A személyes bejelentkezést követőn időpont egyeztetésre kerül sor a temetés személyes történő bejelentése, és az ahhoz kapcsolódó beszélgetés céljából. Ezen az alkalmon kérjük bemutatni az elhuny életét a temetési szolgálatot végző lelkipásztornak. Amennyiben a személyes találkozás bármilyen oknál fogva nem kivitelezhető, illetve a bejelentés meggyorsítását segítendő, kérjük az alábbi űrlap kitöltését. Feltételek A temetés ideje a hét bármely napjára eshet, kivéve a vasárnapot, illetve a nagy-egyházi ünnepeket. A temetési szolgálat nem szentség, viszont szolgálat. Ezért az Északpesti Református Egyházmegye határozata alapján 15. 000 Ft stóladíj ellenében végezhető a szertartás. A Lelkészi Hivatalban csak a Perőcsény-Vámosmikolai Református Társegyházközség igazgatási területén lakó reformátusok anyakönyvezése történik. Jer, temessük el a testet - Reformatus.hu. Egyházi előírásaink szerint a temetési szertartás végzésére minden esetben az elhunyt lakóhelye és vallása szerinti lelkipásztor az illetékes. Ott kell kérni a gyász-szertartás végzését.
A temetési istentisztelet rendje: A ravatalnál: Apostoli köszöntés Ének Imádság Textus (az igehirdetés alapigéje) Igehirdetés Úri imádság (Mi atyánk …) Áldás A sírnál: Fohász A feltámadás és a keresztyén reménység alapját adó bibliai Igék Apostoli Hitvallás Elbúcsúzás Ének (hantolás alatt) Meghívás istentiszteletre, elköszönés (részvétnyilvánítás megkezdése) Temetés bejelentése: A református Lelkészi Hivatalban (4200 Hajdúszoboszló Kálvin tér 9. ) kell a temetést bejelenteni, miután a temetőben az időpontot lefoglalták a hozzátartozók. Rendkívüli helyzet vagy a személyes megjelenés akadályoztatása esetén keressenek bizalommal elérhetőségeinken!
Györgyjakab Miklós Csaba magiszterképzős egyetemi hallgató Az egyes régiók temetési szokásairól ma már több helyen olvashatunk néprajzi témakörhöz kapcsolódó írásokban, azonban az alkalom ének-világáról meglehetősen kevés információnk van. Az 1996-ban Kolozsváron kiadott Magyar Református Énekeskönyv 4 temetési éneket tartalmaz, az 1923-ban kiadott (régi) énekeskönyvünk pedig 35 temetéskorra való éneket. Kérdés azonban, hogy az egyes gyülekezetek ismerik-e, illetve éneklik-e ezeket az énekeket a temetési szertartásokon, valamint a kapcsolódó részeseményeken. Egy véletlenszerű rákérdezésből az tűnik ki, hogy számos gyülekezeti tag nem ismeri a megnevezett énekeskönyvek kapcsolódó énekeit. Ebből következtethető, hogy valószínű nem éneklik azokat temetéseken sem. Református temetési énekek. A kérdések láncszerűen követik egymást: mi lehet ennek az oka? Előfordulhat, hogy nincs igény az 1996-os énekeskönyv temetési énekeire? Olyan gazdag lenne a temetési repertoár, hogy a kapcsolódó fejezet énekei kimaradhatnak a szokásvilágból?
A veganizmus elutasítja az állatok kizsákmányolásának és kihasználásának minden formáját, valamint az állati eredetű termékek használatát és fogyasztását. Filozófiai szemléletmód, amelynek célja az állatok szabadságának és élethez való jogának fel- és elismerése. Mi a baj a tojással? A tojásipar rendkívül kegyetlen módon bánik az állatokkal. A csirkéket akkora ketrecekben tartják, hogy megmozdulni sem nagyon tudnak, a tojásból kibújó hím kiscsibék pedig esélyt sem kapnak az életre: születésük után egy jó erős zsákban végzik, ahol összenyomják egymást, megfulladnak, vagy élve ledarálják őket. De a tojók élete sem sokkal fényesebb. Mikor "kiöregednek", azaz egyre kevesebb hasznot hoznak, átkerülnek a húsiparba. Sokan hivatkoznak a háztáji tyúkok tojásaira mint kegyetlenségmentes alternatívára, ám a veganizmus szempontjából ez sem elfogadható. Lehet, hogy a kapirgálós tyúkoknak valóban nagyobb életteret biztosítanak, de életük – a hím kiscsibéké és a tojóké is – a legtöbb esetben ugyanúgy fog végződni, mint ketrecben tartott társaiké.
A veganizmus elutasítja az állatok kizsákmányolásának és kihasználásának minden formáját, valamint az állati eredetű termékek használatát és fogyasztását. Filozófiai szemléletmód, amelynek célja az állatok szabadságának és élethez való jogának fel- és elismerése. A tojásipar rendkívül kegyetlen módon bánik az állatokkal. A csirkéket akkora ketrecekben tartják, hogy megmozdulni sem nagyon tudnak, a tojásból kibújó hím kiscsibék pedig esélyt sem kapnak az életre: születésük után egy jó erős zsákban végzik, ahol összenyomják egymást, megfulladnak, vagy élve ledarálják őket. De a tojók élete sem sokkal fényesebb. Mikor "kiöregednek", azaz egyre kevesebb hasznot hoznak, átkerülnek a húsiparba. Sokan hivatkoznak a háztáji tyúkok tojásaira mint kegyetlenségmentes alternatívára, ám a veganizmus szempontjából ez sem elfogadható. Lehet, hogy a kapirgálós tyúkoknak valóban nagyobb életteret biztosítanak, de életük - a hím kiscsibéké és a tojóké is - a legtöbb esetben ugyanúgy fog végződni, mint ketrecben tartott társaiké.
