Száműzné a kötelező olvasmányok listájáról Jókai Mór Aranyemberét és Szabó Magda Bárány Boldizsár című verses meséjét Tóth Krisztina – vette észre a az interjút, amelyet a József Attila-díjas költőnő adott nemrég a Könyves Magazinnak. Az ok a nőalakok ábrázolása: Tímea nem szereti a férjét, de engedelmesen szolgálja. Rendben tartja a házat, és viszi a férfi üzleti ügyeit, ha távol van. Soha nincs egy rossz szava sem. Noémi szerelmes, de osztozik a férfin. Timár Mihály néha megjelenik a szigeten, aztán elmegy. Noémi sose kérdez, csak örül. Nem lázadozik, hanem csinosan várja Timárt, amikor az éppen ráér. Tóth Krisztina: Az arany embert le kéne venni a kötelező olvasmányok listájáról | Mandiner. Hasonló problémám van az alsósoknak ajánlott Bárány Boldizsárral. Felsorolom Borbála tulajdonságait: szerény, halk szavú, szorgos. Mindig melegen teszi a levest az ura elé. Rendben tartja a házat, és amint van egy kis ideje, rohan a fodrászműhelybe. Sose ül le. Aranykezű, azaz mindig jókat főz. Bertalan, az apa ezzel szemben zord, kevés szavú. Amikor Boldizsár elcsavarog, komoran lecsatolja a nadrágszíját.
Nincs igazuk azoknak, akik rögtön háborognak, ha szent, nemzeti értékeinket, szerzőinket vagy teheneinket bírálat éri. És nincs igazuk azoknak sem, akik kitennék a kánonból azokat a régi műveket, amelyek nem felelnek meg a mai progresszívek politikai programjának és erkölcsi mércéjének. A két állítás egyszerre igaz és együtt lényeges – csak épp elsikkadni látszik a Tóth Krisztina Jókai-ügyi megszólalását követő őrült hangzavarban. Most, ha halkan is, de hangot adunk neki. Vélemény. Szépen szunnyadt az interjú a távoli szerveren, a kutya rá se hederített másfél hétig – ahogy az már csak a kulturális tartalmakkal lenni szokott. Valami szemfüles szerkesztő aztán rátalált, meglátta benne a kattintáspotenciált, s a héten kirakta belőle a részt, amelyben az író, Tóth Krisztina arról beszél: Az arany ember nem való a gimiseknek, ki vele hát a kötelező olvasmányok közül. "Nem elsősorban azért, mert nehezen olvasható és kedvét szegi a diákoknak, hanem a nőalakok ábrázolása miatt. " S hogy mi a baj ezekkel?
Noémi sose kérdez, csak örül. Nem lázadozik hanem csinosan várja Tímárt, amikor az éppen ráér. " Hasonló problémája van az alsósoknak ajánlott Bárány Boldizsárral is. "Felsorolom Borbála tulajdonságait: szerény, halkszavú, szorgos. Mindig melegen teszi a levest az ura elé. Rendben tartja a házat, és amint van egy kis ideje, rohan a fodrászműhelybe. Sose ül le. Aranykezű, azaz mindig jókat főz. Bertalan, az apa, ezzel szemben zord, kevés szavú. Amikor Boldizsár elcsavarog, komoran lecsatolja a nadrágszíját. Lili lányom szerencsére nem értette, miért csatolja le: azt hitte, csak azért, mert nagyon teleette magát. " Mindezt rémesnek tartja, mert szerinte a gyerekeink az iskolában olvasott művekből építik fel, milyenek is a nemi szerepek. Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
Szomorú folyamat a magyarországi halálozási adatokban Infostart - 21. A spanyolnátha nem pusztított úgy Magyarországon, mint a koronavírus - Napi.hu. 10. 29 10:01 Belföld Idén szeptember végéig az előző év azonos időszakához viszonyítva nagymértékben emelkedett a halálozások száma, a születéseké viszont kismértékben csökkent. 1 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók KSH: nemcsak a koronavírus miatt emelkedett a halálozások száma EgészségKalauz - 21. 29 08:43 Egészség 2020-ban más betegségek is emelték a halálozási mutatókat.
