A Slipknot az amerikai Slipknot együttes első nagylemeze. Az albumot 1999. június 29-én adta ki a Roadrunner Records. 2000. március 7-én az album digipak változata is megjelent, melyet egy "tiszta" változat (a káromkodásokat "eltávolították") követett, március 14-én. A digipak változatot augusztus 9-én újra kiadták. Több műfaj elemeit vegyíti, a legtöbb kritikus szerint az album a nu metal kategóriába sorolható. A kritikusok és a rajongók is jól fogadták, nagyban hozzájárult az együttes ismertségének növekedéséhez. A Billboard 200 listán az 51. helyig jutott, az Egyesült Államokban dupla platina lett, így az együttes legtöbb példányban eladott albuma. [1] Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. [2] Az album borítóján egyszerűen csak az együttes tagjait láthatjuk álarcaikban és ruháikban. 2001 -ben a Q magazin beválasztotta minden idők 50 "legkeményebb" albuma (50 Heaviest Albums of All Time) közé. Az album az 1998 -as Slipknot Demo anyagra épült. Az album dalai [ szerkesztés] Cím Szerző(k) Hossz 1.
A Mate. Feed. Kill. Repeat. a Slipknot első lemeze. Saját pénzből, saját erőből hozták össze, és a Des Moines -i SR Audio stúdióban vették fel. Mindössze 1000 darabot gyártottak belőle, és a csapat csak hat tagból állt akkor (Anders Colsefini énekes/perkás, Paul Gray basszusgitáros, Joey Jordison dobos, Shawn "Clown" Crahan perkás, Donald Steele gitáros, Josh Brainard gitáros). Jóllehet Craig Jones és Mick Thomson később érkezett, a bookletben található fényképeken ők is láthatóak. Az albumot csak Iowa államon belül lehetett kapni és manapság használtan vagy másolva lehet hozzájutni. Ez a lemez eléggé kísérletezős, furcsa stílusú lett. A későbbi, Slipknot névre hallgató valódi debütáló album számai közül párat megtalálhatunk itt is ( Only One, Tattered And Torn, valamint a (sic) számok korábbi változatait, a Slipknot ot), sőt az Iowa album dalai közül is kettőnek az előző kiadása ( Gently, valamint a Killers Are Quiet, ami az Iowa című szám előző verziója volt). Nagyon sok zenei stílust fel lehet rajta fedezni.
Egy ismeretlen dologról szól, amit mindenki figyelmen kívül hagyott, és most már késő megoldani ("Now it's over"). Érezhetően depresszív hangulatot sugároz. The Blister Exists: Akik jobban szerették az előző albumok stílusát, általában ezt a számot tartják az album legjobbjának. Rendkívül változatos részekből épül fel. Hosszú, majdnem egyperces bevezetője van, melyben felveti a számban szereplő témák java részét. Már az első pillanatokban jól kihallatszik a két külön lábdob használata, ami az albumnak egyéni hangzást kölcsönöz. Az éneklős refrén után egy rendkívül kreatív középrészt hallhatunk, melyben a dob és a hozzá később kapcsolódó gitár egymást felváltó, néhol egymást fedő ritmusokat játszik, jellegzetes harci induló-karakterben. Később ehhez kapcsolódik az ének, illetve egy már korábban is hallott gitártéma. Érdemes megfigyelni, ahogy az egyedül hagyott ritmusozó gitárszólamot a dob kiegészíti: lábdobbal átveszi a gitár ritmusát, míg pergődobbal tovább játssza a sajátját. Érdemes még megfigyelni a második refrén előtti dupla hosszúságú felvezetésben a dobszólamban végbemenő erősítést: negyedik játszásra hosszú lábduplázást hallhatunk, melynek csúcspontján Joey minden virtuozitását bevetve ritmusra állítgatja meg a sebes duplázást.
Csak tippelni lehet, mi vezethette Juraj Jakubiskó t, az amúgy kitűnő szlovák filmrendezőt arra, hogy filmre vigye a mi botrányos életű történelmi világsztárunk, Báthory Erzsébet nek élettörténetét… Talán, a négymilliárd forintnyi, térségünkben gigászinak számító büdzsé elverésének lehetősége, ami minden, valamire való filmes számára egyenlő a feltétel nélküli ' Elvállalom! ' kijelentésével? Más indokot még a legjobb szándékkal sem találhatunk e projektben. Mondjuk, e filmnél ( Báthory – A legenda másik arca) a nálunk sokszor tapasztaltnál (pl. Kis Vuk) jóval nehezebben merülhet fel bármiféle gazdasági sundabunda gyanúja, hiszen elég végignézni a filmet egy kézi számológéppel és némi kellékes/anyagbeszerzői tapasztalattal, hogy mindenki számára nyilvánvaló legyen: minden egyes fillér, vagy euro-cent bizony ott van fenn a filmvásznon. A díszletek és jelmezek korhűek, színpompásak, gazdagok, a csatajelenetek tömegesek és látványosak, az egész film képi kivitelezése bár messze nem formabontó, ám kifejezetten veretes, igényes és pompázatos.
