Most nem a jól-rosszul rögzített és az elmúlt hónapokban ipari mennyiségben közvetített színházi előadásfelvételekről lesz szó, hanem néhány olyan kísérletről, ami kifejezetten az online körülményekre szabva született. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Bár többször leírtam és elmondtam, hogy az online előadásdömping valóságos aranybánya volt a magamfajta hardcore színházrajongónak, bevallom, hogy az utóbbi hetekben észleltem magamon a fásultság jeleit. Az utolsó időkben alig volt már olyan közvetítés, amit az elejétől a végéig ugyanolyan lelkesültséggel néztem meg, és egyre égetőbbé vált a kérdés: a színház jelenidejűségének mantraszerű ismételgetésén túl vajon mit tud kezdeni a jellegéből adódóan gyors, gyorsabb, leggyorsabb reakciókra képes színházművészet a helyzettel? Teoretikus megfontolásokat itt nem pedzegetek, itthon nyomokban, külföldön bőségesen gondolkodtak szakemberek a színház online térbe migrálásának következményeiről és lehetőségeiről. Színházi előadások online casino. Az idő múlásával egyre inkább az kezdett foglalkoztatni, hogy mik azok a formák, amelyek hitelesen működnek kifejezetten online térben, vagyis ahol az alkotókat nem a kompromisszumkeresés, nem az ő drága közönségük kiszolgálása foglalkoztatta elsősorban, hanem képesek voltak – talán nem is nagyon, de valamelyest mégis távlatosan – azon gondolkodni: mi van akkor, ha az a színház, amit mi ismerünk és szeretünk, nem tud mindenestül úgy működni, mint eddig?
Számítógépről, telefonról, stb az okos tévékre is kivetíthető az előadás, akár meg is állítható, visszatekerhető és a megadott időintervallumon belül bármikor folytatható.
felvételt nézve többször éreztem, hogy az alkotók kissé túlságosan is belefeledkeznek a számítógépes technika adta lehetőségekbe: kicsit sok a kép- és hangakrobatika, miközben az eleve mozaikos sztori mintha a háttérbe szorulna. De amúgy lehet, hogy mindez csupán az én színháznézői attitűdöm deficitje: ha elengedem a hiánytalan megértés vágyát, és elfogadom a videóklipeken iskolázott montázstechnika létjogosultságát, egyben megszabadulok attól az előfeltevéstől, hogy a szöveg ebben az esetben a képeknél előrébb való, még akár élvezhetem is a szürreális utazást. Online előadások. Igen, végre ki lehet mondani, hogy micsoda vaskalapos és korszerűtlen alak vagyok, holott csak arról van szó, hogy ez a kolozsvári előadás is – mint a fent ismertetettek mindegyike – egyelőre próbálgat, ízlelget valamit, ami egy szép (? ) napon talán tényleg olvasható "csak" színházként, mindenféle idézőjelek és lap alji jegyzetek nélkül. Címkék:
Átfogalmazom a mondatot, hogy senki ne vádolhasson képmutatással: mik azok a formák, amelyek háromhavi intenzív online színháznézés után egyáltalán elérik, de még inkább átlépik az ingerküszöbömet? A következőkben négy ilyet mutatok: győztest nem hirdetek, mivel mindről azt gondolom, hogy nem lezárnak, hanem épp ellenkezőleg, kérdések egész sorát nyitják meg. Színházi előadások online pharmacy. A tigris Először lássuk, hogy a legfiatalabbak, akik elviekben a legközelebb állnak az új vagy annak vélt formákhoz, mennyire mozognak otthonosan a virtuális színházi térben. Bár a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves bábrendező szakos hallgatója, Gardenö Klaudia részben kényszer hatása alatt döntött az online tantermi bemutató mellett, A tigris fő erénye, hogy a megalkuvásból fakadó kínlódást nem, helyette az új formával folytatott, nem feltétlenül egyenrangú felek által színre vitt dialógust mutatja meg. Mintha Gianina Carbunariu társadalomkritikus szövegéhez alig is kellett volna hozzányúlni: a szöveg felépítése és működése szinte kínálja magát az online színrevitelre.
A kastély területén felújították és helyrehozták a 19. századi angolparkot, melynek területén ma szoborkiállítás működik. A kastély kiállítótermeiben állandó kiállítások, zenei-színpadi, valamint oktató rendezvények folynak. Mednyanszky lászló festményei . Az állandó kiállítások főleg Mednyánszky László műveit, a szepességi portréfestészetet, a régi könyvtár gyűjteményeit, valamint a kastély bútorzatát mutatják be. Forrás: Dajama
Egyéb információ: Báró aranyosmedgyesi Mednyánszky László József Boldizsár Euszták ( Beckó, Trencsén vármegye, 1852. április 23. – Bécs, 1919. április 17. ) magyar festő és grafikus. Münchenben, majd 1873 – 1877 között Párizsban tanult. Barbizonban Paál László társaságában festett. 1880 -tól Bécsben és Beckón élt, felváltva. Mednyánszky László (1852 - 1919) - híres magyar festő, grafikus. 1888 -ban Budapesten aranyérmet kapott. 1888 – 1892 között Párizsban élt. Tájfestészete a barbizoni felfogásból indult, de örökös vándorlása során a természet alapos ismeretéből festői igényessége rendkívüli erejű műveket alkotott. A század vége felé az élet legszélső végein élők felé fordult. Nyaranta Nagyőrön dolgozott, de a Tátrától az Adriáig bejárt minden vidéket, ha arra felé vitt útja, szívesen elidőzött a szolnoki művésztelepen és a Nagyalföld más tájain is alkotott, ezért az alföldi festőkhöz is kapcsolják művészetét. Képein túladva, pénzét a rászorulók közt szétosztva, a létminimum határán élt. A naplóját franciául és magyarul író báró, mély műveltségű művész, egész életét megkeserítő ízületi fájdalmai dacára, szüntelen gyalogos vándorutakon járt.
