Gór Nagy Mária színésznőt meglopták és lelökték az egyik fővárosi villamosról. "Arra még emlékszem, hogy fél nyolc körül hazafelé tartottam a villamoson, utána viszont képszakadás. Nem tudom, mi történt addig, amíg a férjem, Buda szó szerint vérbe fagyva nem talált rám az otthonunkban, bár igazából erre sem emlékszem, csak az ő elmondásából rakjuk össze a képkockákat" – mondta Gór Nagy Mária a Story magazinnak. Gór Nagy Mária TV2 Férje azonnal kórházba vitte a színésznőt, ahol 12 öltéssel varrták össze a fejsebét, infúziót is kapott, továbbá számos vizsgálaton át kellett esnie. Máriának agyrázkódása lett és eltörött a csuklója. "Az tény, hogy kizsebeltek. A táskámból eltűntek az irataim, köztük a védettségi igazolványom, valamint a bankkártyám, ami nálam volt. A hátamhoz volt fordítva a táska, a rendőrök szerint ez felhívás a zsebeseknek" – tette hozzá.
A koronavírus-járvány miatt átmenetileg bezárni kényszerült évtizedek óta működő színitanodáját Gór Nagy Mária. Végül úgy döntött, nem is nyitja újra – olvasható a Bors interjújában. "A tanoda olyan volt, mint egy szerelem, aminek ha egyszer vége van, vége van. Abba kellett hagyni, de nem volt egyszerű" – mondja a színésznő, aki 2019-ben már bejelentette, hogy csak a kifutó évfolyamokkal foglalkozik a tanodában, most viszont velük sem folytatja tovább a munkát. Korábban járt hozzá Liptai Claudia, Ábel Anita, Farkasházi Réka, Ullmann Mónika, Miller Zoltán és Janza Kata is. Gór Nagy színházi rendezéssel azért továbbra is szeretne foglalkozni, továbbá jóslással. Egy nap maximum három embernek tudok jósolni. Ez azért van, mert komolyan veszem az adott alany problémáját. Átélem, beleásom magam. Minden jóslat után időnek kell eltelnie, ki kell pihennem. Egy héten különben is csak maximum kétszer csinálom – mondja az interjúban a tarot-jóslásról. Nem új keletű ez az érdeklődése, korábban is jósolt már, de abbahagyta, mert valaki szólt neki, hogy a fél családja meghalt a jóslatai után.
Gór Nagy Mária életrajza Gór Nagy Mária Gór Nagy László és Csuka Karolina gyermekeként született 1947 május 3-án, Cegléden. Miután leérettségizett, 1969-ben sikeresen végzett Színház és Filmművészeti Főiskolán. Ezt követően, 1969–1970 között a Nemzeti Színház, majd 1972 és 1992 között a Thália- és az Arizóna Színház társulatának volt a tagja. 1984-ben megalapította saját színitanodáját, ami Magyarország legelső magán színitanodája volt. A kezdetekben csupán egy Rákóczi úti lakásban zajlott az oktatás olyan tanárokkal, mint Mensáros László és Verebes István, akikhez később csatlakozott Schubert Éva, Pogány Judit, Koltai Róbert, Szurdi Miklós, Kálloy Molnár Péter és Zsurzs Katalin. A tanoda mára az ország egyik legnagyobbává nőtte ki magát, főleg mivel 1993-tól államilag elismert végzettséget ad. Legelső házasságát Szurdi Miklóssal kötötte, akitől két fia született, Szurdi Tamás 1975-ben, majd két évvel később Szurdi András, azonban a házasságuk néhány év elteltével felbomlott. 1981-ben ismerkedett meg jelenlegi férfjével, Gulyás Budával.
A Bors által megkérdezett egykori növendékek mind életük legjobb három éveként írták le az ott töltött időt. Sőt, mindenki kiemelte, hogy az osztálytársak azóta is tartják a kapcsolatot. Kezdőlap - Uncategorized - Gór Nagy Mária bezárja színitanodáját, ahol Ábel Anita és Ullmann Mónika is tanult
1-13. 1975: A peleskei nótárius 1979: Mese habbal 1980: A Pogány Madonna 1980: Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét...? 1980: Kojak Budapesten 1981: Haladék 1985: Szerencsés Dániel 1985: Eszterlánc 1985: Képvadászok 1991: Hamis a baba 2001: Zsaruvér és Csigavér I. : A királyné nyakéke Sorozatszerepei: 1975: A külföldiek 1981: Családi kör 1985: Széchenyi napjai 1988-1999: Szomszédok 1993: Privát kopó 1993: Stay Lucky 1995: Éretlenek 1998: TV a város szélén 2000: Családi album 2005: Szeress most! 2007-2009: Tűzvonalban
A sajtótájékoztatón Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója hangsúlyozta: a fehéregyházi csatateret, ahol vélhetőleg Petőfi Sándor is elesett 1849. július 31-én, még sosem kutatták korábban modern régészeti módszerekkel, tudtuk meg az MTI-től. Demeter Szilárd, A Petőfi Irodalmi Múzeum (Pim) Új Igazgatója / Fotó: Talán Csaba A kutatás eredményeit közös kiadványokban és kiállításokon fogja bemutatni a két múzeum. A hadirégészet területén komoly eredményei vannak a HM Hadtörténeti Intézetnek és Múzeumnak. Petőfi halála után gyorsan férjhez ment a felesége, a szabadságharc feldúlta idilli életüket Szendrey Júlia Petőfi feleségeként kapott lehetőséget arra, hogy bekapcsolódjon a pesti irodalmi és társadalmi életbe. A műemlék tetők bajnokai. A házaspár a nyilvánosság előtt élte életét, Júlia pedig osztozott férjével a társadalmi szerepvállalásban. Az Országos Széchényi Könyvtár Ezerszer Júlia, arcok és kérdőjelek című tárlata Júlia magánéletét és irodalmi munkásságát mutatja be, utóbbira helyezve a hangsúlyt. Ezek közt szerepel az 1849-ben Gönyűnél elsüllyesztett hadianyag-szállító uszály feltárása – emelte ki Kovács Vilmos, az intézmény vezetője.
