjön Tóth Árpád: Rímes, furcsa játék verse. Szeszélyes, bús ajándék E rímes, furcsa játék, Oh, zokog, bár negédes – Fogadd szivedbe édes! Mert csupa szívbevert seb Vérszínezi e verset Mint halvány őszirózsa Szirmát az őszi rozsda. De lásd, egyebem nincsen, Se birtokom, se kincsem, Nem adhatok tenéked Csak ily borús zenéket. Szebb volna büszke kastély […] Olvass tovább
Tóth Árpád (1886-1928) Aradon született, majd 3 évesen Debrecenbe került, ahol később iskolába is járt. Apja (kőfaragómester) fiától várja művészi ambícióinak kiteljesedését. Egyetemre Budapesten jár, ahol a Négyesy-szeminárium látogatója – ekkor kezd el verset írni. Az egyetemet nem fejezi be, ennek egyik oka az egész életét végigkísérő szegénység, és korai, súlyos tüdőbaja. Visszatér Debrecenbe, ahol újságíróként dolgozik. 1907-tõl jelennek meg versei (a Nyugatban is). 1913-ban jelenik meg első verseskötete Hajnali szerenád címmel. 1917-ben elveszi Lichtmann Annát. Ebben az évben jelenik meg második kötete: Lomha gályán címmel. Az I. világháborúban nem vesz részt, de mély benyomást tesz rá. Gyakran kezelik szanatóriumokban. A forradalmi eseményekhez nagy lelkesedéssel csatlakozott – változásokra vágyik a nagy szenvedések láttán. A forradalom után mellőzik, ekkoriban erősödik meg én-lírája. Utolsó kötete (életében) 1922-ben jelenik meg Az öröm illan címmel. (Postumus kötet: Lélektől lélekig. )
Versek... bolondság... szép jó éjszakát! (1924)
Pihenjünk. Az álomba merülőnek Jó dolga van. Megenyhül a robot, Mint ahogy szépen súlya vész a kőnek, Mit kegyes kéz a mély vízbe dobott. Pihenjünk. Takarómon pár papírlap. Elakadt sorok. Társtalan rimek. Megsimogatom őket halkan: írjak? És kicsit fájón sóhajtom: minek? Minek a lélek balga fényüzése? Aludjunk. Másra kell ideg s velő. Józan dologra. Friss tülekedésre. És rossz robotos a későnkelő. Mi haszna, hogy papírt már jó egypárat Beírtam? Bolygott rajtuk bús kezem, A tollra dőlve, mint botra a fáradt Vándor, ki havas pusztákon megyen. Mi haszna? A sok téveteg barázdán Hová jutottam? És ki jött velem? Szelíd dalom lenézi a garázdán Káromkodó és nyers dalú jelen. Majd egyszer… Persze… Máskor… Szebb időkben… Tik-tak… Ketyegj, vén, jó költő-vigasz, Majd jő a kor, amelynek visszadöbben Felénk szive… Tik-tak… Igaz… Igaz… Aludjunk vagy száz évet csöndben át… Ágyam mellett elkattantom a villanyt. Versek… bolondság… szép jó éjszakát! A vers műfaja elégia, hangulata rezignált, bánatos. Típusa létösszegző költemény.