I. –> β=1/273°C (Gáztörvények…) A hőtágulási együttható (α és β) az anyagra jellemző állandó. Ez a hőtáguláshoz hasonlóan lehet lineáris-, területi-, és térfogati-hőtágulási együttható. Ennek értéke a relatív hossz/terület/térfogat változást adja meg: ∆ l / l(0); ∆ A / A(0); ∆ V / V(0). Alkalmazások: A szilárd testek hőtágulásának számos gyakorlati vonatkozása van. Szilard testek hőtágulása. Régebben a vasúti és a villamos sínszakaszok között hézagokat vagy hosszanti hasítékokat hagytak a szabad tágulás biztosítására. Újabban a síneket összehegesztik, és betontalpakhoz rögzítik. Ez utóbbiak képesek ellenállni a sínek hosszváltozásakor fellépő erőknek. A vashidak egyik vége görgőkön nyugszik, hogy a híd alakja a hőtágulás közben ne változzon. Üvegekbe, és betonba csak együtt táguló, vagyis azonos hőtágulási együtthatójú fémek ágyazhatók (pl. vasbeton). A két különböző vonalas hőtágulási együtthatójú fémszalag (bimetall, ikerfém) a hőmérséklet-változással arányos mértékben meggörbül. Ez alapján működnek a hőmérsékletet regisztráló termográfok, és az elektromos áramköröket be-vagy kikapcsoló jelfogók.
Gázok hőtágulása Gázok hőtágulása is csak térfogati lehet, képlete megegyezik a folyadékok ill. szilárd testek térfogati hőtágulásával. Az arányossági tényező itt is a \beta. \beta_g>\beta_f, \beta_{sz}. Folyadékok és szilárd testek minden hőmérsékleten meghatározható térfogattal rendelkeznek, a gázok nem, itt már a nyomás is számít. Viszont a gázok hőtágulásánál nem függ anyagi minőségtől a hőtágulási együttható. Gay-Lussac 1. törvénye: adott tömegű zárt gázmennyiség állandó nyomáson mért térfogatváltozása egyenesen arányos a gáz 0 °C-on mért térfogatával és a hőmérséklet-változással. Arányossági tényező a gázok hőtágulási együtthatója, mely minden ideális gázra azonos értékű. Tehát izobár gáz állapotváltozás esetén \frac{V_1}{T_1} = \frac{V_2}{T_2}. Mitől függ a szilárd testek hőtágulása? A hőterjedés milyen formájával.... A hőtágulás megjelenése a mindennapi életben Távvezetékek belógása az oszlopok között télen és nyáron: Nyáron a távvezetékek megnyúlnak, télen csökken a hosszuk. A tartóoszlopokat úgy kell tervezni, hogy a nyári belógás ne akadályozza pl.
És a fentebb részletezett hőmérők többsége. A víz rendellenes viselkedése A víz nem követi a folyadékokra általában érvényes térfogati hőtágulási törvényt. Fajlagos térfogata +4˚C-on a legkisebb, sűrűsége pedig a legnagyobb. Ennek igen nagy jelentősége van a természetben. Az őszi lehűlés során, +4˚C-ig a tavak felszínének sűrűsége növekszik, és a vízréteg lesüllyed. Ez mindaddig tart, amíg a teljes vízmennyiség el nem éri a +4˚C-os hőmérsékletet, illetve a maximális sűrűséget. Demonstrációs fizika labor. A további lehűlés során, 0˚C-ig csak a felszíni vízréteg sűrűsége csökken, nem süllyed le, majd megfagy. A keletkező jég –rossz hővezető lévén-megakadályozza a nagyobb tavak és folyók teljes befagyását, s így a vízi élőlények nem pusztulnak el. A fagyáskor táguló (növekvő térfogatú) víz szétrepeszti a vele töltött edényt, a vízvezetéket és a sejtmembránt. A víznek fagyáskor bekövetkező térfogat-növekedése igen nagy jelentőségű a földfelszín alakulásában: a kőzetek repedéseiben és pórusaiban tárolt víz megfagyva szétfeszíti a sziklákat.
