Király, Ildikó and Szabó, Tibor and Budainé Veres, Ágnes and Tabakovió, Alexandar and Tóth, Magdolna (2015) Régi magyar almafajták ökológiai termesztésre való alkalmasságának értékelése = Evaluation of old hungarian apple cultivars to use in organic farming. GRADUS, 2 (2). pp. 275-282. ISSN 2064-8014 Abstract Posztdoktori program keretében, két termőhelyen vizsgáltuk hat régi — magyar almafajta fenológiai sajátosságait, termőképességét —— és — betegségekkel —— szembeni ellenállóképességét. A hat régi almafajta legfeljebb enyhe varasodás és lisztharmat tüneteket mutatott intenzív növényvédelem mellett. Régi magyar almafajták « narottamblog. A vizsgált fajták — a "Pónyik" kivételével - jó termőképességgel rendelkeznek. A "Sikulai", "Szabadkai szercsika", "Tordai piros kálvil" és a "Vilmos renet" alkalmas lehet Ökológiai termesztésre. Item Type: Article Uncontrolled Keywords: történelmi gyümölcsfajták, terméshozam, ventúriás varasodás, lisztharmat Subjects: S Agriculture / mezőgazdaság > S1 Agriculture (General) / mezőgazdaság általában S Agriculture / mezőgazdaság > SB Plant culture / növénytermesztés Depositing User: Zoltán Subecz Date Deposited: 29 Jun 2020 09:54 Last Modified: URI: Actions (login required) Edit Item
A jegesalmát az újabb keletű, biodiverzitásra mit sem adó irodalom persze divatjamúltnak ítéli, kásásodó húsa, rossz szállíthatósága és egyéb betegségekre való hajlamai miatt. Aztán ott volt még a nemes sóvári is, egy másik, ősi magyar gyümölcs, amely különben szigorúan szilágysági fajta, ott díszlik Szilágycseh környékén a legszebben, láttam is komoly, száz évnél öregebb példányait a csehi református temetőkert melletti ősgyümölcsösben, a nagy Pónyikfák mellett díszelegnek ma is szép sorban. Maga a gyümölcs különben közép nagy, itt-ott sötétpiros csíkozással meg szederjes-lilás pontokkal van hintve és a piros renetek családjából való. Aztán volt ott egy nem kevésbé híres, régi hazai fajta is, a téli piros pogácsa, amelyik egyik oldalán mindig kissé hízottabb, amúgy meg erősen zsíros tapintású, barnáspiros és kellemesen fanyar, savanyú ízű - a borivó férfiak nagyra értékelték. Régi magyar almafajták. Erdélyben tányéralmának mondják, egyébként országosan elterjedt és nagyon kedvelt fajta volt. Azt viszont némi katartikus büszkeséggel emlegetem, hogy ott virított öregapánk gyulai kertjében minden gyümölcsök királya, az almák fejedelme, a nagyszerű batul alma is.
Adóbevalláskor ajánlja személyi jövedelemadójának 1%-át az Öko-völgy Alapítványnak! Adószámunk: 18786435-1-14 Alapítványunk 2008 óta segíti Krisna-völgy környezettudatos törekvéseit. Évente több tízezer emberrel ismertetjük meg az önellátó életmód elemeit, a kapcsolódó tapasztalatokat. Legyen ebben Ön is partnerünk! Kérjük, ne hagyja elveszni adójának 1%-át! Számítunk Önre! Szilvia
II. Lajos (festmény) Tiziano Vecellio után II. Lajos (Buda, 1506. július 1. - Mohács, 1526. augusztus 29. ), a Jagelló-házból való magyar és cseh királyi herceg. Ulászló király és Foix Anna, Candale grófnője egyetlen fia, 1508-tól Magyarország és 1509-tól Csehország királya. Az 1526-os mohácsi csatából menekülőben veszítette életét. Ii lajos holttestének megtalálása 1. A török hódoltság előtt ő volt az utolsó olyan magyar király, aki az egész középkori Magyar Királyság felett uralkodott. II. Ulászló várva várt fiú örököse nagy nehézségek és szenvedések árán született csak meg. Már a királyné várandóssága sem volt olyan zökkenőmentes, mint a korábbi, hiszen gyakran kényszerült ágyban maradni, annyira gyenge volt testileg, melyet egykorú velencei leírások is megerősítenek. Lajos koraszülötten jött a világra. Csak úgy tudták életben tartani, hogy disznók felhasított gyomrába helyezték, így tartva stabilan a hőmérsékletét. Ez volt Lajos herceg inkubátora, így a korabeli orvostudomány zseniális leleményének és II. Ulászló kiváló orvosainak köszönhető csak, hogy fia életben tudott maradni.
