chevron_right 40 százalékos kata: mit jelent a kapcsoltság kisadózóknál? hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // Szipszer Tamás, adótanácsadó, mérlegképes könyvelő 2022. 02. 21., 06:15 Frissítve: 2022. 03. 11., 12:12 Katás vállalkozásoknál a 40 százalékos adó megfizetése miatt is rendkívül fontos, hogy tisztában legyünk a kapcsoltsági viszony fogalmával. Kétrészes cikkünk a kataalanyok szempontjából vizsgálja a kapcsoltsággal összefüggő jogszabályi rendelkezéseket, és példákkal szemléltetve mutatja be ezek gyakorlati alkalmazását. 2021. január 1-jétől a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény ( kata-törvény) újonnan beiktatott 8. § (6a) és (6b) bekezdése 40 százalékos adómértékkel sújtja az olyan kisadózói bevételt, mely a kisadózóval kapcsolt vállalkozási viszonyban álló kifizetőtől érkezik. Ha a bevételt belföldi kifizető juttatja, akkor az adó a belföldi kifizetőt terheli.
Tehát például egy betéti társaság a benne többségi szavazattal rendelkező magánszeméllyel is kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, akkor is ha ez a magánszemély nem végez vállalkozási tevékenységet. Természetesen egyéni vállalkozóval is fennállhat a kapcsoltság a többségi befolyás esetében. Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink Hozzászólások (1) További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Ennek legfőbb oka az, hogy a társasági adó törvény az adózó szempontjából vizsgálja a kapcsoltságot, s ezen törvény nem tekinti belföldi (sem külföldi) adózónak az egyéni vállalkozót [tao-törvény 2. § (2) bekezdés]. Mindezek alapján a kapcsolt vállalkozási viszonyt olyan partnerek között kell keresnünk, ahol legalább az egyik fél jogi személy. Mindez tehát azt jelenti, hogy ha a kisadózó egyéni vállalkozó bevétele egy vele közeli hozzátartozói viszonyban álló másik egyéni vállalkozótól (pl. házastárstól) érkezik, akkor 3 millió forint bevételi összegig nem merül fel a 40 százalékos adómérték. Külföldi kifizető esetén a kata-törvény 8. § (6b) alpontja egyértelműen rögzíti, hogy csakis a kapcsolt vállalkozásnak minősülő külföldi jogi személytől vagy egyéb szervezettől érkező bevételt terheli a 40 százalékos adómérték. Mindezen bevezetés után vizsgáljuk meg a kapcsolt vállalkozások eseteit a kisadózó vállalkozások szempontjából! OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja – példákon keresztül bemutatva – a kapcsolt vállalkozásoknak milyen fontosabb esetkörei vannak kataalanyok szempontjából!
Ezt helyesen gondolom? Ha igen, akkor ezek szerint azt is jól értem, hogy nem lehet kapcsoltnak minősíteni két vállalkozást akkor sem egymáshoz képest, ha az egyik egy katás egyéni vállalkozás, a másik fél pedig egy olyan (akár egyszemélyes) kft., melyben a tulajdonos személye ugyanaz, mint a katás vállalkozó? SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: Ha a katás egyéni vállalkozás két egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló vállalkozásnak számláz egyenként 3 millió forint alatti összeget jövőre, akkor a 40 százalékos különadót nem kell megfizetni, mivel a kapcsolt vállalkozások felé történő számlázásból származó bevételt nem kell összeadni e tekintetben. Egyéni vállalkozó és társas vállalkozás is állhat egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban, sőt magánszemély és társas válallkozás is a definíció szerint. Ezért ha a katás egyéni vállalkozó és maga is kapcsolt vállalkozási viszonyban áll egy céggel. aki számára bevételt fizet ki, akkor jövőre az ilyen kifizetés már az első forinttól kezdve 40 százalékos adóval lesz sújtva.
