Nem sokkal később a GGI kivált a CSFK-ból és 2021. április 1. óta Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet néven újra önálló intézményként működik. A Szeizmológiai Obszervatórium jelenlegi épülete. Részletek Módosítás: 2021. április 02.
Az elmúlt napokban többször mozogtak a csillárok Budapesten, mert Horvátországban rengett a föld. Az agglomerációban a Zsámbéki Romtemplom szomorú mementója annak, hogy a földrengések milyen rombolást tudnak okozni. A fenti térképen látszik, mennyi földrengés alakul ki Magyarországon. Nagy kérdés, kell-e félnünk a földrengésektől, ha igen, hová menekülhetünk előlük? Sok száz földrengés A Budapesten is érezhető horvátországi földrengések kapcsán érdemes ránézni a Kárpát-medence és Magyarország földrengéstérképére, mert nagyon beszédes. Évente 200 földrengés Magyarországon is van, az egyik törésvonal most is alakítja a Dunántúlt | Pécs Aktuál. A kiemelt képünkön látható térképen a Magyarországon legrégebben feljegyzett 456. szeptember 7-én bekövetkezett savariai, mai nevén szombathelyi földrengés és 2016 között történt sok száz másik rengést ábrázolják. Az 1994 előtt történt rengéseket kékkel, az 1995-2018 közöttieket rózsaszínnel, míg a tavaly, 2019-ben történt rengéseket pirossal jelenítették meg. Érzékeny műszerek Első ránézésre úgy tűnik, hogy mostanában több a földrengés, mint régen. A sok rózsaszín ne tévesszen meg senkit.
Természetesen tudunk azért nagyobb földrengésekről is, de erősségüket illetően jobbára becslésekre kell hagyatkozni, miután a rendszeres műszeres földrengésmegfigyelések csak az 1800-s évek utolsó harmadában kezdődtek Magyarországon. A korábban történt elemi csapások nagyságáról a korabeli szemtanúk beszámolói és leírásai alapján tudunk képet alkotni és közvetett módon meghatározni a rengés erősségét, azaz a magnitúdóját. Érezhető földrengés volt Magyarországon | Demokrata. A híradásokban rendszerint a Richter-skála szerinti számokat emlegetik, amelyeket hallva egy tájékozottabb laikus is sejtheti, milyen nagy földmozgásról van szó. Az egyes fokok között logaritmikus különbségek vannak, tehát ha például egy 4, 0–4, 9 magnitúdójú rengésről van szó, azt általában gyengének nevezik, de az 5, 0–5, 9 magnitúdójú már közepes erősségű, a 6, 0-nál nagyobb már erős, a 7, 0-nél nagyobb igen erős, házakat, hidakat pusztít el, míg 8, 0-nál nagyobb már nagyon erős, több száz kilométeres térségben súlyos anyagi károkat okoz, hegyomlásokat idéz elő stb.
A közeli Zágrábban szintén okozott károkat a földrengés: az áram és a telefonszolgáltatás is elment több helyen. Croatian town of Petrinja suffered a lot of damage in the earthquake today — Based Croatia (@Based_Croatia) December 29, 2020 Petrinjában egy halottról is tudnak már: egy gyerek vesztette életét. A településre katonákat rendeltek ki, hogy segítsenek a romeltakarításban és az emberek keresésében. A magyar katasztrófavédelem közlése szerint a rengés Baranya megyében ezidáig három településen okozott kisebb anyagi károkat, sérülésről nem érkezett bejelentés. Az első 6, 4 magnitúdójú volt 12:23-kor, ezt követte négy perccel később egy 5, 2-es, majd hat perc múlva egy 4, 2-es – tudtuk meg Tóth László szeizmológustól. Lehetnek pusztító erejű földrengések Magyarországon?. A 6, 4-es rengés ezen a környéken óriásinak számít, a szakember szerint kevés az esélye, hogy ezt még erősebb rengés kövesse, de kisebb utórengésekből még rengeteg várható. Igaz, a tegnapi után is azt gondolták, annál erősebb rengések nem várhatók. Hétfőn ugyanis egy valamivel gyengébb, 5, 4-es rengés volt a déli szomszédunknál, amit szintén lehetett érezni helyenként Magyarországon.
