A Föld, mindannyiunk otthona, nagyjából 4, 5 milliárd éve jött létre, egy milliárd évvel "születése" után pedig már megjelent rajta az élet első nyoma. A Föld, amit Kék bolygónak is neveznek a Naprendszer sorban a harmadik bolygója. Apró szomszédja a Hold 27 naponta egyszer kerüli meg, míg az éltető Napot a Föld 365 nap alatt járja körül. De azt tudtad, hogy régebben talán nem is kékes színben pompázott? Vagy, hogy életet adó bolygónknak melyik a legnagyobb élőlénye? Íme, néhány izgalmas tény a bolygónkról, amit még talán nem hallottál! 1. Az éltető víz A Földet azért is nevezik Kék bolygónak, mert felszínének többségét, egész pontosan 71%-át, víz borítja. De tudtad, hogy ennek a rengeteg víznek, mindössze három százaléka ivóvíz? Nem sok, ugye? Ezzel szemben tengereinkben és óceánjainkban annyi só van, hogy be lehetne vele teríteni a Föld teljes szárazföldjét – 152 méter magasan. Pixabay 2. A Hold egyszer a Föld része volt Svéd tudósok tanulmánya szerint körülbelül 4. 36 milliárd évvel ezelőtt a Föld bolygó ütközött egy Theia névre hallgató - Földével megegyező sugarú pályán mozgó - kőzetbolygóval, és a Föld lecsapódó darabkáiból született meg a bolygónk egyetlen állandó természetes holdja.
Szerintem a gyerekek eredendően szoros kapcsolatban állnak a természettel, nagyon jól érzik magukat a szabadban, jóban vannak a sokféle élőlénnyel – figyelgetik a növényeket, szívesen simogatják, etetik az állatokat – egészen addig, amíg a felnőttektől ellenkező példát nem látnak erre. A Föld Napjára tervezett programokat szívem szerint elsősorban a szülőknek tartanám meg, hogy képesek legyenek újra észrevenni azt a sok-sok csodát, ami körülvesz minket! De bízom benne, hogy ha a gyerekekkel közösen vesznek részt sokféle érdekes játékban, alkotásban, akkor egy kicsit sikerül a figyelmüket ráirányítani, hogy milyen fontos feladatunk óvni, védeni ezt a csodálatos bolygót. A Föld Napja foglalkozásokba rengeteg dolog belefér kezdve a földgömb, térkép megismerésétől a növények, állatok sokféleségén át a szelektív hulladékgyűjtés és a környezetvédelem témaköréig. Az alábbiakban a sokféle alkotási lehetőség közül kerestem párat, amely illik ehhez a jeles naphoz – és amely ovis gyerekek számára is kivitelezhető némi szülői, óvónői segítséggel.
(Pl. : Környezetbarát: papír tojástartó; családi kiszerelésű tusfürdő; vászon szatyor; Nem környezetbarát: agyoncsomagolt keksz műanyag, papír és alumínium borítással; műanyag szatyor; törött ernyő, ami olyan rossz minőségű, hogy az első széltől tönkremegy). Hulladék Színes lapokat teszünk a földre vagy asztalra, a kékre kell elhelyezni a papírgyűjtőbe dobható hulladékokat, a sárgára a műanyagot, a zöldre az üveget a szürkére pedig a fémet. Energia A következő mozgásos feladat során rögzülnek a megújuló energiaforrások, a próba megkezdése előtt elmondjuk, hogy a természettől energiát is kapunk, ami működésbe hoz különböző dolgokat. Például a kandallóban fát égetünk el, ami azután meleget ad. A napelemes számológép akkor működik, ha világos van, a malomkereket a víz, a szélmalmot a szél hajtja. Körbe sétálnak a gyerekek, megbeszéljük, hogy a megadott vezényszavakat hallva, a megadott mozgást kell végezni: 'szél' = malomkörzés; 'víz' = ugrálunk; 'fa (biomassza kifejezés helyett)' = nyújtózkodunk; 'Föld' (a Föld belső hője, geotermikus energia) = megérintjük a talajt; 'Nap' = felfelé nézünk.
