A "Nagyszalonta 400 éve város" emlékére állított Hajdú emlékmű az Erzsébet-parkban az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával ültetett két tölgyfa tövében található. Arany János szülőháza helyén tájház működik, emléktáblával megjelölve. Zilahy Lajos, Sinka István, Kulin György szülőházait is emléktáblák jelzik. * (Forrás: Wikipédia) Összeállította: B. D.
Első utazás Nagyszalonta Arany János szobra a Csonka torony bejárata fölött A Csonka torony A magyar határt Méhkeréknél átlépve Arany János szülővárosa érdemes a megállásra. A költő fia a családi tárgyak adományozásával emlékmúzeumot alapított a XVII. századi vár maradványában, a Csonka toronyban. 1899. augusztus 20-án nyitották meg a múzeumot. Barabás Miklósnak Aranyról készített életnagyságú festménye előtt a költő Petőfivel közös szobra áll – elhalmozva az itt járt magyarok koszorúival. A torony egy másik emeletén Arany János dolgozószobájának berendezését láthatjuk. A vitrinekben költeményeinek gyűjteményes kötetei sorakoznak Medve-barlang A Bihari-hegységbe érkezve, Kiskoh község közelében 1975-ben, márványbányászok fedezték fel. Nagyszalonta arany jan's blog. Nevét a 15-20 ezer éve élt barlangi ősmedvétől (Ursus Spelaeustól) kapta. A 600 kilogrammot is meghaladó ősállatok egyikének teljesen épen maradt csontváza a barlang mélyén fogadja a látogatókat. Egy másik példány helyreállított csontváza a bejárat előtt áll.
1610-ben Báthori Gábor fejedelem a szalontai hajdúknak vámszedési jogot ad. Egy 1618-ból fennmaradt, Jóte Ferencz főkapitánysága alatt Nagy-Szalontán kelt oklevélen látható a szalontai hajdúk első pecsétje, melyet Bocskaitól nyertek egyéb szabadalmaikkal együtt. A pecsét-címer oroszlánnal viaskodó sast ábrázolt. A főtéren álló Csonka torony Szalonta egykori várának őrtornya. A várat 1620 körül kezdték építeni és 1636-ban már készen volt, mert a törökök ellen vívott Szalonta környéki harcokban már említve volt, az év október 6-án I. Nagyszalonta, Salonta; Arany János háza, belső. Arany-Emlék-Egyesület kiadása / house of Arany János, interior, Art Nouveau | 315. Gyorsárverés | Darabanth | 2018. 02. 01. csütörtök 19:00 | axioart.com. Rákóczi György itt verte meg a törököket, akik Bethlen Istvánt akarták visszaültetni Erdély fejedelmi trónjára. Hajdú lakosai 1631-ben és egy évvel később I. Rákóczi Györgytől több pusztára nyernek adományleveleket. 1658-ban a lakosok a várat és a községet, a törökök közeledtének hírére, II. Rákóczi György fejedelem parancsára lerombolták, nehogy török kézbe kerüljön, és a községből minden jószágukkal elmenekülnek. Várából mára csak a Csonka torony maradt fenn.
Ez a publikus lista minden látogatónk számára elérhető.
Az így pusztán maradt község csak a század végén kezd ismét benépesülni és 1695-ben már ismét szervezkedik. 1702-ben I. Lipót császár herceg Esterházy Pál nádornak adta zálogba, 1745-ben pedig Mária Terézia Esterházy Antal Pál hercegnek adományozza. A 18. század végén és a 19. század elején még körülbelül 200 nemes család lakta a várost, melynek állattenyésztése már a múlt század elején európai hírű volt. Nagyszalonta arany janoskians. Ősi egyháza a mai református templom helyén állt, mégpedig akkoriban a váron belül s kőfallal és védő tornyokkal volt megerősítve. 1910-ben 15 943 lakosából 15 206 magyar (95, 38%) és 650 román volt. 2002-ben 18. 074 lakosából 10. 335 magyar (57, 18%), 7. 267 román, 379 cigány és 93 egyéb nemzetiségű volt. A trianoni határ egyik kisebb módosításaként az 1920-as évek elején egy külső településrészt Újszalonta néven Magyarországhoz csatoltak. 1940-ben a második bécsi döntés nyomán az egész település visszakerült Magyarországhoz, de 1944-ben a szovjet hadsereg foglalta el és 1947-től újra Romániához tartozik.
