A közép európai régió onkopulmonológiai szakértőivel rendszeres kapcsolattartás. Ezen belül a két évente megrendezésre kerülő Közép Európai Tüdőrák Konferenciák szervezésében aktív részvétel. Szakmai elismerés, kitüntetés Batthyány-Strattmann László díj 2012.
Afatinib: Magyarországi Early Access Program - Első hazai adatok a bevont betegek alapján - Dr. Ostoros Gyula Az afatinibbel lefolytatott, Boehringer Ingelheim által szponzorált magyarországi Early Access Program keretein belül szerzett első hazai adatokról és tapasztalatokról beszélt előadásában Dr. Dr ostoros gyula. Ostoros Gyula, a Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet osztályvezető főorvosa, aki elmondta, hogy a 4 magyarországi centrum bevonásával jelenleg is zajló vizsgálatba a betegek beválogatása az afatinib európai regisztrációs vizsgálatának befogadási kritériumai alapján történt. Ismertette a bevont betegek számát, nem és kor szerinti megoszlását, dohányzási státuszát, az EGFR meghatározáshoz vett szövetminta mutációmegoszlását valamint azt, hogy a betegek hányadik vonalban kapták a kezelést. Bár a vizsgálat még tart, az előzetes adatok alapján az EGFR mutáció típusáról, valamint a kezelés klinikai hatásosságáról és biztonsági profiljáról már vannak adataink. A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják.
Dr. Ostoros Gyula tüdőgyógyász, klinikai onkológus
Ez a kötelességünk akkor is, amikor kézbe vesszük ezt a könyvet. Már a címe is újszerű: "Onkofarmakológia". A két kiváló szerző és egyben szerkesztő is meghatározza...
Onkológus;Pulmonológus Dr. Bérdi Eszter Pulmonológus, Dabas és Budapest, Dabas, Kossuth L. u. 1. Dr. Bittner Nóra Onkológus, Budapest, Kuny Domokos u. 13-15. Borbényi Erika Onkológus, Budapest, Bartók Béla út 15/D. V/30. Borbényi Erika Onkológus, Budapest, Kuny Domokos u. Prof. Dank Magdolna Onkológus, Budapest, Kuny Domokos u. Dulka Edit Pulmonológus, Budapest, Alkotás u. 55 - 61 Dr. Fülöp Vilmos Onkológus, Budapest, Gömb u. Dr. Ostoros Gyula PhD | CMC Déli Klinika. 27. Géczi Lajos Onkológus, Budapest, Ráth György u. 7-9. Hitre Erika Onkológus, Budapest, Kuny Domokos u. Kiss Adrián Pulmonológus, Budapest, Kárpát u. 14. Kunos László Pulmonológus, Budapest, Kuny Domokos u. Landherr László Onkológus, Budapest, Uzsoki u. 29-41. Lantos Ákos Pulmonológus, Budapest, Nagy Jenő u. 8. Liszkay Gabriella Onkológus, Budapest, Kuny Domokos u. Patai Valentina Pulmonológus, Budapest, Kuny Domokos u. Takácsi-Nagy Zoltán Onkológus, Budapest, Ráth. Gy. Viczián Ágnes Onkológus, Budapest, Nagy Jenő utca 8.
Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon! A kulcsos tartalmak megtekintéséhez orvosi regisztráció (pecsétszám) szükséges, amely ingyenes és csak 2 percet vesz igénybe.
A nagymamám mesélt nekem a dömösi prépostság romjairól egy igen érdekes történetet. Amikor ők még kislányok voltak, a barátnőjével bemerészkedtek a romok (ha a Duna felé nézünk) jobb oldalán található alagútba. Olyan messzire jutottak a több helyen is omladozó járatban, hogy jóval később, csak a felnőttek keresése után jutottak ki belőle. A 80′-as években még én is bementem a saját szememmel látni, de nem voltam elég bátor hozzá, hogy messzebbre bemerészkedjek. Egy részen komoly omlás volt, de mögötte még messzire futott a járat. Pilisjárók: Kirándulások Pesthidegkúton - a Kálvária-hegy, Máriaremete, a Remete-szurdok és a Remete-hegy. Később a bejárattól kb. 20 méterre lefalazták, hogy ne menjen be senki a veszélyes területre. A mamám azt mesélte róla, hogy az öregektől azt hallotta, hogy az alagút átment a Duna alatt és egészen fel a Remete barlangig. A királyoknak szolgálhatott menekülő útvonalként valamikor. Azt nem gondolom, hogy valóban felfutott a barlangig, de abban az irányban halad, az kétségtelen. Ezt anno megfigyeltem én is. Ki tudja, hogyha egy kutató csoport feltárná ezt a járatot, mit találnának ott?