Sehol egy élénk színfolt: a természet és az emberek gyásza szelíd elégiában tárul elénk. Forrás:
Eredményeik szerint Majs szűkebb környéke nem volt része a csatatérnek, mert attól elválasztotta a hadiesemények idején megáradt Borza-patak. A Majsról az elmúlt években előkerült hadirégészeti lelet csekély mennyiségű, a jellege sem felel meg annak, amit "az 1526-os csatatértől elvárnánk". 0T603 Székely Bertalan : II. Lajos (reprint) - Kép, grafika | Galéria Savaria online piactér - Régiségek, műalkotások, lakberendezési tárgyak és gyűjteményes darabok. A 2013 óta a szigetvári Szulejmán-sírkomplexumot feltáró kutatók az elmúlt évben azonosították az 1526-os mohácsi csata után a helyszínen az oszmán seregek által emelt győzelmi emlékmű helyét is. A törökök kiűzését követően 1687-ben a Mohács melletti építményt kápolnává átalakították, amely így a csata első keresztény mementójává, a visszafoglalás szimbólumává vált. Pap Norbert elmondta: kutatásaik legfrissebb eredményei szerint II. Lajos magyar és cseh király minden valószínűség szerint nem a Csele-patakban lelte halálát az 1526-os mohácsi csata után. Az egyetlen szemtanú, a királyi kamarás beszámolója szerint az uralkodó 2-3 főnyi kíséretével a Duna felé menekült és Mohácstól északra, Csele falu közelében, a folyó "kicsiny ágacskáján" átkelve szenvedett balesetet.
De az édesanyát nem tudták megmenteni, három héttel a szülés után gyermekágyi lázban meghalt. Lajos hat nyelven beszélt folyékonyan, magyar, latin, cseh, lengyel, német, francia, de értett olaszul is. Kiváló vívó, és táncos volt. Lajos beteges, de értelmes gyermek volt. Apja, hogy biztosítsa egyetlen fia számára a koronát, már 1508. június 4. -én, Székesfehérváron magyar királlyá, és 1509. május 11. Híres magyar: Székely Bertalan - II.Lajos holttestének megtalálása (kép). -én Prágában cseh királlyá koronáztatta. Így apja halálakor gond nélkül foglalhatta el a trónt az akkor tízéves fiú. Öröksége egy kiürült kincstár, és egy pártküzdelmektől megosztott ország volt. A Habsburg-Jagelló házassági szerződés értelmében 1515 nyarán lengyel kezdeményezésre létrejött a bécsi találkozó II. Ulászló magyar király, Jagelló Zsigmond lengyel király, és Habsburg Miksa német-római császár között. Magának a találkozónak a költségeit az augsburgi Fuggerek állták, és Bécsben a bankárház feje, Jakab is személyesen megjelent. Ennek oka az volt, hogy az 1514-es országgyűlési végzések a Fuggerek érdekeivel ellentétes rendelkezéseket tartalmaztak.
Fájl Fájltörténet Fájlhasználat Globális fájlhasználat Metaadatok Eredeti fájl (1 280 × 967 képpont, fájlméret: 284 KB, MIME-típus: image/jpeg) Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd.