For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for RBMK. Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából A Leningrádi atomerőmű egyik RBMK-blokkjának reaktorterme Az RBMK (oroszul: РБМК – Реактор Большой Мощности Канальный, magyar átírásban: Reaktor Bolsoj Mosnosztyi Kanalnij, magyarul: Csatorna-típusú, nagy energiakimenetű reaktor) szovjet grafitmoderátoros atomreaktor, melynek hűtőközege nyomás alatti csövekben elgőzölgő könnyűvíz. [1] Ma már – döntően biztonsági kockázatai miatt – elavult konstrukciónak számít, csupán Oroszországban üzemel a típus. Előnye, hogy természetes uránnal is működik, így nincs szükség drága dúsítóüzemekre. Közérthetően az atomenergiáról - Paks2. Ennél a típusnál nincs szükség zárt reaktortartályra, így elvileg igen nagyméretű reaktorok is építhetők, továbbá a hűtési rendszere miatt a fűtőelemkötegek működés közben is cserélhetők. Története Kifejlesztése az 1960-as évek közepén kezdődött el Nyikolaj Dollezsal vezetésével az NII–8 intézetben. A reaktor működése Az RBMK reaktorok hűtési rendszerének vázlata A működési elve megegyezik a forralóvizes reaktoréval, azzal a különbséggel, hogy a neutronokat grafittal lassítják.
Ha a reaktor teljesítménye hirtelen megnövekszik, a nyomottvizes reaktor esetében a hűtővízben buborékok keletkeznek. A vízgőz-buborékokban a neutronok nem lassulnak le a termikus sebességükre, a buborékok arányának növekedésével a hasadások száma tehát csökken. Ez egy negatív visszacsatolás. Az atomerőművek működése nem boszorkányság – Fiatalok a Nukleáris Energetikáért. A nyomottvizes reaktor így sokkal biztonságosabb. Természetesen az RBMK esetében más módszerekkel szabályozzák a reaktor teljesítményét ( szabályzórudak, a vízbe kevert bórsav), de ott a láncreakció elszaladásakor a már említett negatív visszacsatolás – a víz anyagú moderátor hiányában – nem jelentkezik. RBMK reaktorok alkalmazása [ szerkesztés] A legnagyobb teljesítményű RBMK–1500 reaktorok a litvániai Ignalinai erőműben üzemeltek. Az összes többi RBMK kisebb, 1000 MW-os teljesítménnyel épült meg – az 1986 -os csernobili atomkatasztrófa is egy ilyen típusú reaktorban történt. Ma már a csernobili reaktorokat leállították, és nagy nemzetközi nyomás nehezedik Oroszországra (ill. korábban Ukrajnára és Litvániára) az összes ilyen típusú atomerőmű leállítására.
Az atommagban tárolt energia hasznosításának lehetősége a XX. század legjelentősebb tudományos felfedezései közé tartozik. A maghasadást 1939-ben figyelte meg Hahn, Strassman és Meitner. Azt találták, hogy neutronnal való ütközés hatására az uránatom magja két közepes méretű magra esik szét. Később azt gyanították, hogy elméletileg minden atommag elhasadhat, de a gyakorlatban csak néhány urán- és plutóniumizotóp esetében jön létre könnyen a hasadás (neutronok segítségével). Ezek az izotópok ráadásul energetikailag kedvezőbb állapotba jutnak a hasadás során, tehát több energia szabadul fel, mint amennyi a hasításhoz szükséges. Ezt az energiát hasznosítják az atomerőművek. MI a különbség a szabályzó-rúd illetve a moderátor között az atomreaktorokban?.... A 235-ös uránizotóp hasadásakor átlagosan 2, 47 neutron keletkezik. Ha ezek közül átlagosan egynél több neutront lassítanának le, akkor a hasadást előidéző neutronok száma folyamatosan növekedne. Ez azt eredményezné, hogy egyre több hasadás következne be azonos idő alatt. A hasadások számának növekedését folyamatosan egyensúlyban kell tartani a neutronok számának szabályozásával.
Tápvízelőmelegítő 15. Tápvízszivattyú 16. Hűtővízszivattyú 17. Keringető szivattyú 18. Villamos távvezetékhez 19. Friss gőz 20. Beton sugárvédelem, konténment A nyomottvizes reaktor (angolul Pressurized Water Reactor, PWR, oroszul вода-водяной энергетический реактор, ВВЭР, VVER) a nukleáris reaktorok egyik típusa, melyben a fűtőelemeket nagynyomású víz veszi körül. Ilyen típusú reaktorok találhatók Magyarországon a Paksi Atomerőműben is. A víznek kettős szerepe van, egyrészt ez szolgál moderátorként, másrészt a nagynyomású vizet hőcserélőbe vezetik, ahol a termelt hőt átadja a kisnyomású rendszernek. A nagynyomású rendszert másképpen primer körnek nevezik. A primer körbe belépő víz hőmérséklete mintegy 267 C°, melyet a nukleáris reakció körülbelül 297C°-ra melegít fel. Atmoszferikus nyomáson a víz ilyen hőmérsékleten gőz fázisban lenne, hogy ezt elkerüljék, a vizet nagy nyomás alatt tartják (100-150 bar). Ezáltal az alkalmazott nyomáshoz tartozó telítési hőmérséklet alatt marad az aktív zónából kilépő hűtőközeg (víz) hőmérséklete, így nem tud gőzzé alakulni.
Mivel a reaktor hűtővizében mindig találhatók radioaktív atommagok, a turbinákat szigetelni kell a külvilágtól. Ez megnöveli a karbantartási költségeket a nyomottvizes reaktorhoz képest, viszont a nagyobb hatásfok és az egyszerűbb szerkezet ellensúlyozza ezt.