1658-ban a lakosok a várat és a községet, a törökök közeledtének hírére, II. Rákóczi György fejedelem parancsára lerombolták. Várából mára csak a csonka torony maradt fenn. A község csak a század végén kezdett ismét benépesülni. A sikeres törökellenes hadjáratok után Ausztria 1686-ban bekebelezi Magyarországot, majd 1688-ban Erdély is fennhatósága alá kerül. Lipót császár megerősíti a szalontaiak kiváltságait, de 1700-ban a császári udvar lemond a hajdúk katonai szolgálatairól és ezzel megszünteti a régi kiváltságokat. A város lakói 1848-ban nyerik vissza a jogaikat. 1848-ban maga Arany is részese a forradalmi eseményeknek. MTVA Archívum | Kultúra - Nagyszalonta - Arany János Emlékmúzeum. Annak leverése után a város újból a Habsburg birodalom diktatúrájában éli életét. 1820-ban alakul meg az első céh, a 19. század végén fejlődésnek indul a város: lecsapolják a lápokat, vasutat építenek, felépülnek az állami intézmények és az első ipari létesítmények. A trianoni békediktátum mélyen sújtotta Nagyszalontát, a határ meghúzásakor gyakorlatilag kettévágták, egy külső településrészt Magyarországhoz csatoltak.
Közúti elsősegély tanfolyam és vizsga A Magyar Vöröskereszt folyamatosan várja a gépjárművezető jelölteket a jogosítvány megszerzéséhez szükséges közúti elsősegélynyújtó tanfolyamokra. A képzésen résztvevők felkészült oktatók segítségével sajátíthatják el az elsősegélynyújtás alapjait, s készülhetnek fel a vizsgára. A közúti elsősegélynyújtás tanfolyamon megszerzett ismeretek a mindennapi életben is jól használhatóak egy esetleges rosszullétnél, balesetnél. A képzés során elsajátítható főbb ismeretek: Az elsősegélynyújtás általános szabályai. Eszméletlenség. Vérzések. Csontsérülések. A shock. Termikus traumák. Elsősegéy vizsga 2021 - Miben változnak a szabályok? - zebrajogsi.hu. Ízületi sérülések. Kimentés. Mérgezések. Belgyógyászati balesetek. Újraélesztés. Tömeges baleset. Drogok, gyógyszerek. 8 óra, ebből 4 óra elmélet és 4 óra gyakorlat 1 napos tanfolyamaink ütemezés 8 óra A képzés díja: 10. 000 Ft / fő Információk a vizsgáról A vizsga, mivel hatósági jellegű eljárás, ezért arra a tanfolyamtól függetlenül külön kell jelentkezni. A vizsgázás feltételeiről és a vizsgára jelentkezésről bővebb tájékoztatást kérje központi ügyfélszolgálatunkon és a vizsga helyszíneinken.
Hogyan zajlik az elsősegély vizsga? Az elsősegély vizsga díjköteles, és általában munkanapokon, délelőtti és délutáni időpontokban, a Magyar Vöröskereszt regisztrált vizsgahelyein kerül sor rá. Elsősorban gyakorlatban zajlik, de az ismeretek szóbeli számonkérése is számítsunk. A vizsga három részből áll: kötelezően bemutatandó gyakorlatok (újraélesztés 1 segélynyújtóval, betegvizsgálat, eszméletlen beteg ellátása/stabil oldalfektetés) elvégzése, valamint az "A" és a "B" tétel megoldása. Az aktuális tanfolyam- és vizsgaidőpontokról, azok pontos helyszínéről, valamint a jelentkezés módjáról a Magyar Vöröskereszt megyei szervezeteinél, vagy a Vöröskeresztes Irodákban érdeklődhetünk. Elérhetőségek itt. A vizsgán "megfelelt" vagy "nem felelt meg" minősítést kaphatunk, az eredményt az elsősegélynyújtás vizsgáztató állapítja meg. Megfeleltünk akkor, ha az elméleti, illetve gyakorlati feladatokat helyesen oldottuk meg, és nem követtünk el bukást jelentő hibát. Nem feleltünk meg viszont, ha a feladatmegoldások során tevékenységünk nyomán, vagy éppen azért, mert valamit elmulasztottunk megtenni, a beteg állapota romlott, és/vagy ha bukást jelentő hibát követtünk el.
Vizsgára bocsátás és jelentkezés Vizsgára bocsátható, aki: előzetesen (személyesen vagy telefonon) az adott vizsgára jelentkezett, és a vizsga helyszínén és időpontjában, a vizsgabizottságnak leadja a vizsgadíj befizetését igazoló dokumentumot, és arcképes igazolvánnyal igazolja személyazonosságát, és a várakozási helyiségben kitöltött Jelentkezési és nyilvántartó lapot kitöltve átadja Vizsga időpontja és helye A vizsgákra általában munkanapokon, délelőtti és délutáni időpontokban, a Magyar Vöröskereszt regisztrált vizsgahelyein kerül sor. Visszalépés, megbetegedés, hiányzás Ha a vizsgázó a jelentkezés lezárásáig jelzi esetleges akadályoztatását, akkor jelentkezése másik egyeztetett vizsgára kerül átvezetésre. Ha a vizsgázó nem jelenik meg (azon a vizsgán melyre jelentkezett), akkor újabb vizsgára csak a vizsgadíj ismételt befizetését követően jelentkezhet.