2015. április 23., csütörtök - 2015. Nagy tesco szolnok cz. április 26., vasárnap Helyszín: nagy Tesco melletti terület /5000 Szolnok, Téglagyári út/ Előadások: 2015. április 23. - április 26. Hétköznap 18 órai kezdettel Szombat 15 és 18 órai kezdettel Vasárnap 11 és 15 órai kezdettel Rendezvénynaptár Programok feltöltése Hírek és információk Koncertek, fesztiválok, színházi előadások, kiállítások és képzések 20 oldalon! Találj programot a Szolnokon és vonzáskörzetében 3000 példányban megjelenő Publicum ingyenes szolnoki programajánló magazin online változatában!
5000 Szolnok, Téglagyári út 30. Email: GPS: 47. 177419, 20. 166932 Nyitvatartás: Hétköznap: 8. 00 - 18. 00 Szombat: 9. 00 Vasárnap: 9. 00 - 16. 00 Telefon: +36-30-705-04-59 Útvonaltervezés
Az Auchan jelenleg 287. 000 munkavállalót foglalkoztat és 1774 áruházat üzemeltet a világ 12 országában. Válaszd azt, ami... 1 320 Ft/óra Árufeltöltés, polcrendezés Leltározás, címkézés Területi igény nyomon követése Partnerünk egy nemzetközi szinten elismert, sikeres kiskereskedelmi áruházlánc, amely az egyik legnagyobb munkaadók egyike Magyarországon. Nagy figyelmet fordítanak a dolgozóik biztonságára... Karcag, Jász-Nagykun-Szolnok 900 Ft/óra Tescóba keresünk nappali tagozatos, vagy passzív hallgatói jogviszonnyal rendelkező diákokat árufeltöltő pozícióba. Ha szeretnél egy rugalmasan végezhető munkát, jelentkezz! Órarendhez igazítható beosztás! Hosszú távú munkalehetőség! Munkavégzés ideje: rugalmasan, megbeszélés... Túrkeve, Jász-Nagykun-Szolnok... Diego Szolnok. nyitott pozíciónk: 4031 Debrecen, Kishatár u. 7. Auchan üzletsor 9400 Sopron, Kodály Zoltán tér 18. 9012 Győr, Királyszéki út, Tesco áruházban lévő üzletünk 9021 Győr, Szent István út 19. 1037 Budapest, Bécsi út 262. Tesco, 8900 Zalaegerszeg, Sport u.
1. 5000... 1 320 Ft/óra... A Tesco Globál Zrt. egy nemzetközi szinten elismert, sikeres kiskereskedelmi áruházlánc, amely az egyik legnagyobb munkaadók egyike Magyarországon. Nagy figyelmet fordítanak a dolgozóik biztonságára és évente több tízezer diáknak biztosítanak munkalehetőséget áruházaikban... Jászberény, Jász-Nagykun-Szolnok
Utcai viseletben a színpadon A Fekete tó táncosai először utcai viseletben léptek színpadra, egyszerű, sötét ruhákban és természetesen táncos cipőben. A néptáncosként annyira gyűlölt parkettafonatok is hiányoztak a lányok hajából, minden természetesnek hatott. Persze azért akadt néhány egészen bizarr megoldás a darabban: a váratlanul feltűnő huszár, vagy egy éteri szépségű, hófehér tütübe csomagolt balerina. Egészen addig tűnt hétköznapinak minden, amíg el nem kezdtek táncolni. Az első lépésekkel a táncosok úgy változtak át hétköznapi emberekből egy szürreális mesevilág táncos színészeivé, ahogyan egyik pillantról a másikra lett őszből tél az idén. A darab vége felé közeledve a táncosok szürke-fekete ruháikat ledobva egyre színesebb jelmezekben és napszemüvegben ropták egészen a vastapsig. 70 percen keresztül táncolt a társulat, 70 percig táncoltak nekünk. A harmadik sorból azonban nagyon jól látszott, hogy ők is nagyon élvezik az előadást. Igaz, már eltávolodtam a népi hagyományoktól, a tánctól is, és tapsolni sem szeretek annyira, de ők igazán megérdemelték, így vastapsoltam én is.