Ő maga kevéssel is beérte. Érzékenyen reagált 1879-ben a nagy szegedi árvízre is – rögtön odautazott, és segíteni próbált. Felfigyelt ugyanakkor korának művészeti kihívásaira is: Vágó Pál és Olgyay Ferenc festőkkel együtt jelentősen kivette a részét Feszty Árpád a Magyarok bejövetele című grandiózus körképének megfestéséből is 1893 és 1894 folyamán. A keserű jellemábrázolás főleg csavargók megformálásánál vált hatásossá. Az I. világháború idején további megpróbáltatások érték, a harctérről tudósító művészcsoport rajzolójaként bejárta Szerbiát, Galíciát és Dél-Tirolt. A harctéren megsebesült, és 1919. április 17-én Bécsben hunyt el, magányosan. Térkép - Magyar Nemzeti Galéria - Mednyánszky Galéria - 1014 BUDAPEST, Szent György tér 2.. Mednyánszky László sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben található, amelyen a művészt ülve ábrázoló szobor látható, Somogyi József szobrászművész (1916–1993) alkotása 1970-ből. Mednyánszky László síremléke a Kerepesi temetőben Mednyánszky festményei számos múzeumban megtalálhatók Budapesttől Pozsonyig, és magángyűjteményeket is gazdagítanak. Életműve a Kárpát-medence kulturális örökségének szerves része.
Járványos betegeket ápolt, az 1879-es szegedi nagy árvíznél segített, a csavargóknak próbált megélhetést szerezni. Vágó Pállal, Olgyay Ferenccel együtt jócskán besegített 1893 – 94 -ben Feszty Árpádnak a "Magyarok bejövetele" c., azóta Feszty-körképként híressé vált történelmi képének megfestéséhez. Mind Vágó, mind Mednyánszky kitűnő alakábrázoló, Olgyay pedig jó tájfestő volt. Képein rendkívüli lelki mélységben ábrázolja a magányt, a kiszolgáltatottságot. A nagyőri kastély - Slovakia.travel. Kritikusait is megdöbbentette a borzongató realitás, ahogy a születéstől már végleg nyomorra ítélt embereket bemutatja. Csavargóképei egyre tömörebbek. Az első világháború csak drámaibb színtere volt a szenvedésnek és halálnak, harctéri rajzolóként bejárta Galíciát, Szerbiát és Dél-Tirolt mint a háborúról tudósító művészcsoport (Kunstgruppe) tagja. A társtalan, magányos, homoszexuális művész a kor alapkérdéseire adott műveivel drámai választ. A harctéren megsebesült, nagy betegen, magányosan hunyt el bécsi műtermében.
1870-1871-ben még mérnöknek tanult, de hamarosan átjelentkezett a müncheni akadémiára. 1873-ban Párizsban, az École de Beaux Arts-on képezte magát, 1878-ban itáliai körútra indult. 1897-ben önálló kiállítása nyílt Párizsban. A hetvenes években járt először Szolnokon, 1902-ben részt vett a művésztelep alapításában. Állandó utazásainak csomópontja Párizs, Bécs, Budapest volt, és családi birtoka, Beczkó. Vonzotta a szegénység világa és a társadalom perifériájára kerültek társasága; modelljei voltak, támogatást nyújtott nekik, közöttük élt és élt meg mély kapcsolatokat. A világháborúban hadifestőként teljesített szolgálatot. Intellektuális karaktere, melyet a Párizsban megismert teozófiai és buddhista eszmék árnyalnak, jegyzetfüzeteinek, naplóinak sorozatából is kirajzolódik. * MALONYAY Dezső, Mednyánszky, (Művészeti Könyvtár), Budapest, Lampel Róbert, 1905. * SCHANZER Mária, Mednyánszky, Budapest, Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Keresztényrégészeti és Művészettörténeti Intézet, 1935.
Somogyi-Soma László ( Mosdós, 1927. november 6. – Budapest, 2004. január 28. ) magyar festőművész és szobrász. Életpályája [ szerkesztés] Gimnáziumi tanulmányait Kaposváron végezte, majd a Műegyetemen szerzett diplomát, diplomamunkája egy éjszakai vadászrepülőgép terve volt. Tevékenységét azonban ipari háttér hiányában nem, illetve csak korlátozottan folytathatta, a KOGÉPTERV légtechnikai mérnöke volt. A művészet iránti érzett erős vonzalma érdeklődését a festészet felé terelte, 1957-1961 között Mészáros Mihály és Pór Bertalan szabadiskolai növendékeként művészeti tanulmányokat folytatott. Vonzotta az ikonfestészet, ezért bulgáriai és oroszországi múzeumokban, templomokban ezt tanulmányozta. A vallási, filozófiai témák mindvégig figyelme középpontjában álltak. Polihisztor alkat volt, a festészeten kívül kisplasztikákat, érmeket és szobrokat is készített, mechanikus szerkezetű órákat gyűjtött, restaurált, bútorokat faragott. A Belvárosi Művészek Társaságának tagjaként haláláig a pesti belvárosban, a Gerlóczy utca 11. számú ház legfelső emeletén lévő műteremlakásban élt és alkotott.