[13] Az egyházatyák később megtalálták azt a próféciát Zakariás könyvében, ami hasonlít ehhez a cselekedethez: "Azon a napon még a lovak csengőjére is az lesz írva: Az Úr szent tulajdona" (Zak 14. 20). A harmadik szeg Konstantinápolyban a császár szobrába illesztették, Szókratész Szkholasztikosz szerint ez a város bevehetetlenségét jelentette. [15] Később valamelyik szeg ugyancsak beépítésre került a Lombardia vaskoronája egyik részébe. A szent kereszt tisztelete Szerkesztés Nagy Konstantin császárságát eldöntő csata előtt – Kaiszareiai Euszebiosz néhány évtizeddel későbbi tudósítása szerint – látomása volt, megjelent az égen egy kereszt, és felirat: "E jelben győzni fogsz". Miután a csatát nagy szerencsével megnyerte, feltételezhető, hogy ennek hatására édesanyja Szent Ilona hívő emberként sürgette Krisztus keresztjének megtalálását Jeruzsálemben. Katolikus szempont Szerkesztés Jézus ereklyéinek fontosságát a Bibliából következtették ki. Egy beteg asszony úgy gyógyult meg, hogy csak Jézus ruháját érintette az ő tudta nélkül hátulról.
Jeruzsálem Szerkesztés Az ottmaradó példányt a Golgota hegyen felszentelt bazilikában helyezték el, melyet 335. szeptember 14-én szenteltek fel. A bazilika ott épült, ahol ma a Szent Sír templom áll. Később a perzsák elrabolták, de Hérakleiosz bizánci császár a perzsák legyőzésével visszaszerezte 630. március 21-én. A Hattíni csatában újra elvesztették. A csata 1187. július 4-én zajlott le, a keresztet Akkon püspöke vitte harcba azonban köntöse alatt vértet hordott. A hagyomány szerint nem szabadott volna, mert az hitetlenségre utalt. Az egyesített keresztes csapatok vereséget szenvedtek Szaladintól, és a csatába elvitt Szent Keresztet is hadizsákmányként elvesztették. A csata jelentősége abban áll, hogy a csata nagy veszteségei miatt indították el a harmadik keresztes háborút. Néhány év múlva a helyszínen megjelenő Oroszlánszívű Richárd megpróbálta visszaszerezni, sőt I. Tamar grúz királynő váltságdíjat kínált az araboknak, de eredménytelenül. Konstantinápoly Szerkesztés Beillesztették Nagy Konstantin szobrába.
Szókratész Szkholasztikosz konstantinápolyi történész határolta be a megtalálás idejét, mely szerinte 325 és 326 között történt. Mások is alátámasztották – mint például Rufinus bizánci miniszter, Nólai Szent Paulinus, Szózomenosz Szalamónész (Salminius Hermias Sozomenus) és Theodoretos egyházi írók –, hogy Szent Ilona találta meg a szent keresztet. Ezek alapján I. Justinianus bizánci császár a Justinianus kódexben törvénybe foglalta, "Szent Ilona megtalálta a keresztények szent fáját". Egy 13. századi legendagyűjtemény a Legenda aurea szerint - amit az Érdy-kódex [7] is átvett -, Szent Ilona Makariosz jeruzsálemi püspöktől kapta a tanácsot, vigyék egy gyógyíthatatlan beteghez a megtalált kereszteket, mert lehet hogy az igazi kereszt meggyógyítja a haldoklót. Az egyik kereszt hozzáérintésével felgyógyult a beteg, így választották ki azt a fát amelyiket ma, szent vagy igaz keresztnek neveznek. Krisztus keresztje Szerkesztés Krisztus egy bizonyos kereszten halt meg, de sokan felvetik a kérdést, milyen formájú is volt a kereszt?
[9] Ortodox egyház szempontja Szerkesztés Minden kereszt szent, mert benne Krisztust imádják. Nagy tisztelet övezi a szent keresztet. A liturgikus költészetében olyan hasonlatokat használnak, ami csak Krisztusra érvényes. Hajnali istentiszteleten sorbaállás után leborulnak és megcsókolják, miközben Kereszthódolási szitrákat énekelnek és úgy érzik mintha Krisztust csókolták volna meg. [17] Ezt a tiszteletadás módját a Második nikaiai zsinat határozta meg. [18] Szeptember 14-én ünnepli a szent kereszt felmagasztalása ünnepet. Jelentősebb darabok Szerkesztés A kereszt szilánkok díszes ötvösműremekekbe helyezték, és egy-egy kiemelt jelentőségű templom féltett kincseivé váltak. Római Szent Péter-bazilika Jeruzsálemi Szent Kereszt bazilika (Róma) Velencei San Marco-bazilika Párizsi Notre Dame Brüsszeli Szent Mihály és Szent Gudula-székesegyház Trieri Szent Mátyás-templom Limburg Köln Donauwörth Wiblingen Scheyern Maria Laach Conza Nápoly Velletri A Szent Keresztről elnevezett települések a régi Magyarországon Szerkesztés Szent Kereszt Felmagasztalása római katolikus templom Góron.
