Various Artists Pop · 1991 Hazahúz a szív / I Long For Home Volt egy álmom / I Had A Dream Mindent érted / Everything I Do Elfújta a szél / Gone With The Wind Réges rég / Can't Help Falling In Love Térden állva jövök hozzád / Io voglio per me Hadd mondjam el / I Just Call Úgyis visszajössz / She'll Come Back Soha nem hagylak el / I'll Never Leave You Aludj kedvesem / Heidschi Heidschi Bumbeidschi Köszönöm a zenét / Thank You For A Music December 2, 1991 14 Songs, 48 Minutes ℗ 1991 HUNGAROTON RECORDS LTD.
Az oldal sütiket (cookies) használ, melyek célja, hogy jobban ki tudjuk szolgálni a weboldalunkra látogatókat. Tudjon meg többet... Elfogadom
Benedek Elek: Magyar népmesék (Ifjúsági Könyvkiadó, 1952) - Szerkesztő Grafikus Kiadó: Ifjúsági Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1952 Kötés típusa: Könyvkötői kötés Oldalszám: 355 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 25 cm x 18 cm ISBN: Megjegyzés: Második kiadás. Színes és fekete-fehér illusztrációkkal. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Tartalom Világszép Nádszálkisasszony 5 A hétéves gyermek 11 A gyémántkrajcár 17 Szélike királykisasszony 0 A szegény ember és a róka 25 Tündér Erzsébet 28 Gyöngyvirág Palkó 38 A szegény ember szőlője 44 Kacor király 48 Haragszik-e, gazd'uram? 52 A sündisznó 58 Furulyás Palkó 63 A gulyás leánya 67 A bujdosó macska 70 Az aranypálca 73 Prücsök 77 Három kívánság 82 Az okos leány 85 A talléros kalap 87 Mátyás király juhásza 92 Molnár Ferkó 97 Mátyás király és az öreg szántóvető 103 A kis kanász meg a farkas 106 Kígyós Jancsi 108 Az arany tulipán 112 Hamupipőke 116 A csúnya királyfi és a szép királykisasszony 122 A bölcs királyfi 126 Többsincs királyfi 137 A napnyugati király leánya 147 A szerencsekrajcár 153 Mit beszéltek a szamarak?
Részletek Közzétéve: 2016. szeptember 30. péntek, 10:16 Írta: Tóth Imre BENEDEK ELEK SZÜLETÉSNAPJA (1859. ) - A népmese napja 2005. óta ünnepeljük szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján a magyar népmeséket. Ezen a napon minden népmesét szerető gyerek és felnőtt megkülönböztetett tisztelettel fordul mind a magyar, mind más népek meséi felé. A Magyar Népmese Napját a Magyar Olvasástársaság kezdeményezésére ünnepeljük meg 2005 óta. Céljuk az volt, hogy a népmesék fennmaradjanak és a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozódhasson az új generációkra. A jeles ünnepnapnak Benedek Elek születésnapját jelölték ki. "Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktől kapott, élethosszig érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül megőrzendő, mesebeli kincseket! " (Részlet a Magyar Olvasástársaság 2005-ös felhívásából) Benedek Elek Benedek Elek Kisbaconon született 1859. szeptember 30-án.
Benedek Elek Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17. ) magyar újságíró, író, költő, mesegyűjtő, országgyűlési képviselő, "a nagy mesemondó". Benedek Elek Kisbaconban született, Székelyföldön ami a mai Kovászna megyében található. Édesapja Benedek Huszár János, édesanyja Benedek Marczella. Gazdálkodó székely katonacsaládból származik. Benedek Elek Kisbaconon kezdi diákéveit. Alig nyolc évesen íratják be a székelyudvarhelyi református kollégiumba, életútjának ez a fordulata egybeesik az osztrák–magyar kiegyezés történelmi momentumával. Az Székelyudvarhelyen töltött diákévek mély nyomot hagynak az íróban. A gimnázium nyolc osztályának elvégzése után ugyanitt érettségizik. 1877 és 1881 között a budapesti egyetem bölcsészkarán tanul magyar–német szakon, majd filozófiát is hallgat. Tanárnak készül, de igazából író szeretne lenni. Nem szerez diplomát, inkább az újságírói pályát választja. Korábban gyűjtött népköltészeti alkotásait Gyulai Pálnak mutatja meg először, akinek tetszett a gyűjtemény.
