Telkiről, Pátyról, Zsámbékról vajon hova járnak be az emberek? Amennyiben az a helyzet, hogy ezekből a térségekből Budapest átellenes pontjára tartanak, akkor sem az autópályában látom a megoldást. (Itt kérem meg egyébként azokat az olvasókat, akik az érintett területekről járnak be Budapestre, írják meg nyugodtan a kommentek között, hogy hova tartanak és milyen megoldást látnának jónak). A Megyeri híd folytatásának látványterve ( (kép: unitef) Mostanra már valószínűleg sejthető, hogy inkább az autópálya ellenében gondolkodok. Miért? Hát azért, mert bármennyire is alagútban terveznék a maradék 27 kilométer befejezését, mindenképpen környezetrombolással járna. M0 Autópálya Benzinkutak. Menjetek fel a Nagy-Kevély csúcsára és nézzetek körbe. Pardon, már a Nagy-Kevélyre felvezető túraútvonal is az M0 útjában van. Pont ott építenének lehajtót, ahol a hegyre elindul felfelé a túraútvonal. Rettenetesen elcsúfítanák a környéket, és persze a nyugati szektor sem teljes egészében alagútban vezetne. Márpedig ezek a területek, a Pilis és a Budai hegység fontos rekreációs helyszínek a budapesti lakosok számára is.
Hasonló vágyak merültek fel a Budai hegység településein is. Budakeszi és környéke járhatatlan a csúcsforgalomban. Viszont a főváros környéki települések közül több, köztük Solymár sem adta meg a körgyűrű nyomvonalának kialakításához szükséges szakhatósági hozzájárulást 2017-ben. Ennek hiányában a kormányhivatal nem engedélyezhette az M0-s északi, a 10-es és a 11-es főút közötti szakaszának, illetve az M10-es autóút első ütemének építését. Az M10 egyébként a 10-es út kiszélesített változata lenne, a Bécsi útról kifelé haladva jól látszik a terület, amit erre tartanak fenn. Ez 30 éve változatlan, illetve annyi már történt, hogy az óbudai temető után más nyomvonalra terelték a 10-es utat, amit a vasút választ el a régi Bécsi úttól. De ez ugyanúgy 1x1 sáv, tehát itt is gáz a közlekedés csúcsforgalomban. Ha nem egyszerre épül meg a hiányzó szakasz, akkor a 10-es út nem fogja bírni a terhelést (kép: NIF) Bennem pedig felmerül a kérdés, hogy ez változna-e bármennyiben is, ha az M0 megépülne.
Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
A tudomány és technológia kategória díját a múlt évben négy matematikus, a francia Yves Meyer, a belga-amerikai Ingrid Daubechies, az ausztrál-amerikai Terence Tao és a francia-amerikai Emmanuel Candes kapta a nagy digitális adatfájlok, köztük a JPEG-képfájlok tömörítésének fejlesztéséért. Az Asztúria hercegnője-díjat minden évben nyolc kategóriában ítélik oda, az eddig kihirdetett idei győztesek: Marina Abramovic szerb performanszművész, Gloria Steinem amerikai feminista író, újságíró, Amartya Sen indiai közgazdász, filozófus, Teresa Perales spanyol paralimpikon úszó, Emmanuel Carrére francia író és a CAMFED, az afrikai nők oktatásáért tevékenykedő nemzetközi civil szervezet.
Karikó Katalin kutatóbiológus, biokémikus mellett a kitüntetettek között van Drew Weissman amerikai immunológus, Ugur Sahin és Özlem Türeci német orvosok, Derrick Rossi kanadai biológius, Sarah Gilbert brit vakcinológus és Philip Felgner amerikai biokémikus. "A díjazott kutatók a tudomány történetének egyik legkiemelkedőbb eseményének főszereplői. Munkájuk kiváló példa az alaptudomány fontosságára az egészség védelmében világszinten" - fogalmazott indoklásában a zsűri. A méltatás szerint a tudományos szakemberek alapkutatásban eltöltött hosszú pályafutása vezetett el olyan innovációkhoz, amelyekkel rekordidő alatt lehetett létrehozni a koronavírus elleni hatékony vakcinákat. Emellett akár hírvivő RNS (mRNS)-alapú vakcinák, vagy az adenovírus alapú oltóanyagok használata más betegségekkel szemben is reményt keltő lehet - áll a közleményben. A hét kutató 17 ország 48 jelöltje közül nyerte el az 50 ezer eurós (17, 8 millió forint) pénzjutalommal és a világhírű Joan Miró szobrával járó elismerést, amelyet hagyományosan októberben adnak át Oviedóban ünnepélyes keretek között a spanyol királyi család jelenlétében.