Rámutatott, hogy a svájci indexálás megszüntetésével a Fidesz az elmúlt évtizedben minden nyugdíjastól átlagosan 1, 2 millió forintot vett el. Emiatt szerinte 2010-hez képest megháromszorozódott a nyugdíjas-szegénység mértéke. Kiemelte, hogy a nyugdíjak vásárlóerejét tekintve a környező régió országai közül Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia is jobban áll, mint Magyarország. Nyugdíj – Politika. "A svájci indexálás megszüntetése nem egyszerű hiba volt, hanem annál sokkal több: bűn" – jelentette ki Varju László, aki szerint a magyar emberek véleménye egyértelmű a kérdésben. Demokratikus Koalíció, fidesz, közvélemény-kutatás, nyugdíjasok, nyugdíjszámítás, Orbán-kormány, svájci indexálás, Újpest, varju lászló
2020-ban ugyanez az adat 294. 000 fő (az összes nyugdíjas 14, 3%-a). Ezt a kormány uralta KSH írja. [5] A svájci indexálást a fidesz szüntette meg. Ez felerészben az inflációtól, felerészben a bérek emelkedésétől tette függővé a nyugdíjakat. Balra a fidesz 2010-es választási ígéretei, jobbra a tények. A 13. havi nyugdíj első hetét fizetik 2021-ben. Forrás: Facebook/Kiss László Forrás: Facebook 13. havi nyugdíj A 13. A nyugdíjasok ellátásának javítását sürgeti a Jobbik - HR Portál. havi nyugdíjat a Medgyessy-kormány vezette be, és a Bajnai-kormány szüntette meg. A bevezetését a Fidesz se 2002-ben, se 2003-ban nem szavazta meg, bár később 14. havit ígért, amit azóta se tartott be. 10 évvel később van képük azzal kampányolni, hogy 2021-ben 1 hetit adnak. Jegyzetek Források Az átlagkeresetek és a nyugdíjak alakulása. Forrás: Hírklikk Király András: "Feltehetően a pandémiás helyzet miatt" kevesebb lett a nyugdíjas, mint amivel a Pénzügyminisztérium számolt. (2022. jan. 24. ) 28463-mal. Szász Péter: A magyarok többségének nem tetszik a nyugdíjrendszer 2012-es átalakítása.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) miniszterelnök-jelöltje mai online sajtótájékoztatóján azt ígéri, hogy amennyiben 2022-ben a jelenlegi ellenzék alakíthat kormányt, akkor újra bevezetik a nyugdíjak svájci indexálását. Dobrev Klára szerdai, online sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy jövőre újabb öt százalékkal nő a különbség a bérek és a nyugdíjak között, mert az Orbán-kormány megszüntette a nyugdíjak svájci indexálását. Az EP-képviselő hozzátette, ez volt az a számítási módszer, ami garantálta, hogy ha nőnek a bérek, akkor nőnek a nyugdíjak is. Hozzátette, amennyiben 2022-tól ő lesz a miniszterelnök, akkor mindent meg fog tenni azért is, hogy az időseket kárpótolják az elmúlt tíz évért. Kapjanak legalább százezer forintot a svájci indexálás megszüntetése miatti veszteségeikért és további ötvenezret azért, mert "semmilyen segítséget nem kaptak az elmúlt egy évben" a járvány alatt – jelentette ki. Megrendítő számok a magyar nyugdíjakról - ezt sokan sérelmezik - Napi.hu. Dobrev Klára arra is kitért, hogy a svájci indexálás eltörlése óta megháromszorozódott azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akiket a teljes elszegényedés fenyeget.
Az alaptörvény szerint a nyugdíj és az egészségügy állami feladat, és nem biztosítás. Nem járulékot, hanem adót szednek ilyen néven, melyet a Kincstár kezel. Ez azt jelenti, hogy az állam másra költheti az egészségügyre ill. nyugdíjra beszedett adót. [1] " Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja. " – Alaptörvény, XIX. cikk (4) 2019 végén a több mint 2 millió nyugdíjas 4 százaléka 60 ezer forintnál, 29 százaléka 100 ezer forintnál kevesebbet kap. A nyugdíjasok több mint fele 100–179 ezer forinthoz jut havonta, 8, 5 százalékuk pedig több mint 220 ezer forintot. A budapesti átlag 161 eFt. [2] A minimálnyugdíj még mindig 28, 500 Ft a 168/1997. kormányrendelet alapján, azaz 22 éve. 2020 szilveszterén a kormány határidő nélkül határozta meg a nyugdíjminimum összegét 28500 Ft-ban.