Közlekedés Közlekedési eszközök képét vagy rajzát mutatjuk a gyerekeknek, azoknál, amik jók a környezetnek, mert egyszerre több embert szállítanak (pl. : busz), vagy emberi erővel működnek (pl. : vízibicikli, kerékpár, roller) tapsolnak, a többinél (pl. : autó, helikopter, repülő, traktor) csendben maradnak. Víz Eljátsszunk egy-két tevékenységet, melyhez vízre van szükségünk és a gyerekeknek ki kell találniuk a feladványt, majd maguk is bemutathatnak egy-két tevékenységet, amit vízzel vagy vízben végzünk. Természet Gyógynövényeket kell felismerni illat alapján, vagy zsákba rejtett terméseket tapintás alapján. Állatok Állatok képeit kapják meg a gyerekek, vagy fel kell ismerni az állatokat, vagy csoportosítani kell őket különböző szempontok alapján. (pl. : milyen a színe? mivel táplálkozik? tud-e repülni? vízben vagy szárazföldön él-e? erdőben vagy állatkertben találkozhatunk-e vele? ) 3. Ültessünk! Kép forrása: Zöld-Híd Alapítvány 4. Alkossunk hulladékból! WC guriga Kupak PET palack 5.
Files in this item University Computers Szakdolgozat pdf 708. 3Kb Not Available Nyilatkozat 114. 6Kb This item appears in the following Collection(s) Hallgatói dolgozatok (Természettudományi és Technológiai Kar) [6411] A Természettudományi és Technológiai Karon készült szakdolgozatok, diplomamukák és TDK dolgozatok gyűjteménye. Items in DEA are protected by copyright, with all rights reserved, unless otherwise indicated. Felhívjuk felhasználóink figyelmét arra, hogy a DEA "Egyetemi IP" és "Könyvtári számítógépek" elérési szintű dokumentumai kizárólag oktatási, kutatási, valamint saját tanulási célokra használhatóak fel, azt nem oszthatják meg az interneten és nem terjeszthetik. Okostankönyv. A dokumentum és a pdf megjelenítő védelmének megkerülése (másolás, nyomtatás, letöltés korlátozása) tilos.
Néhány további példa arra, hogy az oxidációs számok megváltozása alapján hány együtthatót lehet megállapítani különbözõ redoxireakciók esetén: 1 C 6 H 5 -NO 2 + 2 Fe + HCl ---> 1 C 6 H 5 -NH 2 + 2 FeCl 3 + H 2 O 3 Cu + HNO 3 ---> 3 Cu(NO 3) 2 + 2 NO + H 2 O 1 FeS 2 + HNO 3 ---> Fe(NO 3) 2 + H 2 SO 4 + 5 NO + H 2 O S + NaOH ---> 2 Na 2 S + 1 Na 2 S 2 O 3 + H 2 O 5 KBr + 1 KBrO 3 + HCl ---> Br 2 + KCl + H 2 O Látható, hogy vannak olyan reakciók, amelyeknél a redoxi szempontból történõ elemzés csak két sztöchiometriai együtthatót eredményez. Az egyenletrendezés harmadik részéhez (a láncszabályhoz) azonban ez is jelentõs segítség. A félreakciók módszere Az oxidációs szám alapján történõ egyenletrendezés egyik változata az ún. félreakciók (vagy ion-elektron részreakciók) módszere. A redoxireakciók lényegét leginkább kihangsúlyozó egyenletrendezési eljárás ( 1-3). Lényege, hogy külön-külön elõállítjuk az oxidáció és a redukció rendezett egyenletét. Ezeket a részreakciókat az anyagmérleg és a töltésmérleg felhasználásával, vizes oldatok esetén vízmolekulák, hidroxidionok és hidrogénionok (oxóniumionok) felvételével nyerhetjük.
2. fejezet-21 2. fejezet Reakcióegyenletek rendezése középfokon 2. 1. Rendezés az oxidációs szám alapján A redoxiegyenletek rendezésére általánosan elterjedt eljárás ( 1-3), valamennyi kémiatankönyv ezt ismerteti egyenletrendezés címén. Az eljárás három fõ részbõl áll: 1. A reakcióegyenletben szereplõ atomok töltésének (kovalens vegyületek esetén névleges töltésének), az ún. oxidációs szám nak a megállapítása. 2. A felvett és leadott elektronok számának egyenlõségébõl az oxidálószer és a redukálószer, illetve a belõlük képzõdött anyagok mólarányának meghatározása. 3. A 2. részben meghatározott mólarányokból, mint ismert sztöchiometriai együtthatókból kiindulva a hiányzó sztöchiometriai együtthatók megállapítása a láncszabálly al. Az oxidációs szám megállapítása Az 1. lépés, az oxidációs szám megállapítása látszólag egyszerû probléma. Noha valamennyi tankönyvben szerepel az oxidációs szám definíciója, alkalmazása a vegyület konstitúciós és elektronszerkezeti képletének ismeretét igényli, ezért a gyakorlatban leginkább a következõ szabály (hierarchia) alapján történik a vegyületeket alkotó atomok oxidációs számának meghatározása: Vegyületekben: a fluor oxidációs száma -1, az alkálifémek oxidációs száma +1, az alkáliföldfémeké +2; a hidrogén oxidációs száma +1; az oxigén oxidációs száma -2.