Feldolgozott húsok közé sorolják a párizsit, a szalámikat és a virslit is. Plusz az ipari állattartást csak úgy tudják ennyi ember igényeire kiszolgálni, hogy vegyszereket, hormonokat adnak az állatoknak. Módosítják a géneiket, hogy nagyobb hús legyen rajtuk, gyorsabban nőjjenek stb. S ezek a hormonok rajtunk keresztül is átmennek, ha fogyasztunk belőlük. A másik motiváció lehet, hogy egy fenntarthatóbb életmódot választunk, mivel már nagyon sok tudós bizonyította, hogy az ipari állattartás fenntarthatatlan. Vegán étrend vs Pland based (növényi alapú) A vegán étrend azt jelenti, hogy semmilyen állati eredetű táplálékot nem veszünk magunkhoz. Ez magában foglalja a tojást, tejet, sajtot, mézet is. Szerencsére egyre több erre szakosodott étteremmel találkozhatunk, így nem feltétlen igényel már akkora tervezést ez az életmód, mint régen. A teljes értékű növényi alapú étrend azt jelenti, hogy kerülünk minden feldolgozott, cukros és zsíros étel, halat, húst és tejtermék fogyasztását. Ehelyett olyan egészséges, növényi alapú élelmiszereket választhatunk, mint a teljes kiőrlésű gabonafélék, mindenféle zöldség és gyümölcs, hüvelyesek, diófélék, magvak és még sok más.
A növényi étrendre váltás a kutatások alapján csökkenti a koleszterin- és a vérnyomásszintet, és nem mellesleg a környezetnek is jobbat tehetsz vele. De mégis melyik a megfelelőbb a számodra? Vegetáriánus? Vegán? Mi a különbség? Segítünk! Mit kell tudni a vegetáriánus étrendről? Ez a diéta a legegyszerűbb módja annak, hogy több növényi eredetű élelmiszert, zöldséget, gyümölcsöt fogyasszunk. Hagyományosan a vegetáriánus ok nem fogyasztanak húsféléket, és egyéb állati részekből készült ételeket, mint például a csontleves. Vannak, akik tojást és tejtermékeket sem fogyasztanak, de van, akinek ez belefér, sőt, időnként akár a halak is. A különböző vegetáriánus étrendeknek különböző az elnevezésük is. Lacto-ovo vegetáriánus: nem fogyaszt húst, tenger gyümölcseit, húskészítményeket, de eszik tojást és tejtermékeket. Lacto-vegetáriánus: nem fogyaszt húst, tenger gyümölcseit, húskészítményeket, tojást, de eszik tejtermékeket. Peszkatáriánus: nem fogyaszt húst, húskészítményeket, de eszik tenger gyümölcseit, tojást és tejtermékeket.
Miben különbözik ettől a vegán étrend? A vegán étrend ből még több élelmiszertípus esik ki, hiszen akik így élnek, egyáltalán nem fogyasztanak állati eredetű élelmiszereket. Így amellett, hogy nem esznek húst, húskészítményeket, tenger gyümölcseit, tojást, tejtermékeket, zselatint sem fogyasztanak, és vannak, akik mézet sem. A vegánság nem csak az étkezésben jelenhet meg, a táplálkozási szokásokon túl sokaknál teljes életmódváltást is jelent, így nem használnak olyan termékeket, amelyeket állatokon teszteltek, olyan kozmetikumokat, ruhákat, tárgyakat, amelyeknek állati eredetű dologhoz lehet köze. Tehát a legnagyobb különbség a két étrend között az, hogy a vegánok lemondanak minden állati eredetű dologról is. A vegán étrendnek van egy mellékága is, a nyers-vegánság: ők azok, akik csak nyers, feldolgozatlan, növényi alapú élelmiszereket fogyasztanak. Kinek melyik a megfelelőbb? Hogy melyik étrend az ideálisabb a számodra, az részben attól függ, hogy miért szeretnél lemondani a húsról, az állati eredetű dolgokról.
A vegánok tehát nemcsak húst nem fogyasztanak, hanem kerülnek minden más állati eredetű élelmiszert is, úgy mint a tojást, a tejet vagy éppen a mézet. Életszemléletük a tányérjukon kívül is érvényesül: nem használnak semmilyen egyéb állati eredetű terméket, és nem vásárolnak állatkísérletekhez köthető vagy állatokon tesztelt háztartási cikkeket. Magyarán sem a bőrcipő, sem a gyapjúpulóver, sem a mézet tartalmazó arckrém nem számít vegán terméknek. Emellett a vegánok ignorálnak minden olyan szórakoztatókomplexumot is, amely állatokat használ szórakoztatás céljára, mint például az állatkerteket, a cirkuszokat vagy a delfináriumokat. A tehén teje alapvetően anyatej, amely a borjú táplálására szolgál. A tehén - ahogy minden más emlős is - csupán az utód megszületése után termel tejet egy ideig azzal a céllal, hogy az első hónapokban azzal táplálja kicsinyét. Ebből következik, hogy amikor a tehénnek nincs borja, természetes állapotban teje sem termelődne - tejtermelésüket a tejipar mesterségesen tartja fenn.