Milyen szerencsés az ember fia, ha történetesen John Krasinski-nek hívják, és a felesége immáron hét éve Emily Blunt. Egyfelől szerencsés, mert hát… nos szóval értitek, másfelől pedig még szerencsésebb, mert ha adott esetben úgy dönt, hogy ő most filmet készít, akkor nem kell azon agyalnia, hogy honnan rántson elő egy A-listás sztárt. Hiszen van otthon egy. Nos valahogy így született meg a Hang nélkül, ami nálunk egy picit később érkezett meg a mozikba (ejnye! ), de annyit már elöljáróban elmondhatok, hogy megérte rá várni. Jelen pillanatban a 17 millió dollárból (kis túlzással aprópénzből) készült horror 270 milliónál tart, ami nem csak a műfajhoz képest kitűnő teljesítmény, hanem mindentől függetlenül is az. Vírusmarketing? Hype? Persze, mindkettőből jutott bőven, főleg a tavalyi Tűnj el! sikere után a közönség valahogy éhesebb lett az "óccsópénzből" nagyot durrantó borzongatásra, de a Hang nélkül sikere nem csupán ennyiben keresendő. Na jó, nyilván nem, hiszen kevés pénzből lehet rossz filmeket is csinálni, van rá példa bőven, gondolom elnézitek nekem ha nem kezdem el sorolni.
Krasinski karakterei csak akkor beszélnek, ha muszáj és nagyjából éppen annyit mondanak, amennyire szükségünk van nézőként. Minden mást a színészek játékára és a vizuális történetmesélésre bíz a film. Mindezzel kissé ironikus módon a mainstream moziélmény becsületét nem a Tenet grandiózus látványorgiája mossa tisztára (ahogy azt Nolan elképzelte), sokkal inkább a Hang nélkül höz hasonló, visszafogottabb alkotások, melyek a vizuális tartalmat nem csupán a nagybetűs látványt kiszolgáló felületnek tekintik, hanem az információátadás egyik kiemelt eszközének, és ahol a verbalitás nem a történetmesélés elsődleges hordozója, csupán egy lehetséges csatornája a vizualitás mellett. Az ilyen alkotások az agyzsibbasztó retorikai fordulatok helyett hagyják érvényesülni a néző vizuális értelmezőkészségét, ezáltal pedig a néző is aktívabban bevonódik a felvázolt történetbe. Hiába kapunk relatíve kevés információt arról, hogy kik is voltak hőseink a katasztrófa kitörése előtt, a remek színészvezetésnek és a túlzás nélkül hibátlan színészi játéknak köszönhetően könnyűszerrel azonosulunk a karakterekkel.
Az egymásra rímelő mozdulatok, a késleltetés ereje, a folyamatosan fokozódó veszélyérzet úgy erősítik fel egymást, mint benzin a már amúgy is lángoló tüzet, egészen odáig, hogy az ember azt érzi, már nemcsak lelkes kifejezés, hanem a szó szerint értendő valóság, hogy ezekből a helyzetekből ennél többet, erősebbet már tényleg lehetetlen lett volna kihozni. A Hang nélkül azt mutatta meg, hogy egy egyszerű alapötletből, egyetlen, a világban mindig jelenlévő dolog – a hangok – elvételével mennyi mindent ki lehet hozni. A Hang nélkül 2. azt mutatja meg, hogy szinte mindegy is, mit látunk éppen, lehet az akár a legrégebbi, leggagyibb horrorhagyomány, a jump scare is (amikor egyszerűen csak azon ijed meg a közönség, hogy a bokorból hirtelen előugrik a baltás gyilkos), ha azt igazi filmes tudással, a film mint kifejezési mód által nyújtott lehetőségek maximális kihasználásával, a forma és így a nézők legnagyobb tiszteletével valósítják meg, az csodálatosan fog működni. Lehet, sőt valószínű, hogy a Hang nélkül 2- t nem fogják a filmtörténet legjobb filmjei között emlegetni, de a legprofibban megvalósított horrorok közé könnyen beférhet.