Benedek Elek Könyv Lazi kiadó, 2012 111 oldal, Kemény kötésű A4 méret ISBN 9789632671772 Státusz: Kifogyott Bolti ár: 2 490 Ft Megtakarítás: 14% Online ár: 2 117 Ft Leírás BENEDEK ELEK (Kisbacon, /ma Románia/ 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17. ) újságíró, író, "a nagy mesemondó". * Ez a kötet Elek apó saját gyűjtésű meséiből és mondáiból válogat, amelyek a Székelyföldhöz kötődnek. Nevezetes helyek, régmúlt személyek és csodás lények történetei elevenednek meg a lapokon, a jó és a rossz örök harcának tükrében. A nagy mesemondó egyedi előadásmódja hős királyfik, világszép királykisasszonyok, gonosz és jó tündérek. ördög szántotta vidékek, hatalmas várak és sziklák, titokzatos folyók és tavak, mesebeli üveghegyek és selyemrétek csodálatos világát vetíti elénk. A felejthetetlen történeteket Sárkics György hangulatos illusztrációi kísérik.
Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon túl, az óperenciás tengeren innét, volt egyszer egy király. Szörnyű hatalmas volt ez a király, féltek a népek tőle, ha messziről látták, reszkettek tőle, mint a nyárfalevél. Ha ez a király egyet tüsszentett, kengyelfutók s lovas legények vitték hírét az egész országban, s aki nem mondta: "Adj Isten egészségére", halál fia volt. Nem is akadt az egész országban, csak egy ember, ki ne mondja, hogy adj Isten egészségére. Ez a csillagszemű juhász volt. Nosza, megfogták a király emberei a csillagszemű juhászt, vitték a király színe elé s jelentették: – Ihol, felséges királyom, ez a csillagszemű juhász nem akarja mondani, hogy adj Isten egészségére. Hej, szörnyű haragra lobbant a király! – Mit, te nem mondod, hogy adj Isten egészségemre?! – Dehogy nem mondom, felséges királyom, bizony mondom, hogy: adj Isten egészségemre. – Nem az egészségemre, hanem az egészségére. – Hiszen mondtam, felséges királyom, egészségemre. Megrántja az udvarmester a juhász subáját, súgja neki: – Te szamár, mondjad, hogy adj Isten egészségére.
A típusok egymásutánjában egyelőre minden rendszerezéstől tartózkodunk. (tanulmány) Kacsázó kacsa (fotó: Moizes Gábor) (hangoskönyv) Volt a világon egy király, annak volt egy Jancsi nevű kanásza. Észrevette egy reggelen ő is és a király is, hogy a kastély előtt egy égig érő almafa nőtt. De az olyan fa volt: reggel virágzott, délben már almája volt, éjfélre megérett, de el is lopták róla. Kihirdette a király az országban: hogyha valaki neki arról a fáról hoz egy almát, annak adja a lányát és a fele királyságát – halála után az egészet. Mert ő már több mint hét éve beteg, és azt jósolta neki egy öregasszony, hogyha ez az almafa kinő az ablaka alatt, és ő ennek a gyümölcséből eszik, akkor rögtön meggyógyul. Kihirdette tehát az országban, az országa minden tájában, hogy legyen bárki, szegény vagy gazdag, ha báró, ha gróf, ha ezt megszerzi, azé lesz a királylány. Volt egyszer egy szegény ember, annak volt három fia. A legnagyobbikat Nyakiglábnak, a másodikat Csupahájnak, a legkisebbiket Málészájnak hívták.