+ Bathory 138' · angol, magyar, cseh, szlovák · dráma, fantasy, életrajzi 16 Most néztem meg Várólista A hírhedt 16. századi grófnő, Báthory Erzsébet hátborzongató történetét sokan feldolgozták már: történészek, írók, költők, drámaírók, zeneszerzők, festők és filmesek próbálták leírni és megjeleníteni az elképzelhetetlent. Báthory Erzsébet az emberiség legvéresebb gyilkosaként szerepel a Guinness… [ tovább] 16. század igaz történet alapján női főszereplő női sors angol Képek 1 Szereposztás Anna Friel Báthory Erzsébet Karel Roden Thurzó György Hans Matheson Caravaggio Vincent Regan Nádasdy Franco Nero II.
Négyszázötven éve, 1560. augusztus 7-én született ecsedi Báthory Erzsébet grófnő, a külföldön talán legismertebb (és leghírhedtebb) magyar asszony. Bár az újabb kutatások szerint politikai okokból, vagyona miatt keverték rossz hírbe, a köztudatban mégis afféle női Drakulaként él. A hírneves Báthory család ecsedi ágából származott, anyjának testvére Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király, unokatestvére Báthory Gábor fejedelem volt. Tizenegy éves korában jegyezték el a nála öt évvel idősebb Nádasdy Ferenc gróffal, a világra szóló lakodalmat 1575-ben ülték meg. Erzsébet állítólag eközben a kelleténél szorosabb kapcsolatba került egy jobbággyal, a nem kívánt következményt, egy lánygyermeket eltüntették, őt pedig az esküvőig szigorúan őrizték. Rendkívül bátor, ugyanakkor rendkívül kegyetlen ura gyakran és sokáig hadakozott a török ellen, ezalatt a magányos és zárkózott asszony visszavonultan élt a csejtei kastélyban. Nádasdy 1604-ben halt meg, a házasságból öt gyermek született, de csak három élte meg a felnőtt kort.
Báthory Erzsébet az emberiség legvéresebb gyilkosaként szerepel a Guinness Rekordok Könyvében. A legenda szerint többnyire nők estek áldozatul a grófnő kegyetlenségének: megkínozta és megalázta őket, kiontott vérükben fürdött, fogaival tépte szét az áldozatok eleven húsát, majd végzett velük. De valóban ez történt a grófnő várában? Az eltelt négy évszázad alatt semmilyen történelmi dokumentum nem került elő, ami mindezt egyértelműen igazolná. A film a hagyományos elképzelésektől eltérő módon ábrázolja a grófnő alakját. A történet egy védtelen özvegyről szól, aki gazdagabb és sokkal nagyobb vagyonnal rendelkezik, mint maga a király. Báthory Erzsébet modern gondolkodású, reneszánsz asszonyként szerepel a filmben, aki egy összeesküvés áldozatává válik. – olvasható a. Báthory – A legenda másik arca – teljes film Sőt egy musical opera is készült. Szomor-Pejtsik-Miklós: Báthory Erzsébet musical-opera Ősbemutató: 2012 Margitszigeti Szabadtéri Színpad – Budapesti Nyári Fesztivál Báthory Erzsébet: Benedekffy Katalin Nádasdy Ferenc: Zöld Csaba Thurzó György: Szomor György Walter: Szemenyei János Caravaggio: Miller Zoltán Nagyon köszönöm a fotókat Vadkerti Katicának!
Mert ilyen volt. Ahogyan rendkívűl igényesen van visszaadva a késő középkori pompa, a díszmagyaros viseletek, a várurak élete, az intrikák, a vér, a szexualitás, az olcsó és igényes halál: olyan, amilyennek emlékezünk rá. Már aki emlékezik, nyilván. A filmre egyébként nem véletlenül költöttek sokmillió dollárt. Látszik rajta. Az egyetlen hiányérzetem a film után az maradt, hogy ez miért nem magyar produkció, de a következő reakció az volt, hogy akkor nyilván elszúrták volna. Így jó ez, ahogy van. A varkocsos fonatú "cseh" Báthory Gáborral, a "cseh" Nádasdy Ferenccel, a "cseh" várúrnővel, a "cseh" magyar történelmi vízióval - és nem utolsósorban egy szép filmélménnyel, amivel gazdagabbak vagyunk. A filmnek meg van még egy rejtett aduja. Hogy hozzánk szól. Hogy ismét ilyen korban élünk, amit a film mutat, "ártatlan" szépséggel. Új barbárság, új reneszánsz, új nyugati intrikák új vesztesekkel. Rosszkor rossz helyen. És ennek megvan a maga szépsége.