\Delta l = l_0 * \alpha * \Delta T Ahol l_0 a kezdeti hossz, \Delta T a hőmérsékletváltozás, \alpha a lineáris hőtágulási együttható, szilárd test anyagára jellemző állandó. Hőtágulás utáni hossz: \Delta l + l Kísérlet: fémrúd alá alkoholt öntünk, begyújtjuk, egyik végét rögzítjük, míg a másik végét egy könnyen mozgatható mutatóhoz érintjük, így könnyen megfigyelhető a hő hatására bekövetkező hosszváltozás Térfogati hőtágulás Ha egy szilárd testnek a tér egyik irányában sem elhanyagolható a kiterjedése, akkor a hőközléskor bekövetkező hosszváltozást mind a három irányban figyelembe kell venni. \Delta V = V_0 * \beta * \Delta T \beta: térfogati hőtágulási együttható, egységnyi hőmérsékletváltozáskor bekövetkező relatív térfogatváltozás nagyságát adja meg. \beta = 3 * \alpha Kísérlet (Gravesande gyűrű és golyó): ugyanakkora átmérőjű gyűrű és gömb, szobahőmérsékleten átfér, bunsen égőben melegítve már nem fér át Folyékony halmazállapotú anyagok hőtágulása A folyadékok hőközlés hatására legtöbbször a szilárd anyagokhoz hasonlóan viselkednek, melegítés hatására általában kitágulnak (nő a térfogatuk, csökken a sűrűségük).
Felületi hőtágulás Képzeljünk el egy téglalap alakú fémlemezt, melynek élei \(a_0\) és \(b_0\): Ennek területe: \[T=a_0\cdot b_0\] Növeljük meg a lemez hőmérsékletét \(\Delta T\)-vel!
Uborka tápoldatozáshoz ezeken kívül még a rebarbara levelét, gyermekláncfüvet, paradicsomnövényekről leszedett hónaljhajtásokat, lucernát lehet a kiskertben ilyen irányban hasznosítani. Uborka tápoldat házilag is készíthető: Komposztlé, levéltrágyának Egy 50 literes hordót félig meg kell pakolni összevágott, összezúzott, fent felsorolt friss növényekkel. Egy napig kell érni hagyni, néha megkavarni, aztán leszűrni. Uborka metszése otthon, szakszerűen – Kreatív Farmer. A hamu kiváló mész-, és káliumforrás 1 evőkanál fahamu 1 liter vízben elkeverve; egy hétig hagyjuk állni, de néha keverjük fel. Ajánlott uborka tápoldatok Az uborka tápanyagigényes növény, azonban különböző életszakaszaiban más-más arányban igényli a makro- és mikrotápelemeket. Már az uborka ültetése alkalmával is nagy szerepe van a tápoldatoknak. Ugyanis az uborkát magas tápanyag- és laza, levegős termőközeg igénye miatt már eleve egy magas humusztartalmú, gazdagon szerves trágyázott földbe ültetjük vagy vetjük. A termesztés során leginkább a három legfontosabb makroelemből van szüksége folyamatos utánpótlásra, ezek pedig a nitrogén, a foszfor és a kálium.