A cég nem lesz köteles 2021-ben 40% különadó megfizetésére az egyéni vállalkozó által kiállított számlák után, ha az egyéni vállalkozóval pusztán az ügyvezetői jogviszony köti össze az üzleti kapcsolaton kívül. Nézzük meg, mi a helyzet, ha a KATA-s egyéni vállalkozó tulajdonosa a Kft-nek: Ha viszont az egyéni vállalkozó tagja a Kft-nek és egyedül, vagy a szintén tag közeli hozzátartozójával együtt rendelkezik a Kft-ben a szavazati jogok több, mint felével, vagy meghatározó befolyással bírnak a Kft. -ben – azaz rendelkezik a vezető tisztségviselők többségének kijelölési/visszahívási jogával, vagy a többi taggal való, együtt szavazásra vonatkozó megállapodás szerint rendelkezik a szavazatok több mint felével –, akkor fennáll a kapcsolt viszony az egyéni vállalkozó tag és a Kft. között. Figyelem: A kapcsolt viszony közvetett módon – egy további cég közbeiktatásával – is fennállhat a felek között. Ebben az esetben a cég köteles lesz 2021-ben az egyéni vállalkozó tagja részére teljesített kifizetések után 40% különadó megfizetésére az egyéni vállalkozó által kiállított számlák után.
A végakarata szerint alapított Aase-díjjal az emlékezetes percek, pillanatok, szavak, mozdulatok "főszereplőit", az epizodistákat ismerik el. Visegrádi nyaralóját pedig alkotóház céljára ajánlotta fel. 2001-ben a MASZK Színészkamarai Egyesület és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma közösen alapította a Gobbi Hilda- díjat, amelyet a pályájuk delén túl lévő, korábban nem díjazott, arra érdemes színészek számára adnak át. A Nemzeti Színház parkjában szobor és a nevét viselő Stúdiószínpad örökíti meg a nemzet színházáért küzdő és tevő színész emlékét. "Pillantás a titkos dossziéba" "Pillantás a titkos dossziéba" – Gobbi Hilda (1913–1988) címmel az OSZK Színháztörténeti Tára Gobbi Hilda születésének 100. évfordulója alkalmából kiállítást rendez. Az eseménysorozat keretében kiállítások, beszélgetések, vetélkedő és kirándulás is várja az érdeklődőket. "Itt van ez a sok dosszié. Mind, mind színházzal kapcsolatos emléket őriz. Minden dosszié a színpadon töltött huszonhat esztendő emlékeivel van teli.
Sokoldalú művész volt: színészi skálája a bohózattól a tragédiáig ívelt. Rendkívüli humora, karikírozó képessége számos felejthetetlen alakítást eredményezett színpadon, filmen és rádióban egyaránt. Tiszteletére 2001-ben a MASZK Országos Színészegyesület kezdeményezésére, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a MASZK megalapította a Gobbi Hilda-díjat. Díjai: Farkas–Ratkó-díj (1941) Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozata (1947) Kossuth-díj (1949) Érdemes művész (1950) Kiváló művész (1955) A Munka Érdemrend Arany fokozata (1973) SZOT-díj (1977) A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1983) A Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendje (1988) 2002 L... mint Latabár 9. 3 közreműködő (magyar szórakoztató műsor, 50 perc, 2002) 1993 1992 1990 Kedvenceink karácsonya 5. 5 szereplő (magyar szórakoztató műsor, 56 perc, 1990) 1988 1987 Nyolc évszak 8. 7 színész (magyar tévéfilmsorozat, 1987) A Jávor 6. 0 (102 perc, 1987) 1985 A nagymama 9. 1 (magyar tévéjáték, 90 perc, 1985) 1984 Szaffi 10 (magyar rajzfilm, 76 perc, 1984) Elcserélt szerelem 7.
Gobbi Hilda 1987-ben írt végrendeletében, féltve a magyar színházat – és mivel családja, gyermeke nem volt –, vagyonát a szakmára, a kollégákra hagyta, és barátját, Rőder Edit ügyvédet kérte föl az irat elkészítésére, gondozására. Így vagyona budai (Orsó utcai) öröklakásának és garázsának eladásából származó részéből gyakorlatilag az Aase-díjat alapíttatta meg, továbbá rászoruló, idős színésztársait támogató alapot hozott létre – mely a kultuszminisztérium jogi kifogásai miatt ebben a formában nem jött létre, bár a több mint kétmillió forint kamatait minden évben szétosztották, így viszont az alaptőke nem emelkedett, a támogatás összege eljelentéktelenedett – és Visegrád-Szentgyörgypusztai nyaralóját is alkotóház céljára ajánlotta fel. Tiszteletére alapították meg a Gobbi Hilda-díjat a pályájuk delén túl lévő, korábban nem díjazott színészek számára. A színésznő 1988 nyarán hunyt el. Gobbi Hilda halála után a kultuszminisztérium – ami 2010 után az Emberi Erőforrások Minisztériumának része lett – újíttatta fel az épületet.