Ennek azonban egy súlyos következménye van: a Hang nélkül tele van következetlenséggel. Gyakran merülhet fel a nézőben a kérdés: hogyan maradtak életben ezek az átlagos emberek, vagy, úgy egyáltalán, bárki az adott körülmények között? Akármennyire is jogos a felvetés a mi részünkről, a film ezzel némiképp visszakérdez: vajon mennyi ideig bírnánk ki ekkora csöndben? Bárhogy is, a magyarázatok hiányában nagy szükség van arra, hogy a néző felfüggessze a hitetlenségét. Az ún. "suspension of disbelief" meghatározó szakkifejezés, ami minden filmre érvényes, mégis azt éreztem, itt a szokásosnál is nagyobb erőfeszítésre van szükség. De ez igazából csak az első percekben okozott kellemetlenséget, később a feszültség miatt teljesen megfeledkeztem róla. Utána már csak annak tudtam szurkolni, hogy maradjon meg a csönd a vásznon. Elképesztett ez a tudatos rendezői fegyelmezettség, amelynek eredménye: a Hang nélkül szédületes dinamikája. Folyamatosan emelkedő feszültség, ami egy pillanatra sem enged – legutóbb a Dunkirk kapcsán találkoztam ilyen élménnyel.
Bónuszként a film befejezése is olyan lett, hogy tuti lerohasztja a néző agyát. A történetre nem pazarolnék sok szót, mivel magából a filmből nem derül kis sokkal több, mint az előzetesekből. A Földet ellepte egy idegen faj, akik valószínűleg meteorral jutottak ide (húúúú, ilyen még nem volt, mennyire eredeti) és egyetlen céljuk, hogy elpusztítsák az embereket, de kizárólag csak az embereket, az állatokat valamiért nem nagyon szeretik megenni. Ezeknek a lényeknek – amik gyakorlatilag úgy néznek ki, mint az Alien -ek – az a különleges képességük, hogy nagy távolságból is meghallják a legapróbb zajokat. (De, ha elbújsz a sarokba és nagyon-nagyon-nagyon csöndben vagy, akkor nem hallják meg, ha levegőt veszel, de még a szívdobogásodat sem, még akkor sem, ha közvetlenül előtted állnak. ) Ha mindez még nem lenne elég akkor elárulom, hogy az anya – akinek bő egy évvel ezelőtt desszertként elfogyasztotta a legkisebb fiát a szörny – ismét gyermeket vár. Itt elgondolkoztam azon, hogy ha egy olyan világban élnék, ami hemzseg az emberevő űrlényektől, akkor mindent megtennék annak érdekében, hogy ne essek teherbe.
Láthatóan nagyobb átgondoltság rejtőzik a cselekmény folyása, mint a felépített világ mögött. Krasinski határozott elképzelések mentén vezeti végig szereplőit egy, az előzmény befejezésével sok szempontból párhuzamba állítható végkifejlet felé. A szó szerint és képletesen értelmezett menetelésben pedig nem átall egészen pofátlan nehézségeket gördíteni karakterei lába elé (vagy éppen alá). Ezek a váratlan húzások pedig közel sem tűnnek öncélúnak és légből kapottnak, így az első rész ordító logikátlanságait figyelmen kívül hagyva (vagy inkább belenyugvással elfogadva) a folytatás önmagában vizsgálva kompaktabb, kerekebb, kidolgozottabb forgatókönyvet kapott. Az író Krasinski nem csinál semmi igazán furfangosat, a cselekménynek nincsenek nagy, bonyolult összefüggései, sőt, egy egészen egyszerű történetet kapunk. De amit a szerző meg szeretne valósítani, azt megingathatatlan magabiztossággal viszi végig. Polly Morgan operatőr segítségével a vizualitás is ezt a következetes céltudatosságot erősíti: képei végig a narratíva gazdaságos kiszolgálásában működnek közre, miközben semmi olyat nem nyújtanak, amely sokáig a nézők retinájába égne.
A munkaügyi ellenőrzés hatáskörébe tartozó munkavállalói jogsérelem esetén a konkrét munkáltató, illetve a konkrét munkavégzési hely megadásával panasz,. A vizsgálatok csaknem nyolcvan százaléka tárt fel valamely munkáltatói mulasztást, összesen 4foglalkoztatónál. Ha a munkavállaló bejelentése arról szól, hogy a munkáltatója. A bejelentés elmulasztása a leggyakoribb szabálytalanság. A nyilvántartás célja, hogy a munkavédelmi szabályok munkáltatók általi megtartását. Munkáltatói szabálytalanságok bejelentése nyugdíj. Közérdekű bejelentés: olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek. A felügyelő az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok miatt eljárása. A feltárt – főként a munkáltatók által elkövetett – szabálytalanságok egy. A megtörtént vagy fennálló szabálytalanságok esetén az Országos. Az elmúlt évben az ellenőrzés alá vont munkáltatók százaléka követett el. A munkáltató a szabálytalanságokat az ellenőrzés hatására megszüntette. A "kisebb" súlyú szabálytalanságokat elkövető munkáltatók közül 2foglalkoztató. Amennyi költséget a munkáltató a munkavállalók bejelentésének nem.
Továbbra is probléma, hogy az ellenőrzés alá vont munkáltatók a hivatalos, cégkivonatban szereplő címeken nem elérhetőek, nem vesznek tudomást az ellenőrzésről, a munkáltatókat nem érdekli a vizsgálatok kimenetele. A munkáltatók jelentős része – többnyire a vagyonvédelmi ágazat kis- és középvállalkozásai – láthatóan nem is törekszik a szabályos működésre, sőt minden lehetséges eszközzel akadályozza az ellenőrzéseket. Munkáltatói szabálytalanságok bejelentése nyomtatvány. Gyakran előfordul, hogy az ellenőrzésekkor a munkáltató kiléte is kétséges, a meghallgatott munkavállalók nem tudják megnevezni a foglalkoztatójukat. Azok a munkavállalók viszont, akik már régebb óta dolgoznak a vagyonvédelmi ágazatban, nem egyszer évekre visszamenőleg felsorolnak több munkáltatót, akiknél alkalmazásban álltak ugyanazon a munkahelyen. Sok az újonnan alakult cég, ahol az ügyvezető külföldi lakhellyel rendelkezik, megfigyelhető, hogy a legtöbb helyen a munkáltató személye két-három havonta változik. A vagyonvédelmi cégek általában budapesti székhellyel működnek, több alkalommal fiktív a székhelycím.
Eltérően az első típusú bejelentésektől, amelyek akármilyen tárgyúan lehetnek, a második típusú bejelentések tárgya csak munkaügyi tárgyú sérelem lehet, és ezek címzettje kizárólag a munkáltató lehet. A Pbktv. az ilyen típusú bejelentések kezelésére rendszeresíti az ún. munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszer intézményét, melyet az első típusba tartozó bejelentésekre vonatkozó szabályozástól elkülönítve szabályoz. A két típus elkülönítése azért is fontos, mert a munkaügyi tárgyú, bejelentések egész más munkajogi és adatvédelmi kérdéseket vetnek fel, mint a második típusba tartozók. E kérdéseket már túlnyomórészt nem a Pbktv., hanem az Mt., illetve az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv. ), valamint más, anyagi jogi jogszabályok (pl. Munkaügyi szabálytalanságok hálójában. versenyjog) tartalmazzák. Az első esetben ugyanis a munkáltató és a bejelentő munkavállaló kerül konfliktusba, hiszen a szervezetén kívülre kerül valami olyan információ, amely a munkáltatóra nézve sérelmes lehet.
A feketefoglalkoztatás az ágazatban már nem feltétlenül munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatást jelent, inkább az a jellemző, hogy heti 10 vagy heti 20 órára bejelentett munkavállaló a valóságban 240 – 264 órát dolgozik havonta. Legfőképpen a nyugdíjas (például 20 bányász nyugdíjas, vagy rendőr nyugdíjas) érdekelt ebben, hiszen félti a nyugdíját, szolgálati járadékát, mivel jövedelemkorlát betartásával jogosult az illető egyszerre a nyugdíjra és a munkabérre. Ennek érdekében gyakran előfordul a munkaidő-nyilvántartásban szereplő munkaidő adatok meghamisítása, vagy egészen egyszerűen se beosztás, se nyilvántartás nincs az ellenőrzés helyszínén, a munkáltató pedig idézés keretében nem utolérhető, iratokat nem csatol be, kvázi meghiúsul az ellenőrzés, és a tényfeltárás. Munkáltatói szabálytalanságok bejelentése ügyfélkapu. Ezekben az esetekben tehát a munkavállalók és a munkáltatók is érdekeltek a hatóság munkájának akadályozásában. Az alvállalkozói, munkaerő-kölcsönzési és konzorciumi többszereplős munkáltatói láncolatok továbbra is megtalálhatóak.
A vizsgálat időtartama a 3 hónapot nem haladhatja meg. 3. Intézkedés 1. Miután a bejelentést a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. kivizsgálja, a bejelentőt a vizsgálat eredményéről, valamint a megtett intézkedésekről tájékoztatja. 2. Ha a bejelentésben foglalt magatartás miatt a vizsgálat alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedik a feljelentés megtételéről. 3. Whistleblowing: bejelentés vagy beárulás? - Munkajog. Ha a bejelentésben foglalt magatartás a vizsgálat alapján nem bűncselekmény, de sérti a Társaság belső szabályzatait vagy a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat, úgy a Társaság, mint munkáltató az érintett munkavállalóval szemben munkáltatói intézkedést alkalmazhat. 4. Ha a vizsgálat a bejelentés megalapozatlanságát állapítja meg vagy további intézkedés megtétele nem szükséges, az eljárást a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. lezárja. II. Adatkezelés 1. A bejelentő személyazonosságát – ha az annak megállapításához szükséges adatokat megadta - a Társaság a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kezeli és biztosítja a bejelentő személyes adatai kezelésére vonatkozó jogszabályi előírások betartását a mindenkor hatályos adatkezelési szabályzat előírásainak megfelelően.
A tavalyi évben ez az ágazat termelte ki a harmadik legtöbb feketemunkást, mintegy 10 százalékot, míg ez az egy év alatt a felére csökkent. A vendéglátásban a korábbi időszakhoz hasonló arányú – 6 százalék – maradt a bejelentés nélküli foglalkoztatás. Munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszer | Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.. Ez szintén a szabálytalan alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés formájában öltött leggyakrabban testet: nem volt a munkavégzés helyszínén, vagy nem volt az adott napra vonatkozóan a dátum beírva. A súlyos jogsértések közül jellemző szabálytalanságként jelent meg a munkaidő-nyilvántartás hiánya vagy hiányos vezetése. A tapasztalatok alapján elmondható e két ágazatról, hogy a munkáltatók alkalmaznak egy minimális számú bejelentett munkavállalót, majd további munkaerőigényüket "alkalmi munkavállalói könyves dolgozóval", egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott vagy "csak éppen beugrottam" kisegítőkkel, családtagokkal igyekeztek pótolni. A feketemunkával kapcsolatban szembetűnő változás, hogy jelentősen visszaesett a munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatott külföldi munkavállalók aránya.
A személy- és vagyonvédelmi munkáltatók adták a vizsgált időszakban a feketemunkások 19%-át, ami a tavalyi évhez mért 12%-hoz képest kiemelkedő növekedést mutat, így továbbra is a legfertőzöttebb ágazatok között van. Ez utóbbi adat különösen aggasztó, mivel az ellenőrzések 13%-a esett a személy- és vagyonvédelem területére 2016. I. negyedévben, szemben a 2015. negyedévében mért 16%-kal. Nyomozási és biztonsági tevékenység Az ellenőrzések 13%-a (819 db) érintette a személy- és vagyonvédelmi ágazatot 583 db intézkedéssel. A lefolytatott vizsgálatokból 62 végződött munkaügyi bírsággal (összesen 13 025 000 Ft értékben), valamint 36 bírságot helyettesítő figyelmeztetés határozattal. Az ágazatban továbbra is jellemzőek a súlyos munkaügyi szabálytalanságok, ezeket többségében a munkáltatók szándékosan követik el. A bejelentés nélküli foglalkoztatás mellett a vállalkozások a munkaidővel, nyilvántartási kötelezettséggel, munkabérrel kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket sem tartják meg. A jogviszony megszűnésével összefüggő igazolások kiadásának elmulasztása miatt a vagyonvédelem területén kellett a legtöbb intézkedést hozniuk a munkaügyi felügyelőknek.