Földrengések Budapesten és környékén Forrás: Érd térségében van a legtöbb rengés Ha közelebbről megnézzük Budapest agglomerációját, azt látjuk, hogy a környező hegyek és dombvidékek folyamatosan mozognak. Több rengés pattant ki a Gödöllői-dombság területén, Vác környékén, a Pilis-hegységben és különösen aktív Érd térsége. Földrengés rombolta le a zsámbéki templomot Az elmúlt években többször írtunk arról, hogy érezhető földrengés történt Érdhez közel Biatorbágynál vagy éppen Telki közelében. Az ország egyik legismertebb romtemplomát, a zsámbékit is egy földrengés rombolta le néhány száz évvel ezelőtt. IDE KAPCSOLÓDIK: Zsámbéki romtemplom: Földrengés okozta a bajt A Zsámbéki Romtemplom A zsámbéki templomot 1763-ban a nagy komáromi földrengés rombolta le – Fotó: BPK Kell félni a földrengéstől? A térképen a körök nagysága a földrengés erősségét jelzi. Látható, hogy kevés olyan erősségú, 6-os rengés történik Magyarországon, mint most a napokban egymás után a horvát főváros közelében. A kisebb földrengések nem okoznak jelentős kárt, legfeljebb hajszálrepedések alakulhatnak ki a házak falán.
Kezdetek Magyarországon a földrengésekkel való tudományos igényű foglalkozást az 1810-es móri földrengéstől számíthatjuk, de ekkor még műszeres megfigyelésről természetesen nem volt szó. Tomcsányi Ádám és Kitaibel Pál egyetemi tanárok jelentették meg 1814-ben a 4 évvel korábbi földrengéssel foglalkozó dolgozatukat, és szerkesztették meg azt a térképet, amely a rengés felszíni hatásait ábrázolta. Az 1810-es móri földrengés hatásairól készült térkép. Az intézményes földrengéskutatás Magyarországon 1881. november 9-én vette kezdetét – Európában másodikként – a Magyarhoni Földtani Társulat keretében létrejött Földrengési Állandó Bizottság megalakulásával. A Bizottság, amelynek elnöke Szabó József geológus volt, a földrengésekkel kapcsolatos megfigyelési adatok összegyűjtését és a műszeres megfigyelés megszervezését tűzte ki céljául. Az első műszereket 1891-ben vásárolták: 10 db Lepsius-féle szeizmoszkópot, amelyek elhelyezéséről nem maradtak fenn feljegyzések. Időközben a Magyar Királyi Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet is megkezdte a földrengés-megfigyelést.
Mint ahogyan arról a zt a BudapestKörnyéke is megírta erős földrengés rázta meg Horvátországot. A földrengés epicentruma 12 kilométerre volt Sziszektől (Sisak) és 51 kilométerre Zágrábtól, mintegy 5 kilométeres mélységben. A rengést egész Közép-Horvátországban érzékelte a lakosság. Anyagi károk Anyagi károkról a Sisaktól 14 kilométere délnyugatra elhelyezkedő Petrinja városából érkezett jelentés, számolt be róla a LikeNews. Legutóbb márciusban volt A horvát fővárost és környékét legutóbb március 22-én rázta meg nagyobb földrengés. A fél óra különbséggel bekövetkezett 5, 6-os, majd 5, 1-es erősségű földmozgásban számos épület megrongálódott és több ember megsérült. Köszönjük, hogy a forgalmas napokon már 300 ezren olvastok minket! Ezzel Magyarország Top 15 hírportálja közé került a BudaPestkörnyé – részletek itt. Új szolgáltatásunk a napi programajánló, amit ide kattintva nézhettek meg. Budapesten és környékén mindig történik valami, nálunk megtaláltok minden fontos információt. Zágráb környékén okozott károkat Az akkori földmozgás Zágrábban és környékén 25 ezer épületben okozott kárt.
A REM magatartászavarok azért veszélyesek, mert a tudattalan cselekvések komoly fizikai sérülésekkel járhatnak. Éjjeli falánkság Az éjjeli falánkság az alvajárás különleges formája, amikor az alvó éjszaka eszik, iszik, majd visszatér az ágyába. Ám mivel mindeközben alszik, másnap nem emlékeznek a történtekre. A rendellenesség érintettjei csaknem válogatás nélkül elfogyasztanak bármit, amit a hűtőszekrényben vagy a konyhában találnak. Extrém esetben nekiállhatnak ételeket szeletelni vagy begyújtani a sütőt. Az alvajáráshoz hasonló alvászavar szintén a mélyalvás állapotában jelentkezik. Éjszakai ágyba vizelés Az akaratlan, alvás közben történő vizeletvesztés a harmadik leggyakoribb gyermekbetegség. Ébren alvás okai spare parts. Hazánkban a 6 éves gyermekek 10-15 százalékát érinti. Bár az éjszakai ágybavizelés inkább jellemző a fiúkra, egészen iskolás korig a lányoknál is előfordulhat. Kórosnak csupán akkor tekinthető, ha 6 éves kor felett havonta legalább 1 alkalommal tapasztalható. Hátterében szervi (a húgyhólyag rendellenességei, hormonális problémák, genetikai tényezők, fertőzések, allergia) és pszichés okok (szorongás, érzelmi megrázkódtatás) egyaránt állhatnak.
