Ez nem jelent feltétlen rossz szájízzel való távozást az országból, minden csak felfogás és hozzáállás kérdése. Sok mindent kell megszokni, sok minden nagyon eltér az otthonitól, de hát nem ezért megyünk más országba? Törökország sokkal szociálisabb ország, mint mi vagyunk, és ha valami, hát ez biztosan nem pénz kérdése. Természetesen feltűntek a csadort, vagy kendőt hordó muszlim nők is. Viszont más muszlim országokkal ellentétben (pl. Törökország európai reze.fr. Irán) itt eldönthetik a nők, hogy szeretnének-e kendőt hordani. Kivéve, ha nagyon vallásos családba születnek és az apukájuk rájuk kényszeríti. Ámbár ha nagyon bátrak, ők még mindig dacolhatnak és mehetnek kendő nélkül az utcára. Legfeljebb az apjuk ad nekik fejmosást és nem az erkölcsrendészet utasítja rendre őket. Nem tudjuk más, hogy volt vele, de nekünk minden mecset az újdonság erejével hatott. Talán egy muszlim ember ugyan ezt érezheti kis hazánkban, a templomokat látva? A müezzinek (Müezzinnek hívják azt a férfit, aki énekkel imára hívja a híveket.
A múlt héten Cavusoglu közreműködésével Dmitro Kuleba ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tárgyalt Antalyában, de a háború február 24-i kezdete óta tartott első külügyminiszteri találkozó nem vezetett eredményre. Négynapos utazása második állomásaként Hajasi hétfőn az Egyesült Arab Emírségekbe látogat, ahol a tervek szerint a vendéglátójával, Abdalláh bin Zajid Ál Nahajan sejk külügyminiszterrel tárgyal. Címlapkép forrása: Getty Images
Szerintem ez a csecsemőtorzó a minden emberben meglévő szabadságvágyat szimbolizálja. És Önök mit gondolnak? Köszönöm megtisztelő figyelmüket, legközelebb egy híres karmesterről mutatunk majd egy fényképet, de az, hogy mit vezényel, egyelőre maradjon meglepetés. A viszontlátásra. Icsu Renáta 1979-ben született, grafikus, aki fényképeket is készít. Visszahúzódó, zárkózott, magányos alkotó. A valóságtól elrugaszkodó, elgondolkodtató, sokszor nyomasztó képeinek főszereplője ő maga. A hét műtárgya: Halotti emléklap 1800-ból | Mazsihisz. Gyakran helyezi magát olyan jelenetekbe, amelyekbe a valóságban soha sem szeretne belekerülni. Ha kell, épít, ha kell, rombol, ha kell, feje tetejére állítja a világot egy kép kedvéért. Célja, megmutatni a rózsaszín valóságon túli létezést. Ferdinánd Zoltán 1980-ban született Kiskunhalason, kisprózákat ír. 2018-ban jelent meg első Nagy M. Hedviggel közös kötete, a Feles. Jelenleg a másodikkal, a Proletármulatóval bajlódik. A Halszájoptika rendszeres szerzője, olvasószerkesztője.
A múzeum gyűjteményének egyik fontos, de sajnos töredékesen fennmaradt darabjának szinte közepén láthatjuk Wahrmann Mór portréját, körülötte az osztrák és magyar zsidó elit képviselőivel. A műtárgya adatlapja IDE KATTINTVA látható. (Forrás: Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár) Kapcsolódó írásunk: A párbajozó zsidó bankár – Wahrmann Mór
Ezt az ősi szokást a modernizálódó államok közegészségügyi rendszabályai szüntették meg, melyek előírták a koporsós temetést. A kép közepén, a versek alatt a Messiás előhírnöke látható lóháton, s a kép jobb szélén pedig a Messiás eljövetele utánra ígért feltámadás: a sírkövek mellett a földből halotti ruhában előbukkanó alakok. (Forrás: Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár) A műtárgy adatlapja ide kattintva megtekinthető.