színész, szereplő, közreműködő Született: 1913. június 6. (Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest) Meghalt: 1988. július 13. (Magyarország, Budapest) 1913-ban született, nagyapja Gobbi Alajos karmester-zeneszerző volt. 1932 és 1935 között a Színművészeti Akadémia ösztöndíjas növendéke volt, majd a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1945 előtt részt vett a munkásszínjátszásban, tagja volt a Független Színpadnak, szerepelt a Vasas Szakszervezet művészestjein, részt vett az ellenállási mozgalomban. 1960 és 1970 között a József Attila Színházban játszott. A háború után tevékenyen közreműködött a Nemzeti Színház újjáépítésében. 1971-től 1982-ig ismét a Nemzeti Színház, majd 1982-től haláláig a Katona József Színház tagja volt. A már fiatalon tehetségével kitűnő Gobbi Hilda legnépszerűbb szerepeinek egyike Szabó néni volt, a rádióban hetente jelentkező Szabó család című sorozatban. Nevéhez fontos intézmények alapítása fűződik a Bajor Gizi Emlékmúzeum, a Horváth Árpád Színészkollégium, a Jászai Mari- és az Ódry Árpád Színészotthon is.
Már csak azért is, mert másfél méterrel magasabban áll a közönségnél, amikor szól hozzá. " 1949-ben Kossuth-díjat kapott. 1950-ben Érdemes Művész 1955-ben pedig Kiváló Művész lett. Felejthetetlen alakításokkal írta be nevét a magyar színháztörténetbe, országos ismertségét mégis filmes, televíziós és rádiós szerepeinek köszönhette. 1949-ben forgatták a Mágnás Miska c. filmet, melyben a kleptomániás nagymamát alakította. Gobbi Hilda képtelen volt elfelejteni a fasizmus rémtetteit, a lebombázott Nemzeti Színház képét, és a deportálásokat. Lelkesen hitte, hogy egy jó rendszer épül. Még akkor is, amikor a Nemzetiben időnként úgy érezte, hogy legjobb barátja és bajtársa Major időnként a tehetségnél előbbre helyezi a politikai megbízhatóságot. Azt nem is sejtette, hogy káderlapján róla is gyűlnek az információk. Aztán vissza kellett vonulnia. Major Tamás ugyanis 1959-ben felmondott legjobb barátjának. Hogy pontosan, konkrétan miért is vesztek össze az egykori harcostársak, azt mindenki csak találgatta.
Szinte hihetetlen, hogy a kiváló művésznő depresszióban szenvedett. Életrajza ITT olvasható. Valami Amerika – Terka néni (Schütz Ila) Csala Zsuzsa (Újpest, 1933. július 9. – Budapest, 2014. február 22. Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes művész) a kabaré műfajának Lorán Lenke mellett egyik legfajsúlyosabb komikája volt. "A fiúk a bányában dolgoznak…" szintén olyan mondat, amely sok kabarét szerető néző számára ismerős. A sok kiváló jelenet mellett ez megint egy klasszikus, ami Csala Zsuzsa nevéhez fűződik. Egyben elénk vetíti a jövőt is, ahol láthatjuk, milyen marketing stratégiára épül fel a jelenet, reklámblokkokra épül fel a hét agyongyötört törpe és Hófehérke története. Életrajza ITT olvasható. Hófehérke és a hét elgyötört törpe (1988) Máthé Erzsi (Mertz Erzsébet; Budafok, 1927. május 16. a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja) a számos színpadi, filmbeli szerepek mellett a vidám jelenetekben is maradandót alkotott a rajongók számára.