A normál testsúlyú, apnoében szenvedő emberek gyakran rendellenességet tapasztalnak az arc alsó részén, például egy kis áll, túlharapás (átfedés) vagy egy túl nagy nyelv. Az OSA általában 3 fázisban fordul elő: eleinte a légutak részben el vannak zárva, mert a garat hátsó részén található lágy szövet ellazul, majd fokozatosan meghúzódik önmagán, ami hangos horkolást vált ki; akkor a légutak összeomlanak, és a légkeringés teljesen megszűnik vagy jelentősen csökken legalább 10 másodpercig, és néha akár 2 percig is; végül az illető rövid időre (anélkül, hogy észrevenné) felébred, hogy megfojtja vagy elfojtja. Miután lélegzetet vett, visszaalszik, és a ciklus újra kezdődik. Központi alvási apnoe elég ritka, akkor fordul elő, amikor az agy nem küldi azokat a jeleket, amelyek alvás közben biztosítják a rendszeres oxigénfelvételt. A neurológiai állapot (pl. Ébren alvás okai es500. Agybetegség) és a súlyos szívbetegség központi alvási apnoét, valamint egyes gyógyszereket (különösen erős fájdalomcsillapítókat, például morfiumot és más kábítószereket) okozhat.
Az apnoe az ún. CPAC (pozitív légnyomás terápia) kezeléssel hatékonyan kezelhető, ezzel biztosítva a nyugodt éjszakai pihenést. 2. Élénkítő szerek Az energia- és üdítőitalok, a kávé és a tea jelentős mennyiségű koffeint tartalmaznak, amelyek serkentik az agyat, azonban meg is zavarhatják a normális alvási mintákat. Ha a nap második felében kávét iszunk, akkor ez hozzájárulhat ahhoz, hogy este ne tudjunk elaludni. A nikotin szintén egy kulcsfontosságú élénkítő, amely összefüggésbe hozható az alvással vagy annak zavarával. 3. Gyógyszerek A recept nélkül kapható gyógyszerek jó része álmatlanságot okoz. Ébren alvás okai lehetnek. A súlycsökkentőkben, a megfázás esetén szedhető gyógyszerekben gyakran van koffein és más egyéb potenciális agyi stimuláló szerek. Néhány általánosan ismert vényköteles gyógyszer is ismert arról, hogy megzavarják az éjszakai alvást, ezek a következők: Élénkítők Allergia gyógyszerek Szív- és vérnyomás gyógyszerek Antidepresszánsok 4. Depresszió Közismert, hogy az álmatlanság hátterében gyakran depresszió húzódik meg.
Korábbi cikkünkben kifejtettük, hogy a helytelen képernyőhasználat is hozzájárulhat az alvászavar kialakulásához, s milyen lépéseket érdemes tenni a megelőzésben. Mai blogbejegyzésünkben az inszomniáról írunk, mivel több kérdés is érkezett a pszichológus válaszol rovatunkba ezzel kapcsolatosan. Mi az inszomnia? Inszomnia (alváselégtelenség) alatt a túl kevés, vagy egyéb ok miatt nem kielégítő alvást értünk. Általában nem önálló betegség, hanem valamilyen orvosi-pszichiátriai kórkép tünete, stresszreakció része, kedvezőtlen fiziológiai folyamatok következménye, vagy farmakológiai hatás viselkedéses megfelelője. A népesség 15-30 százaléka szenved a visszatérő vagy rendszeres alváselégtelenségben. Tartalma szerint megkülönböztetünk átmeneti (alkalmanként jelentkező), rövid távú (néhány hétig tartó) és krónikus (3 hónapja legalább fennálló) inszomniákat. Egész éjjel ébren? Az álmatlanság négy oka és megoldásai - Egészségtér. Az első kettőben gyógyszeres kezelést szoktak javasolni, hogy ne váljon idültté a probléma, míg a krónikus inszomniában a háttértényezők felderítése a fontos (pl.