2011. 04. 28 A város főtere alatt talált római kori leletek a település korai eredetéről tanúskodnak. Egy 1257-ben kelt oklevél Morus néven említi. Máig tartó gyarapodását az 1715 és 1735 között betelepített német telepesek indították el. A város a legújabb kori történelemben arról nevezetes, hogy a település melletti Duna-szakaszon épült volna ki a Bős-Nagymaros vízlépcső gátja. A városi címét 1996-ban visszakapott településen élt az író, Afrika kutató és vadász Kittenberger Kálmán. A Nagymaros melletti Hegyestető 482 méter magas csúcsáról, a Julianus-kilátóból nyílik a legszebb kilátás a Dunakanyarra. A kilátótól erdei túristaút vezet a Remete barlanghoz. A nagymarosi remetebarlangokat a XI. században vájták, a csatlakozó kőépületek is középkoriak, a XIV-XV. századból valók. A remetehelyet a török korban hagyták el. Dömösi remete barlang története röviden. Útvonal leírás: Távolság: 15km Nagymaros vasútállomástól a jelzésen kell elindúlni, a Rigó-hegyig. folytatva az utunkat jutunk el a Remete-barlangig, majd a jelzésen haladva felkapaszkodhatunk a Szt.
Az itt élők emlékezete szerint, már I. István király uralkodásának ideje alatt Dömösön görög-keleti vallású rend létezett. A Remete-barlang legendája A szerzetes szamara Egy bűnös szerzetesről szól, ki a dömösi monostorból menekült fel a sziklafalba vájt barlangba. Ennek a szerzetesnek volt egy szamárkája, melynek a hátán kétfelől lefüggő edénykékben vizet szállított nap, mint nap a remetének. Rosszindulatú emberek egyszer a szamár edénykéit telerakták levegővel felfújt béllel, s mikor a szamár a Duna partjára ment vizet meríteni, a folyóba lépve nem érezte meghúzódni a vizes edényeket tartó szíjat és így tovább ment, mint ameddig lehetett volna. A szamarat elsodorta a víz. Látnivalók és programlehetőségek a Dunakanyarban és Dömösön. A remetének nem volt többé mit innia, hiszen fogadalma tiltotta helyének elhagyását, így szomjan halt. Az angyalok hárfázása Egy másik verzió egy Dömösön élt szerzetesről szól, akinek egyszer látomása volt, amelyben a szél fúvásában hallani vélte az angyalok hárfázását. Látomása után visszavonult a Szent Mihály-hegyi barlangba és remeteként élte tovább életét.
Az ún. lávadómokból álló meredek vulkáni felépítmény északi oldala a vulkanizmus vége felé megcsúszott, hatalmas lejtőösszeomlás formájában leszakadt, s a mélybe "szánkázott". E folyamat eredményeként jött létre az az óriási patkó alakú kaldera, amely a műholdfelvételeken és a vízhálózat mintázatában is szépen kirajzolódik. Ennek a katasztrofális eseménynek a kemény, ellenálló kőzetanyaga, az andezitbreccsa (hivatalos nevén: Dobogókői Andezit Formáció) alkotja a Szent Mihály-hegy tömegét is. Természetesen azt mondanunk sem kell, hogy akkoriban a Dunának még híre-hamva sem volt a területen! A földtörténeti pliocén korban (kb. Remete-barlang (Nagymaros) • Barlang » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, VÍZEN, KÉT KERÉKEN. 5, 3–2, 5 millió évvel ezelőtt) a Duna még nem a Visegrádi-szorosban folyt, hanem a Dunántúlon délies irányba tartott a mai Horvátország északi részén elhelyezkedő, a Pannon-tó utódjának számító Horvát–Szlavón-tó irányába. A később bekövetkezett szerkezeti események miatt (bizonyos területek emelkedtek, míg mások süllyedtek) a Duna a pliocén végén vagy a pleisztocén elején jelenhetett meg a Dunakanyar térségében, kb.
Szerző: Szabó Eszter, Mutass mindent Közeli látnivalók Ezek automatikusan generált javaslatok. Tulajdonságok Ajánlott látnivaló
A Remete-barlangot Nagymaros irányából a sárga háromszög jelzés mentén közelíthetjük meg. A barlang 215 m magasan helyezkedik el a Börzsöny déli részén magasodó Szent Mihály-hegy lenyúló tömbjén, a Duna feletti sziklaoldalban. A természetes úton kialakult barlangot a XI. Dömösi remete barlang története film. században mesterségesen vájták, bővítették tovább. Legszebb kilátás rá a Duna túloldaláról, Dömösről nyílik. A barlang a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. A felvételek 2005. május végén készültek.
Megtekintve 3365 alkalommal, letöltve 2 alkalommal közel Dömös, Komárom-Esztergom megye (Magyarország) Egy rövidebb út a barlanghoz.. csak VIGYÁZ A VONAT SÍNEKEN AMIKOR ÁTMÉSZ!!! !