Hajtatott kígyóuborka tervezhető hozama különböző termesztési ciklusokban ( kg/m 2) Időszak Ültetési időszak tő/m 2 Tervezhető hozam; kg/m 2 Téli hajtatás október 20-december 15 1, 0-1, 5 20-30 Nyár végi hajtatás május elejétől 1, 3-1, 5 7-10 Tavaszi hajtatás január vége-február vége 1, 5-3, 0 16-25 Őszi hajtatás augusztus 10-30 10-15 Hosszú kultúrában január 20-40 A fő tápelemek aránya a tenyészidőszakban 1:0, 6:1, 6. A helyes K/Ca arány 1, 6:1, K/Mg arány pedig 8:1. Az uborka érzékeny a Ca, Mn és Mg hiányára, ezért a tápelem arányokra, továbbá a komplex mikroelem utánpótlásra is figyelni kell. A termésegységre vonatkoztatott fajlagos tápanyagigény nem kiemelkedő. Dr. Terbe István: Zöldségfélék tápanyag-utánpótlása és növényvédelme (OLITOR szaktanácsadó és inf. szolgálat, 2000) - antikvarium.hu. A termésmennyiség függvényében, közepes szintű alapellátottság mellett már nagy tápanyagszükséglettel számolhatunk. A hajtatott uborka tápanyagigényét, só érzékenységét a tenyészidő során mindig figyelembe kell venni. A vízigényét és tápanyagigényét pontosan kielégítve folyamatosan, kis műtrágyaadagokkal trágyázzuk. Hajtatott uborka hatóanyag szükséglete, középkötött, közepes ellátottságú talajon (g/m 2) Termésszint; Szükséges hatóanyag kg/m 2 N P 2 O 5 K 2 O CaO MgO 10 29 17 46 24 4, 5 15 37 22 60 31 5, 8 20 28 74 7, 1 25 55 33 88 42 8, 4 30 63 39 101 48 9, 8 35 75 45 120 54 11, 3 A hosszú tenyészidő alatt a hajtatott uborka műtrágya szükséglete alacsony ellátottságnál, csak műtrágyával történő ellátás esetén 1 m 2 -en eléri az 50-60 dkg tényleges műtrágya mennyiséget komplex műtrágyát figyelembe véve.
A nitrogén, a foszfor és a kálium, a P2O5 és a K2O hozzávetőleges igénye uborkanövények barázdás öntözéssel a feltüntetett termelési szintekre. Uborka termesztése szabadban, 25-35 Tm/Ha közötti termeléshez: Nitrogénigény N (kg/ha) Foszfor P2O5 szükséglet (kg/ha) | Kálium-K2O szükségletek (kg/ha) 100-120 | 40-50 | 120-160 Helyi öntözés esetén az N-re megadott értékeket 15% -kal kell csökkenteni, ha ugyanazt a termelést veszik figyelembe. Üvegházi uborka termesztése 75-85 Tm/Ha közötti termeléshez, és helyi öntözés: Nitrogénigény N (kg/ha) Foszfor P2O5 szükséglet (kg/ha) | Káliumigény (kg/ha) 220-280 | 130-150 | 260-320 A műtrágya dózisának kiszámítása az uborka termesztéséhez Az előfizetőre alkalmazandó N megfelelő dózisának meghatározásához a következő képletet kell alkalmazni: Nitrogén műtrágya igény = N igény (korábbi adatok) x Fc - Nmin talaj - Nriego Fc a terület tipikus termelése és a fenti adatokban a hozzávetőleges szükségletek miatt megjelenő arányossági tényező. Nmin föld az ásványi nitrogén a talajban a 0-60 cm-es rétegben, röviddel a vetés vagy ültetés előtt.
Uborka palánta tápoldatozása vegyszerrel Uborka palánta tápoldatozására a legelterjedtebb megoldás a tápanyag-utánpótlásra a műtrágya. Azonban ezek általában csak a három legfontosabb makroelemeket tartalmazzák (nitrogén, foszfor, kálium), olykor kiegészítve egy-két mikroelemmel, de általában soha nem tartalmaznak minden szükséges tápanyagot, sőt, hatásukra a talajéletet biztosító mikrobák és jótékony baktériumok száma, aktivitása csökken, a talaj "elhalhat". A földet kilúgozzák, szikesítik, amit a sóérzékeny uborka nem visel el. A klórtartalmú műtrágyákat azonban mindenféleképpen kerülni kell az uborka fokozott klorid- és sóérzékenysége miatt. Uborka tápoldat házilag (recepttel) A lágyszárú zöld növények vízben való erjesztése után a növényben található tápanyagok átkerülnek az oldatba, és így az erjesztett lé, mint trágya használható. A leggyakrabban erre a célra használt növény: a csalán, a fekete nadálytő és a mezei zsurló. A fekete nadálytő lének a kálium tartalma kiemelkedő a többihez képest.