Tudni kell viszont, hogy Demeter Szilárd, aki Erdélyből migrált Magyarországra, nem kivagyiságból használja a nagy értékű terepjárót. A Petőfi Irodalmi Múzeum ugyanis nem önmagában létezik, hanem tagszervezetei is vannak, ezek némelyike 300 kilométernyire van Budapest belvárosától, ezeket kell időnként meglátogatnia a főigazgatónak. Tegye a szívére a kezét az, aki elvárja tőle, hogy egy húszmilliónál kevesebbe kerülő csotrogányba kényszerüljön. Demeter Szilárd, a PIM új igazgatója régészekkel keresteti Petőfi Sándor földi maradványait. Na ugye! Megér ennyit a VW-nek a Demeter Szilárd fémjelezte Petőfi Irodalmi Múzeum, nem is szólnánk bele az üzletpolitikájukba, sőt, azt gondoljuk, jobb fenék alá nem is kerülhetett volna a terepjáró. Demeter Szilárd ugyanis szereti az írókat. Nem mindegyiket persze, azokat például ki nem állhatja, akik gyorsan és jól tudnak írni. Nemrégiben ugyanis ezt mondta róluk: "Gyorsan és jól tudnak írni az írók, ha bármiféle valós vagy vélt sérelem esik az ő kis szférájukon, elkezdenek hisztikézni. " Jó, hogy átmigrált Magyarországra Demeter Szilárd, mert nélküle szegényebb lenne a magyar nyelv – a hisztike szóval mindenképpen.
Apropó teljesítmény, szóba került az a kulturális csúcsintézmény is, pontosabban a létrehozásáról szóló előterjesztés, ami az ő nevéhez köthető. Csak ismétlésképpen: a Károlyi-palota helyett a teljesen új épületet kapó Országos Széchényi Könyvtárral egy helyen lenne az irodalmi múzeum, de a csúcsintézmény alá tartozna könyvközpont, anyanyelvi központ, és einstandolná az NKA könnyűzenei pénzeit is. Mindez zöldmezős beruházásként épülne meg a Déli Városkapu állami fejlesztési területen. Arra kaptam felkérést, hogy ezt a szétesett infrastruktúrát próbáljam meg újra összerakni. Ennek részei lennének az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK), a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello), a Petőfi Irodalomi Múzeum és részben a magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. Demeter szilard felesége . (MANK), utóbbinál a nem képzőművészeti infrastrukturális elemek választódnának le. Hozzátette, a gazdasági világban bevett modell, hogy egy közös menedzsmentcég szervezi az operatív folyamatokat a társult vállatoknál, de nem dönt szakmai kérdésekben, és neki is ez a terve, mármint, hogy az OSZK-t és Kellót illető szakmai kérdésekben ő nem dönt.
A manufaktúra tagjait a bizalomra alapozott kölcsönös lojalitás tartja össze, de fontos a mindnyájukban meglévő elhivatottság érzése is. Az a tudat, hogy értékmentő munkájuk jeles magyarországi középületek megújulását eredményezi, amelyekre büszkén tekinthetnek. Az újjáépített budavári Királyi Lovarda tetőszerkezetét és díszeit a kft. mesteremberei készítették el. Fotó: Várkapitányság Elkötelezettségük nem hiábavaló. Ezt igazolja, hogy októberben elnyerték a Nemzetközi Tetőfedő-szövetség (IFD) világbajnoki elismerését, amelyet 1988 óta minden második évben oszt ki a nemzetközi szakmai zsűri az arra érdemes vállalkozásoknak. Demeter Szilár interjú a nagy port kavaró nyilatkozata után - Blikk. Az 1952-ben Münchenben alapított IFD 22 ország tizenötezer tetőfedő cégét tömöríti, amelyek együtt 135 ezer alkalmazottal büszkélkedhetnek. Az Egyesült Államok, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság mellett európai országokat tömörítő szakmai szervezet világversenyére tavaly 11 országból nyolcvan pályaművet neveztek, köztük az újjáépített budavári Királyi Lovardát, melynek tetőszerkezetét és díszeit a kft.
Újjászülettek a Nyugati pályaudvar XIX. századi bádogdíszei A rendszerváltás óta nem volt még egy hasonlóan nagy méretű magastetős szerkezetet érintő műemlék-felújítási vállalkozás Magyarországon, mint a Nyugati pályaudvar csarnoképületének rekonstrukciója. Külön érdekesség, hogy az elkészült mű annak a díszműbádogos családi vállalkozásnak a szakipari teljesítményét dicséri, amelyik a Királyi Lovardával tavaly decemberben elnyerte a tetőfedőszakma világbajnoki első helyezését. Az Eiffel-tervezőiroda által megálmodott és 1876-ban elkészült állomásépület az Osztrák–Magyar Monarchia talán legmutatósabb pályaudvara volt. A várócsarnok acélszerkezetes fedése a maga nemében óriási műszaki és egyben épületbádogos-teljesítménynek számított. A Budapest ostromakor megsérült épületegyüttest a háború után helyreállították ugyan, de az eredetinél jóval alacsonyabb műszaki színvonalon, hanyagul – tudtuk meg ifjabb Reznicsek Zoltán építésztől, a helyreállítást végző vállalkozás egyik vezetőjétől. Mint mondja, a Horex Kft.