A kutatók a megdöbbentően magas magyarországi, koronavírus okozta halálozási adatokat vetették össze egy korábbi nagy járvány, a spanyolnátha adataival. Tíz ország (Magyarország, Németország, Franciaország, Svájc, Spanyolország, Olaszország, Norvégia, Dánia, Hollandia, Svédország) összehasonlítható adatainak elemzésével próbáltak választ találni a különbségekre a portálon közölt cikk szerint. Index - Belföld - Novák Katalin szerint a magas magyarországi átoltottság vonzani fogja a migránsokat. Magyarországon a koronavírus járvány két éve alatt népességarányosan többen haltak meg, mint a spanyolnátha két évében. Más európai országok a spanyolnátha időszakához képest sokkal alacsonyabb halálozási arányokat értek el, míg mi 126 százalékra "teljesítettünk". A kutatók kiindulópontként Szél Tivadar, a magyar népességi és egészségügyi statisztika egyik megalapozójának, a halandóság ismert kutatójának a spanyolnátha időszaka után készült, letisztult adatforrásokat felhasználó 1930-ban kiadott évkönyvének adatait vetették össze a Johns Hopkins egyetem által vezetett nemzetközi statisztikai adatbázis 2020-2021-es számaival.
Az indiai kormány kétségbe vonja a fenti becslések helytállóságát. Egészségügyi szakértők szerint a hivatalos alulszámítás nagyrészt annak tudható be, hogy India eldugott vidékeiről – amelyeken a lakosság kétharmada él – hiányosak az információk, és sokan otthonukban haltak meg anélkül, hogy tesztelték volna őket koronavírus-fertőzés szempontjából. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Különösen sokkolóak a magyar halálozási adatok, ha az EU legjobban álló országával hasonlítjuk össze. Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
A magyar lakosság pedig időnként még a járvány előtti időszakhoz képest is nagyobb aktivitást mutatott. A magyarok általában sokkal gyakrabban jártak be a munkahelyre, mint a másik 9 országban, élen járta a tömegközlekedési eszközök igénybevételében is - derül ki a statisztikák összehasonlításából. Összegzés Az összehasonlítást lehetővé tevő tíz ország járvány adataiban meghökkentő különbség látszik Magyarország hátrányára a spanyolnátha időszakához viszonyítva is. Míg a spanyolnátha időszakában Magyarország a harmadik legkevesebb egymillió főre jutó halottal vészelte át a járvány két évét, addig a koronavírus alatt népességarányosan itt haltak meg a legtöbben. Az okokat keresve először a lakosság legveszélyeztetettebb részével foglalkoztunk és megállapítottuk, hogy a tíz ország közül itt a legalacsonyabb a 65 évesen várható élettartam, ami különösen indokolja ezen életkorúak védelmét. Erre az egészségügy általános állapota, különösen az ellátást biztosító személyzet hiánya kevéssé adott reményt, ami miatt a hagyományos védekezésnek (korlátozásoknak) kellett nagyobb szerephez jutniuk.
Mint ahogyan arról már korábban beszámoltunk, vasárnap a kormány nyilvánosságra hozta a magyarországi oltások utáni fertőzési és halálozási adatokat. Mindezzel azonban van egy kis gond. A táblázatban feltüntetett adatok kapcsán Karikó Katalin, az mRNS-technológia egyik megalkotója, a BioNTech egyik alelnöke Facebook-bejegyzésben mutatott rá a kormányzati oltáspropaganda statisztikájának szarvashibáira, hétfőn pedig a Magyar Orvosi Kamara (MOK) írt levelet az operatív törzs vezetésének. Levelükben arra hívják fel a figyelmet, ugyan üdvözlik, hogy a kormány nyilvánosságra hozta az adatokat, azonban ezek jelenleg közölt formájukban nem alkalmasak az egyes vakcinák hatásosság-különbségeinek megállapítására. Mint írják: Ismeretlen a feldolgozási metodika, hiba az első és a második oltás adatainak egyben kezelése, különböző az egyes vakcinákkal oltottak egészségi állapota, az oltások időbeli eloszlása, valamint a feldolgozás nem számol az egyes vakcinákkal oltottak eltérő korátlagával. Így az adatok összehasonlításra, mélyebb következtetések levonására nem alkalmasak.