Némelyek szerint (pl. Jehova tanúi) az egy kínzócölöp volt, amelyen nem is volt keresztgerenda. [8] A kereszt szó automatikusan arra utal, hogy két darab fa valamilyen szögben keresztezi egymást. A stauros újszövetségi görög szónak azonban, amelyeket más nyelveken keresztnek fordítanak, nincs feltétlenül ilyen jelentése. A szó jelentése egy függőleges oszlopra, karóra utal. [9] Másrészt Tamás utalása szögek (többes számban) helyeire Jézus kezeiben [10] jelentheti azt is, hogy az oszlopon valóban létezett egy keresztgerenda is, hisz egy magányos oszlopon Jézus kezeit feltehetőleg egyetlen szöggel ütötték volna át. Ez az utalás, továbbá az a tény, hogy Jézus feje felett volt elég hely egy felirat számára [11] úgy tűnik az ún. latin kereszt mellett szól. A T vagy X keresztek nem jöhetnek számításba, hisz azokon nem lett volna elég hely Jézus feje felett egy felírás számára. [9] A kereszt szétosztása Szerkesztés Először három részre osztották. [12] Egyik darab maradt Jeruzsálemben, másik Konstantinápolyba került és a harmadik Rómába.
Dödölle Más néven cinke, ganca, gánca, gánica, krumpligánica, sterc, szuszogó, zsámiska [1] Nemzet, ország Magyarország Alapanyagok krumpli, liszt, zsír, vöröshagyma, só, pirospaprika, tejföl Ismertebb receptek Wikikönyvek A dödölle a magyar konyha egyik tájjellegű, laktató étele. Régen a szegények eledeleként tartották számon. Magyarország egész területén ismeretes a dödölle, csak épp máshogy nevezik, vagy kissé másképp készítik el. A dödölle krumpliból és búzalisztből gyúrt masszából készül. A zsírban lepirított gombócokat pirított hagymával és tejföllel tálalják. Elnevezései [ szerkesztés] A palócoknál és Mátra alján ganca néven ismert. Vas megyében dödölle. Zalában sok helyen a dödölle mellett krumpligánicának is hívják. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében cinke a neve. Borsodszentgyörgy településen krumpliganca néven ismert. Baranya és Somogy megyében gánicának nevezik. Egy tál dödölle? - Ki ismer rá más néven?. Dödölle a kultúrában [ szerkesztés] Nagykanizsán, a " Dödölle fővárosában " rendezik meg a kanizsai Bor- és Dödölle Fesztivált.
Várvizi Péter a magyar gasztronómia híresen precíz séfje, aki tanulmányai, számos külföldön töltött év és három Michelin-csillagos éttermekben szerzett tapasztalatok után még mindig a magyar vidék szerelmese. Mesélt ízekről, a fiatal nemzedékről és persze a mama főztjéről. VÁRVIZI PÉTER Komlón nőtt fel, fiatalon érdeklődni kezdett a gasztronómia és a főzés iránt, végül Franciaországba ment tanulni. A tanulóévek után több három Michelin-csillagos étteremben dolgozott, járt Japánban, Olaszországban, majd itthon jött a Susogó, az Enoteca Corso és a Végállomás Bistorant, a fontosabb állomások közül. Évek óta a Larus étterem kreatív séfje, ez és tanácsadói munkái mellett élelmiszermérnök-mesterképzésen tanul. Szeptember 1-től pedig az Onyx étterem kutató séfje. "Ismerhettem a dédimamáimat, amiért hálásnak kell lennem, a nagymamáim pedig most is élnek, 91 és 87 évesek. Ugyanazokat ettem, mint bárki a kommunizmus éveiben – meséli Várvizi Péter. – Az egyik nagymamám nagyon jól készítette a kelt tésztákat, a másik jó ízekkel főzött, de viszonylag kevésféle ételt.
A hagymás zsírrral kikenünk egy tepsit és a hagymás zsírba mártogatott kanállal a tepsibe szaggatjuk a liszttel kevert krumplimasszát. Rétegenként meglocsoljuk a hagymás szalonnazsírral. Sütőben átsütjük. Tejföllel tálaljuk. Forráás: A böngésző nem alkalmas HTML5 video lejátszására.