Mindezt azért, hogy a jelenben már meglévő, rejtett vagy szembeötlő költségvetési feszültségek számszerűsítését szolgáló szám a lehető legkisebb mértékben függjön a kutatók által önkényesen megválasztott paraméterektől. Az egyetlen kivétel a népesség-előrejelzés; ez azonban csekély teret ad a kutatói döntéseknek. A népesség létszáma a közeli évtizedekre viszonylag megbízhatóan előre jelezhető; a 2050. év friss nyugdíjasai ma már iskolába járnak. Igaz, hosszabb távon még itt is egyre tágabb a valószínű értékeket tartalmazó sáv, egyre bizonytalanabb a becslés. A korosztályi elszámolás eredménye a forintösszegek egy vektora, ahol a vektor egyes elemei megmutatják, hogy egy évfolyam még hátralévő élete során várható adóbefizetéseinek jelenértéke, illetve a számukra kifizetett járadékok jelenértéke között mekkora a különbség. A módszer előretekintő jellegéből következően az idősek egy ilyen számítás szerint nettó haszonélvezői, az aktívak pedig nettó befizetői a rendszernek. Ez önmagában természetesen meddő eredmény.
Megduplázódott az idősek aránya A nyugdíjproblémáról és a társadalom elöregedéséről riasztó képet nyújt a dokumentumban bemutatott úgynevezett "öregedési index". Ez a szám a 65 év felettieknek a gyermekkorúakhoz (0–14 éves) viszonyított arányának segítségével mutatja be az ország demográfiai válságát. 1990-ben az öregedési index 65 volt, vagyis 65 időskorú jutott 100 gyermekre. Ez a szám 2005-ben 100, 2013-ban pedig már 119 volt. A helyzetet a dokumentum szerint súlyosbítja "az alacsony nyugdíjazási életkor, a kevéssé elterjedt öngondoskodás, a szürke- és a feketegazdaság viszonylag magas aránya, az inaktívak még mindig széles rétege, a munkavállalók körében jelentőssé váló nemzetközi migráció, ezáltal a nem megfelelő mértékű járulékfizetés". Egy ponton túl már nem lehet szigorítani Forrás: AFP/Nikolay Doychinov Kézenfekvőnek tűnik a nyugdíjfeltételek szigorítása, a KSH adatai alapján azonban kérdéses, hogy ez meddig folytatható. A dokumentumból kiderül, hogy a korkedvezményes nyugdíjra jogosultak köre mára minimálisra csökkent.
16 perc olvasás A középkori Királyi Palotának a török időkben és az 1686-os visszafoglaláskor csaknem teljesen rommá lett maradványainak elplanírozott helyén a 18. század elején épült fel a budai várparancsnoki épület, amely Mária Terézia uralkodása alatt közadakozásból bővült barokk Királyi Palotává. A királynő azonban sosem használta rezidenciaként, hanem különféle célokra (angolkisasszonyok, egyetem) próbálta hasznosítani az építményt. A 19. század első felében a nádorok által elsősorban a felső részében, tetőzetében átépített palota a szabadságharc során a magyar hadsereg általi 1849-es ostromban melléképületeivel együtt leégett, súlyosan megrongálódott. Az 1850-es években Ferenc József építtette újjá, s ebben a formában tovább élt az Ybl- és Hauszmann-féle bővítés során is, egészen a II. világháborús pusztulásig. Az ezt követő modern átépítés (és nem műemléki helyreállítás! ) során a megmaradt barokk épületrészek nagy részét is eltávolították, elbontották. Budavári Palota - Királyi Palota. Ma már csak a Budavári Palota C, D, és E épületének szerkezeti falai és leegyszerűsített barokk homlokzatai őrzik kevéssé az egykori 18. századi épület emlékét.
Az építészek, Ybl Miklós és Hauszmann Alajos szecessziós elemekkel díszítették a barokk stílusú kastélyépületet, melyben a Habsburgok sosem laktak, csupán vendégeskedtek. A második világháborúban Budapest ostromakor a Várnegyed és a Budavári Palota szolgált a német katonák utolsó menedékeként. A palota ismét súlyosan megrongálódott, kupolája beszakadt, homlokzata felismerhetetlenné vált. Újjáépítéséhez az 1950-es években fogtak hozzá. A korszak vezető építészei a korai XVIII. századi barokk stílushoz való visszatérést választották, megtartva ugyanakkor az egy évszázaddal későbbi nagyobb alapterületet. Így született meg a mai barokk épülethomlokzat, ami nem hasonlít a Vár régebbi arculatainak egyikére sem. Ennek valószínű oka, hogy a XX. Budai királyi palota es. század közepén az építészek nem szerették az eklektikus stílusjegyeket, holott manapság az eklektikus építészet számít Budapest egyik legfőbb értékének. Látványosságok a Budavári Palota közelében, A Budavári Palota legfontosabb látnivalói: Magyar Nemzeti Galéria Budapest Történeti Múzeum Mátyás-kút Országos Széchényi Könyvtár Királyi lovarda Főőrség
Regisztráljon és olvassa a teljes cikket! Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat a Rubicon Online-on.