Éppen ezért nagyon fontos a primerköri nyomás tartása, amelyet a nyomástartó berendezés végez. Nyomáscsökkenéskor villamos fűtőtestek kapcsolnak be, míg nyomás növekedéskor a gőztérbe fecskendeznek be vizet valamelyik keringető hurok hideg ágából és így állítják helyre a nyomást. A primerköri víz gőzfejlesztőkben adja át a hőt a szekunder köri tápvíznek elforralva azt, a keletkezett gőzt azután a turbinákba vezetik. Ezzel biztosítható, hogy a reaktor aktív zónájával érintkező (és így radioaktív elemeket tartalmazó) primer köri víz zárt rendszerben kering. A primerköri rendszerek a 20-as jelű konténmentben helyezkednek el. Forralóvizes atomerőmű 1. Szabályozórúd 4. Keringetőszivattyú 5. Szabályozórúd hajtás 6. Friss gőz 7. Gőzturbina nagynyomású ház 9. Gőzturbina kisnyomású ház 10. Tápvíz előmelegítő 15. Betonsugárvédelem 18. Villamos távvezeték A forralóvizes reaktor (angolul Boiling Water Reactor, BWR) egy könnyűvizes atomreaktor, amelyben az aktív zóna hűtését és a neutronok lassítását is a víz végzi.
Ez még abban az esetben is igaz, ha semmilyen speciális tulajdonsága nincs a gúlának. Ismétlésképpen: a gúla egy olyan test, melynek alaplapja egy n oldalú sokszög, palástja pedig olyan háromszögekből áll, melyek egy csúcsban találkoznak. Képlettel kifejezve a gúla térfogata: ahol az alapterületet jelöli, míg az alapterülethez tartozó magasságot. GÚLA TÉRFOGATSZÁMÍTÓ KALKULÁTOR - KATTINTS! A tetraéder térfogata A tetraéder egy olyan poliéder, melyet négy háromszöglap határol. Mivel mindegyik tetraéder gúla is egyben, ezért a térfogatszámítási képlet a következő lesz: ahol az egyik háromszög alapterülete, pedig a hozzá tartozó magasság. A négyzetes gúla térfogata A négyzetes gúla egy olyan gúla, melynek alap síkidomja egy négyzet. Téglatest térfogatszámítás? (11343234. kérdés). A gúlák térfogatát az alábbi képlettel számíthatjuk ki: ahol az alapterületet jelöli, míg az alapterülethez tartozó magasságot. Jelen esetben az alapterület egy négyzet, tehát a képlet az alábbi módon írható fel: A kúp térfogata Jelöljük a kúp alapkörének sugarát r-el, és a magasságát m-el.
7. Hogyan mérjük a cseppfolyós anyagok térfogatát? A cseppfolyós anyagok térfogatát mérőhengerrel mérjük. A mérőhenger henger alakú edény, amelynek oldalán beosztások vannak. A térfogat számítás - KÉPLETEK, ÖSSZEFÜGGÉSEK, KALKULÁTOROK. 8. Hogyan mérjük a szabálytalan alakú szilárd testek térfogatát? A szabálytalan alakú szilárd testek térfogatát is mérőhengerrel mérjük, persze csak akkor, ha a test nem oldódik a vízben, és belefér a mérőhengerbe. 9. Házi feladat: határozd meg a képen látható mérőhengereken a legkisebb beosztás értékét! 10. Többet megtudhatsz a térfogat méréséről, ha rákattintasz az alábbi címre: A térfogat mérése – 04 Fizika 6 •
A térfogat (V) azt adja meg, hogy egy adott test mekkora helyet foglal el a térben. A térfogat SI mértékegysége a köbméter (m^3). A térfogatot (amennyiben edények térfogatáról van szó) űrtartalomnak nevezzük. A síkidomok és egyenesek térfogata nulla. A kocka térfogata Jelöljük a kocka oldalélének hosszát a-val. Ekkor a kocka térfogata az alábbi képlettel írható fel: KOCKA TÉRFOGATSZÁMÍTÓ KALKULÁTOR - KATTINTS! A téglatest térfogata A téglatest térfogata a három élének szorzata. Ha a téglatest éleinek hossza rendre a, b és c akkor a térfogat képlete az alábbi: TÉGLATEST TÉRFOGATSZÁMÍTÓ KALKULÁTOR - KATTINTS! A henger térfogata A henger (egyenes körhenger) térfogata úgy számítható ki, hogy az alapkör területét összeszorozzuk a magassággal. Ha az alapkör sugara r és a magasság m, akkor a teljes térfogat Amennyiben a henger alapja nem kör, akkor a térfogat a henger magasságának és a síkidom alapterületének szorzata. HENGER TÉRFOGATSZÁMÍTÓ KALKULÁTOR - KATTINTS! A gúla térfogata A gúla térfogata az egyik háromszög alapterületének, valamint a hozzá tartozó magasság szorzatának harmada.
Összefoglalás A térfogatszámítás rendszeresen előjön az érettségi vizsgákon. Még a gimnáziumi felvételin is gyakran jönnek elő olyan feladatok, ahol meg kell határozni, hogy mekkora egy adott testekből álló alakzat térfogata. Ehhez pedig tudni kell, hogy hogyan kell meghatározni a térfogatát az egyes testeknek. A való életben is megjelenik a térfogatszámítás. Például, ha meg szeretnénk becsülni, hogy egy vendégség alkalmával meddig kell megtölteni a teafőzőt, hogy elegendő teát főzzünk mindenki számára.