Kezdetek Magyarországon a földrengésekkel való tudományos igényű foglalkozást az 1810-es móri földrengéstől számíthatjuk, de ekkor még műszeres megfigyelésről természetesen nem volt szó. Tomcsányi Ádám és Kitaibel Pál egyetemi tanárok jelentették meg 1814-ben a 4 évvel korábbi földrengéssel foglalkozó dolgozatukat, és szerkesztették meg azt a térképet, amely a rengés felszíni hatásait ábrázolta. Az 1810-es móri földrengés hatásairól készült térkép. Az intézményes földrengéskutatás Magyarországon 1881. november 9-én vette kezdetét – Európában másodikként – a Magyarhoni Földtani Társulat keretében létrejött Földrengési Állandó Bizottság megalakulásával. Index - Belföld - Érezték az újabb horvát földrengést több magyar városban is. A Bizottság, amelynek elnöke Szabó József geológus volt, a földrengésekkel kapcsolatos megfigyelési adatok összegyűjtését és a műszeres megfigyelés megszervezését tűzte ki céljául. Az első műszereket 1891-ben vásárolták: 10 db Lepsius-féle szeizmoszkópot, amelyek elhelyezéséről nem maradtak fenn feljegyzések. Időközben a Magyar Királyi Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet is megkezdte a földrengés-megfigyelést.
Hogy nemcsak a városban okozott kárt, azt a zsámbéki templom sorsa is mutatja: azóta rom. Földrengések Magyarországon Az eseményről Baróti Szabó Dávid A komáromi földindúlás címmel epikus költeményt írt, de más szerzőket is "megihletett" az elemi csapás. A város szülötte, Jókai Mór Az elátkozott család című regényében évtizedekkel később olyan plasztikusan írja le a földrengést, mintha szemtanúja lett volna az eseményeknek. Húsz évvel később, 1783. április 22-én, hajnali fél 4-kor egy hasonló erejűnek tartott földrengés rázta meg a Duna parti várost és környékét. Szerencsére halálos áldozata nem volt, de vagy 500 épület rongálódott meg vagy dőlt össze. A kutatók szerint a mai Szlovákiában öt olyan térség van, ahol nagyobb földrengésekkel is számolni lehet. Ezek egyike a Kis-Kárpátok északi térsége, ahol a második legerősebb rengést észlelték (már műszeresen): ez Jókő környéke, ahol 1906. január 9-én egy 5, 7 magnitúdójú földrengés pattant ki. Természetesen a Komárom-Párkány közötti terület továbbra is a veszélyzónába tartozik, miután a Középdunántúli-hegység, amelynek az északi nyúlványai egészen a Dunáig érnek tektonikai szempontból még nyugtalan területnek számít.
A városmagban megrongálódott a főváros jelképének számító katedrális, a horvát parlament és a kormány épülete, valamint több templom és a kulturális örökséghez tartozó építmény. Több kórházból is evakuálni kellett az embereket. Azóta folyamatosak az utórengések Zágrábban a márciusi földrengés óra folyamatosak az utórengések. A szakemberek mintegy kétezer utólökést jegyeztek fel, amelyek negyede volt érezhető. Hatezer épület a mai napig nem biztonságos, köztük több óvoda, általános iskola, középiskola, egyetem, kulturális és tudományos intézet. Magyarországon is lehetett érezni a hétfő reggeli horvátországi földrengést A Magyar Tudományos Akadémia Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának közleménye szerint helyi idő szerint 06. 28-kor hat kilométeres mélységben 5, 4-es magnitúdójú földrengés volt Horvátországban. Zala, Baranya és Somogy megyében és érzékelték A földrengést Zala, Somogy és Baranya megyében sokan érezték, de mivel a rengés epicentruma a magyar országhatártól körülbelül száz kilométerre volt, Magyarországon károk bekövetkezése nem valószínű – írták.
Elkészítés: A hozzávalókat összegyúrom, 2:1 arányban elosztom. A nagyobb tésztát kinyújtom, tepsibe teszem, a lekvárt a tésztára kenem. A megmaradt tésztából csíkokat hengergetek, a lekvár tetejére teszem rácsos elrendezésben. Forró sütőben készre sütöm.
SZINT: KÖNNYŰ By: SÜTÉSI/FŐZÉSI IDŐ: 20 perc ÖSSZESEN: 40 perc Hozzávalók 50 dkg finomliszt 1 csg. sütőpor 30 dkg vaj 20 dkg porcukor 8 dkg kakaópor 2 tojássárgája 1 csg vaníliás cukor 1 csipet só baracklekvár Lépések A lisztet a zsírral vagy vajjal elmorzsoljuk, hozzáadjuk a cukrot, a tojást, a kakaót és a vaníliás cukrot. Egy csipet sóval összedolgozzuk. Ha nem akarna összeállni 1-2 ek tejföllel gyúrjuk össze. A tészta egyharmadát meghagyjuk rácsnak, a többit egy tepsibe (23×37 cm) nyújtjuk. Lekváros rácsos linker 3ds. Megkenjük baracklekvárral és a magmaradt tésztával berácsozva forró sütőben megsütjük. /190 fok/ Még melegen meghintjük vaníliás porcukorral és négyzetekre vagy hosszúkás szeletekre vágjuk. Írd le véleményed, kérdésed Kategória kedvencei