shopping_cart Legújabb bútor kínálat Bútorok széles választékát kínáljuk Önnek, verhetetlen áron a piacon. Választható fizetési mód Fizethet készpénzzel, banki átutalással vagy részletekben. thumb_up Bárhol elérhető Elég pár kattintás, és az álombútor már úton is van
account_balance_wallet Választható fizetési mód Fizethet készpénzzel, banki átutalással vagy részletekben. Egyszerűen online Válassza ki álmai bútorát egyszerűen és átláthatóan, boltok felesleges látogatása nélkül shopping_cart Legújabb bútor kínálat Bútorok széles választékát kínáljuk Önnek, verhetetlen áron a piacon.
Ez a repülési idő technikáján alapuló teszt a neutrális pionok π 0 nevű részecskék bomlásából származó γ sugarak sebességének méréséből állt, amelyek fotonokat bontanak le. A fénysebesség változatlansága képezi a fény alapvető posztulátumát Albert Einstein által létrehozott különleges relativitáselmélet század elején. A fény vákuumban történő terjedésének sebessége a fényhullám frekvenciájától és a galilei referenciakerettől függetlenül változhatatlan. A szaporítóközeg hatása A fény sebessége az anyagban A legtöbb átlátszó anyagi közegben a fény lassabban halad, mint a vákuum: annak sietség akkor függ a közeg kémiai jellegétől, sűrűségétől, koncentrációjától (oldatok esetében), de bizonyos fizikai mennyiségektől is, például: hőfok, nyomás vagy a figyelembe vett sugárzás hullámhossza. A különböző átlátszó közegeket törésmutatójuk jellemzi (n megjegyzés). Ez az egység nélküli index mindig nagyobb, mint 1, mert ezt figyelembe vesszük az n = 1 vákuum esetében, és lehetővé teszi annak megállapítását, hogy a fény milyen sebességgel terjed egy adott közegben.
Ezt továbbgondolva alakult ki az ősrobbanás elmélete, amelynek finomítása vezetett ahhoz a következtetéshez, hogy a távolodás sem egyenletes, hanem gyorsul a távolság függvényében. Fontos előrelépés volt, hogy az ősrobbanás korai szakaszában, a becslések szerint 10 -36 és 10 -32 másodperc között, az univerzum a fény sebességét nagyságrendekkel meghaladó tempóban felfúvódott - ez az infláció jelensége. A modellt csillagászati megfigyelésekkel összevetve meghatározták az univerzum sugarát is, amit 46, 6 milliárd fényévre becsülnek. Ez azért meglepő, mert a 13, 7 milliárd év alatt csak akkor növekedhetett meg ekkorára az univerzum, ha a növekedés sebessége átlagban háromszorosa volt a fény sebességének. Ezt úgy értelmezik, hogy a speciális relativitáselmélet által szabott korlát csak az anyagi objektumok mozgására érvényes, és nem a tér tágulására, amelyben a galaxisok elhelyezkednek. A vöröseltolódás magyarázata a fénysebesség változásával A korábbi írásban már vázoltuk a jelenleg elfogadott ősrobbanási elméletet.
És mikor jött létre az univerzum? Erre a kérdésre az ősrobbanás elmélete határozott választ kíván adni, amikor 13, 7 milliárd évről beszél. De hogyan jöhet létre a semmiből az anyag? Ha nincs univerzum, akkor mivel skálázhatjuk az időt és a teret? Ebben az állapotban nincs értelme az idő fogalmának. A fénysebesség csökkenésének koncepciója elkerüli ezt a logikai csapdát, hiszen nem ragaszkodik a kezdetekhez, a T/T 0 érték tetszőlegesen nagy lehet. Mérhető-e a fény lassulása? Tekintsünk most a jövő irányába! Ha a múltban gyorsabban haladt a fény, akkor a jövőben lassulni fog. Mennyire? Ezt is megmondja az exponenciális szabály. Például száz év múlva 100/10 10 = 10 -8 mértékében lesz kisebb. A c 0 = 299 792 458 m/s fénysebesség mérési pontossága 4·10 -9, ezért esély van rá, hogy a jövőben kísérleti adathoz jussunk a fénysebesség változásának üteméről. Melyik világmodell a helyes? A csillagos ég a távoli múlt üzenetét hozza el hozzánk, ennek eszköze a vöröseltolódás. Ezt értelmezhetjük különböző módon, akár az univerzum tágulásával és az ősrobbanás koncepciójával, akár a fénysebesség változásával.