Egyszerű keresés EK
Nyitvatartás: Hétfő 13. 00 – 19. 00 Kedd 09. 00 – 15. 00 Szerda 13. 00 Csütörtök 09. 00 Péntek 13. 00 Szombat 09. 00 – 14. 00 További információk: Parkolás: utcán ingyenes A tartalom a hirdetés után folytatódik Az oldalain megjelenő információk, adatok tájékoztató jellegűek. Az esetleges hibákért, hiányosságokért az oldal üzemeltetője nem vállal felelősséget.
Nyitvatartás: Hétfő 13. 00 – 19. 00 Kedd 10. 00 – 16. 00 Szerda 13. 00 Csütörtök 10. 00 Péntek 13. 00 További információk: Parkolás: utcán fizetős Wifi: fizetős A tartalom a hirdetés után folytatódik Az oldalain megjelenő információk, adatok tájékoztató jellegűek. Az esetleges hibákért, hiányosságokért az oldal üzemeltetője nem vállal felelősséget.
Az ilyen irányú javaslatokat, vagy igényeket az MTSZ Kéktúra Szakbizottságához kell eljuttatni. Jó időt és jó túrázást kívánunk! Az Alföldi Kéktúra igazolófüzetének címlapja - 2008-as kiadás TANÁCSOK A TÚRA TELJESÍTÉSÉHEZ A túrák tervezéséhez érdemes átnézni az Alföldi Kéktúra útvonalhosszak c. PDF fájlt, amely a füzetnél sokkal részletesebben (méter pontosan) leírja az egyes szakaszok hosszait. Erről az oldalról szabadon letölthető, lásd az oldal alján a "Csatolt dokumentumok" között. A túra tetszőleges szakaszolásban és irányban teljesíthető. Ez azt is jelenti, hogy a túrát nem kötelező ott folytatni, ahol az előző szakaszt a túrázó lezárta. Bélyegezni azon a helyen (község, vasútállomás, turista- és erdészház, stb. Ivánc Község Önkormányzata - Turizmus - Túra útvonalak. ) kell, ahol azt az igazoló füzet megfelelő bekeretezett rovata előírja. Bélyegezésként az MTSZ által kiadott bélyegzők lenyomata, továbbá vasútállomásokon a MÁV bélyegzése szükséges. Megfelelő igazolás ezen kívül bármilyen bélyegző lenyomata, amelyen az adott település (hely) neve szerepel, valamint a sorszámozott TKM bélyegzők is.
a Nagy-Szénás, a Hűvösvölgy, az Árpád-kilátó vagy a Hármashatár-hegy. A Dunakanyar felé haladva, a Pilis és a Visegrádi-hegység találkozásánál az ország egyik legszebb szurdokát is végigjárhatjuk a Kéken (Dera-patak völgye), de nem hagyjuk ki a természetjárás bölcsőjének is tekintett Dobogókő csúcsát sem. A Visegrádi vár látképével búcsúzunk a Dunától nyugatra eső országrésztől, és máris a Börzsöny hegyvidéki élménye vár ránk. Kék tra útvonal térkép . Sorra másszuk meg a kilátópontokat: Julianus-kilátó, Nagy-Hideg-hegy majd a hegység legmagasabb csúcsa, a Csóványos vár ránk. A Cserhát szelíd lankáira térünk rá, ahol takaros palóc falvak kísérik utunkat, melyek közül is kiemelkedik egyik legszebb világörökségi helyszínünk, Hollókő. Elköszönünk a domboktól, és nekivágunk hazánk két legmagasabb pontját is "magáénak tudó", igen népszerű hegységünknek, a Mátrának. A hegy gerincén érjük el a 964 méteres Galyatetőt, ahol a gyönyörűen felújított kilátóból emlékezetes panoráma tárul elénk. Továbbhaladva a gerincen az ország legmagasabb pontját érjük el, az 1014 méteres magasságú Kékestetőt.
Az utak kijelölése és felfestése lassan haladt, majd a II. világháború is megakasztotta a munkát, bár 1938-ra már az útvonal négyötöde kész volt. Mai terjedelmét csak a rendszerváltás után érte el, ekkortól lett a nyugati végpont az addig megközelíthetetlen Írott-kő. 1938-ban "Országos Vándorlást" szerveztek a már elkészült kék jelzésű útvonalon, amelynek a Szent István vándorlás nevet adták. Országos Kék túra útvonal, Felsőtold. Keletről és nyugatról egy-egy csoport indult útnak, és Dobogókőn találkoztak. Ezt az eseményt tekintik a Kéktúra tulajdonképpeni felavatásának. Bár úgy tervezték, hogy 5 évente megismétlik a vándorlást, ebből végül nem lett hagyomány. Az 1950-es években a Budapesti Lokomotív Sportklub Természetjáró Szakosztálya új túramozgalma ötvözte az országos kék útvonalát és a vándorlást, szakaszokra bontották az útvonalat és díjazták a teljesítőket. Eleinte csak szűk körben, a vasutas szakosztályok tagjai teljesíthették az Országos Kéket, majd egyre több természetjáró élhetett a lehetőséggel. A hatalmas érdeklődés miatt a szervezők átadták a feladatot 1961-ben a Magyar Természetbarát Szövetségnek (később Magyar Természetjáró Szövetség), amely azóta is a kizárólagos szervezője és kiírója az Országos Kékkörnek.
Az utcaképet a település közgyűlése védetté nyilvánította, a romantikus, régies hangulattól a lakók sem kívánnak eltérni. A magyar községek közül Óbánya kapta meg elsőként a Kós Károly-díjat, 1992-ben. A túránk kiinduló pontja a falu elején található parkoló. A parkoló hétvégén és ünnepnap fizetős és örzött, a faluba behajtani tilos, csak ottlakók, és engedéllyel rendelkezők közlekedhetnek gépjármüvel a településen. A Mecsek csendes völgyében megbúvó zsákfalu, Óbánya főutcáján végigsétálva el sem véthetjük az irányt, mert annak egyenes folytatása a megkapó hangulatú Óbányai-völgy. A kék sáv jelzésén haladva a főutca végén, az "Öreg malomhoz" címzett turistaházat elhagyva (a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli kéktúra jelzését követve), hamarosan megkezdjük emelkedésünket a csodaszép völgyben. Elhaladunk a Pisztrángos-tavak mellett, az emelkedő völgy bükkerdő borította falai egyre magasabbak. Föltűnnek az első zúgók, majd egyre-másra újabb zúgók, vízesések feltűnése ad hálás fotótémát. Még feljebb haladva olyan szakaszhoz érünk, ahol a patakmeder kiszorítja az ösvényt és itt bizony csak a hordalékon, ágakon lépkedve (ugrálva) lehet csak továbbhaladni.