1906-ban Szegváron indult a választásokon, függetlenségi párti programmal, ám Mezőfi Vilmos győzött a választókerületben. 1910-ben Justh-párti programmal indult, ezúttal Hódmezővásárhely képviselőjeként bejutott a parlamentbe. 1918-ban a város főispánja lett, később kormánybiztos főispán. A Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása előtt kilépett hivatalából. A kommün bukása után ismét a törvényhozásban tevékenykedett, s bár kezdetben (1922-1926) pártonkívüli volt, nagyatádi Szabó István elveit képviselte, és harcot indított a kisgazdák érdekeiért, 1926-ban a 48-as Kossuth Párt platformjával jutott be a nemzetgyűlésbe. 1930-ban belépett az újonnan létrejövő Független Kisgazdapártba, és 1931-ben ismételten Hódmezővásárhely országgyűlési képviselője lett, immáron kisgazda programmal. Ki volt kun béla. Pártjának választójoggal kapcsolatos törvénytervezete miatt elhagyta a pártot, 1939-ben már függetlenként jutott mandátumhoz. 1903. október 1. és 1905. augusztus 27 között a Hódmezővásárhely c. hetilap alapító felelős szerkesztője volt, ezután (1905 és 1944 között) a Vásárhelyi Reggeli Újság ot szerkesztette, annak tulajdonosa is volt egyben.
A húszas-harmincas évek fordulóján súlyos frakcióharcok tizedelték meg az emigráns és a Magyarországon tartózkodó kommunisták sorait. Horthy rendőrsége itthon egymás után buktatta le az illegális kommunistákat. Közben a moszkvai emigránsok között is életre-halálra vívott belső harcok zajlottak. A szovjetunióbeli felelősségre vonásokban Kun rendkívül dicstelen szerepet játszott. Nagy valószínűséggel miatta halt meg 1932-ben a Szovjetunióban Bergmann József és Krieszl János, akiket koholt vádak alapján tartóztattak le, másokat pedig hosszú és borzalmas börtönbüntetésre juttatott Kun. 120 éve született Kun Béla » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Rettegésben Ám hamarosan visszaütött rá a harmincas évek eleji sztálini tisztogatás: az évtized másik felében hirtelen légüres térbe került, korábbi elvtársai elárulták vagy elfordultak tőle. 1935-ben már nem választják be a Kommunista Internacionálé elnökségébe, majd 1936-ban, a magyarországi kommunisták sokadik sorozatos lebukása után kezdődik a "Kun-ügy" Moszkvában. Ekkor már nem kerül be az illegális, illetve emigrációban tevékenykedő magyar kommunista párt, a KMP vezetőségébe sem.
És valóban, ha valaki hallott már valakit olasz étteremben "szpágeeetit" kérni olasz hanghordozással és kiejtéssel, az tudja miről van szó. Szóval, mondjuk csak nyugodtan, hogy "shékszpír", "spagetti", "kroaszan" (lehetőleg a szó végi té hangot ne ejtsük), nem lesz gond. Van Gogh viszont nem "van góg", hanem nagyjából "fán hóh", szóval Tótfalusi szabályának is vannak határai, de – valljuk be – nem túl esélyes az, hogy a magyarok egyszer helyesen (vagy legalább majdnem helyesen) fogják ejteni a holland festő nevét. Ugyanakkor sok olyan idegen szó van, amit egyszerűen csak nem ejtünk jól. A 12 leggyakrabban rosszul ejtett külföldi kajanév - valld be, te hányat tudtál helyesen? | Nosalty. Ennek oka pedig az, hogy hosszú évek alatt ezeknek a szavaknak a helytelen kiejtése berögzült a nyelvbe, köszönhetően többek között annak, hogy az idősebb generációk nem voltak annyira topon idegen nyelvekből, ezt viszont azzal kompenzálták, hogy a rosszul ejtett szavakat elcsépelték, amik így örökségként továbbszálltak a fiatalabb nemzedék tagjaira. Példákból akad bőven: A Levi's nem "lévisz", hanem "livájz".
A szakácskönyvben a recepteket nézegetve (vagy éppen a Konyhafőnök valamelyik versenyzőjének szurkolva) van, hogy zavarba jössz egy két szó láttán/hallatán? Sokkal találkoztunk már, nagyjából sejtjük is, hogy mivel kapcsolatos, de az már nem biztos, hogy pontosan meg tudnánk határozni a jelentését. Cordon bleu kiejtése vs. Most letesztelheted a tudásodat, hogy a szakácsvizsgának legalább az elméleti részén boldogulnál-e. 10+1 kérdés lesz, ha van kedved, írd meg kommentben, hogy hány pontot értél el (az utolsó szó különösen érdekel, hogy hogy ment). Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Konyhalál Facebook-oldalához és iratkozz fel a heti hírlevélért a blogkövetésre, ne maradj le semmiről! 🙂
Úgy kellene ejtenünk, ahogy az angolok ejtik? Ha igen, az bajos, mert akkor szinte biztos, hogy nincs egy ember sem Magyarországon, aki teljesen jól ejti. Szerencsére, nincs olyan nagy baj, ugyanis mint az Tótfalusi István Kiejtési szótárának bevezetőjéből kiderül, nem kell azon erőlködnünk, hogy a croissant-t a számunkra idegen, furcsa, nehéz franciásan hörgős-gurgulázós módon ejtsük ki "khroászan"-nak, ahogy azon sem, hogy Shakespeare nevét "shéjkszpíör"-nek mondjuk. Az ugyanakkor más kérdés, hogy a magyar nyelv ilyen és ehhez hasonló esetekben szeret egyszerűsíteni, aminek az eredménye a magyarba rögzült "sekszpír" (ez a betűejtés jelensége, azaz amikor kiveszünk nem kívánt, a kiejtést nehezítő betűket idegen szavakból) és "kroszant", melyek kifejezetten slamposan hangzanak. Cordon bleu kiejtése meaning. De ettől még tudjuk, hogy miről van szó, noha azok az angolok és franciák, akik ezt esetleg hallják, nem fogják száz százalékosan érteni, hogy mit is akarunk. A lényeg Tótfalusi kiejtési szabálya szerint az, hogy téves az a közkeletű álláspont, miszerint "az adott idegen szó kiejtésekor a lehető legtökéletesebben utánoznunk kell az illető nyelvben szokásos hangzást", mivel – folytatja a nyelvész – "ha magyar emberrel magyarul beszélünk, az idegen hangkészlettel és idegen hanghordozással kiejtett név csúnyán ki fog ütni beszédünkből".