A vastapsnak persze meglett a böjtje, egész este zsibbadt a tenyerem. Nincs mese, bele kell jönnöm a tapsolásba. Fekete tó "Előadásunk kiindulópontja az Erdély történelmi határán fekvő Feketetó, ahol évszázadok óta Közép-Európa egyik legnagyobb vásárát rendezik meg. Az eredetileg hagyományos vásár képe az idők folyamán jelentősen megváltozott: a paraszti világ mindennapi szükségleteit kielégítő kínálat szinte teljesen kicserélődött, Feketetó mára idegenforgalmi látványosság lett, afféle zsibvásár, ahol olcsó bóvliként kínálják nekünk a múltat, féláron a jövőt… Vajon a Feketetó tiszta forrás-e még, tükrében önmagunkra, saját lényegünkbe pillanthatunk, vagy egy olajfoltokkal szennyezett, vízfelület csupán? A létalapjától megfosztott, áruvá – divatcikké – váló kultúra fogyasztása vajon nem rohasztja-e el gyökereinket, életerőnk, önismeretünk eleven forrásait? Táncelőadásunk a fogyasztói társadalom hatására kialakult kulturális káoszt kívánja groteszk módon megmutatni. Ahogy a vásár forgatagában egyaránt jelen vannak a román, magyar és cigány árusok és vásárlók, úgy a fanyar iróniában és sok humorban bővelkedő előadás táncanyaga is Erdély és a Partium táncaira (román, magyar és cigány táncokra) épül. "
Két tó halállományát is elpusztította Budapesten a Városligeti-tóba került mérgező anyag szerdán, írja az Euronews. A lap tudósítása szerint elsőként a környéken élő kutyasétáltatók kezdtek fényképeket posztolni a közösségi oldalakon arról, hogy haltetemeket szednek ki a tóból. A tavat tisztító szakemberektől úgy tudni, mérgezés történt. Az első információk szerint minden hal elpusztult. Ez hatványozottan nagy baj, mert a margitszigeti japánkertből a Városligeti-tóba mentették át a halakat néhány napja. Erre azért volt szükség, mert a margitszigeti tavakat és az azokat összekötő patakot az elmúlt hetekben tisztították meg, és pont a halak megmentése volt a kertészek számára a legnagyobb kihívás, sok napot vett igénybe. Az Euronews szerint mivel a margitszigeti japánkert tórendszerét le kellett engedni a tisztítás idejére, áttelepítették a halakat a városligeti tóba, hogy megmeneküljenek. Végül ott érte őket a vég. Úgy tudni, ismeretlen eredetű és összetételű vegyszer került a Városligeti-tó vizébe, ami kipusztította az összes halat, így a Margitszigetről átmenetileg ide telepített állomány is megsemmisült.
A tóba 1881-ben pisztrángot telepítettek, melyek azóta is megélnek a tó vizében. Nevét a Pleurocapsa polonica nevű algának köszönheti, amely egy méter mélységig tömegesen fordul elő a tóban. Ez az alga sötét bevonatot képez a vízből kinövő sziklákon, ennek köszönhetően a tó vize sötét tengerkéknek, néhol szinte feketének látszik. A tó vizét többnyire már október-novemberben jég borítja, amely csak május-július között olvad el. A tó észak-keleti partja közelében egy kis (310 m 2) törpefenyővel borított sziget található, amely az egykori morénából jött létre, és amely a XIX. század végén a korabeli kirándulások kedvelt célpontja volt. 1894-ben a Gąsienica-Fekete-tó volt a célpontja a Lengyel-Tátrában végrehajtott első sítúrának. Azokban az években voltak olyan elképzelések, hogy ezen a szigeten egy vendéglátó létesítményt hozzanak létre, ez az ötlet azonban szerencsére nem valósult meg. 1909-ben erre a szigetre szerették volna felépíteni Juliusz Słowacki lengyel költő mauzóleumát, amely végül a természetvédők határozott tiltakozása miatt nem valósult meg.
A döglött halak tucatjait munkások puszta kézzel halászták ki a vízből.