Okai, melyekre mindjárt kitérünk, azonosak a felnőttekével. A fogcsikorgatás okai A fogcsikorgatás legfőbb oka stresszes életvitel és a lelki megterhelés. Ezen kívül okozhatja még a fogak hibás érintkezése: az állkapocs próbálja megtalálni a kényelmes, nyugalmi helyzetét, ezáltal folyamatosan mozgásban van, a kiegyensúlyozatlan fogérintkezés pedig fogszorítással és csikorgatással párosul. A rossz felületű, túl magas tömések, inlay-k, hidak, koronák és a protézis is okozhat zavarokat, vagy felerősítheti a már meglévő problémákat. A fogszorítás lelki okai Ahogy láthatjuk, a fogszorításnak leggyakrabban lelki okai vannak. Ha a stresszhormonok szintje nő, a szervezet minden esetben megpróbálja ezt valamilyen módon levezetni. Ha más módon nem tudunk megküzdeni a lelki megterheléssel, az akár fogszorítás és fogcsikorgatás formájában is megjelenhet. Alvási bénulás, vagyis paralízis – mi okozza, mit tehetünk ellene?. Személyiségünk is nagyban befolyásolja, hogy miként küzdünk meg a stresszel, hajlamosak vagyunk-e a fogcsikorgatásra. Akik fogékonyabbak a szorongásra, az idegességre, gyakrabban végeznek akaratlan csikorgató, szorító mozdulatokat.
A középkorban a jelenséget démonokkal azonosítottak. Azt gondolták, hogy aki alvási paralízisben szenvedett, kéjvágyó alvilági szörnyek látogatták meg. Természetesen az istenfélő közösségek rögtön boszorkánysággal azonosították, több olyan beteg került máglyára, akinek csupán alvás paralízises zavarai voltak. A newfoundlandi Old Hag (Vén Banya) névre hallgató lényt már annyian látták, hogy a környéken egyenesen az alvás paralízissel azonosítják. A szenvedő alanyok, arról számoltak be, hogy egy öreg boszorkány ráül a mellkasukra, amitől nem kapnak levegőt. Joseph E. Alvásparalízis és alvási bénultság - horror a hálószobában. [+Tippek]. Baker litográfiája a boszorkányperekről (1892) Forrás: Wikimedia Commons Magyarországon lidércnyomásnak hívjak, és csak kevesen tudják, hogy a kifejezés az alvásbénulásból ered. A Kislexikon szerint a lidércnyomás: "nyugtalanító, félálomban jelentkező érzés, mely szerint az alvón mintha valamely súlyos teher, szörnyeteg, boszorkány vagy ehhez hasonló valamely rémjelenség ülne, és amely az alvót mintegy elzsibbasztja, tétlenné és bénulttá tenni látszik" Mi történik alvásparalízis közben az agyunkban?
A mozgás a megoldás még, hogy felébredj. Igen, az egésztest bénult, de a perifériás területek, mint a lábujj vagy kezek ujjai, képesek lehetnek apró mozdulatokra. Ha sikerül mozgásba hoznod az ujjaidat, az egész testet érintő bénulás gyorsan feloldódik. A legjobb módszernek tartják a tudósok, ha fintorgunk, mintha valami büdöset szagolnánk. Ez az apró mozdulat azonnal megtöri a bénulást. A vallásos személyeknek jó hír, hogy az alvás bénulás alatt segíteni tud, ha imádkozunk, vagy kellemes képsorokra, személyekre gondolunk. Az ágyban az alvótárs is igen hasznos tud lenni, hiszen valószínűleg feltűnik neki, hogy valami nincs rendben: hangos zihálás, morgás, reszketés. A jelenléte már megnyugtató tud lenni és segíthet felébredni. Alvási bénultság megelőzése Önmagában már az is mérsékeli az alvásbénulás által megélt megrázó élményeket, ha már tudtában vagyunk, hogy amit látunk, az nem valóságos, tehát hallottunk már az alvás bénulás jelenségről, tehát kezelni tudjuk a jelenséget. Az alvásbénulás előfordulása lehet évente egyszer vagy kétszer, de vannak emberek, akik napi rendszerességgel élnek át ilyesmit, akár egy éjszaka többször.