Hozzátette: Ugye a Konzervatívok a kormányváltásért azt sugallja, hogy addig is, amíg ezt a pártot mi formálisan nem alapítjuk meg, minden tisztességes keresztény embert, minden igazi magyar hazafit, jobboldali embereket arra kérünk, hogy most a kormányváltás érdekében az Egységben Magyarországért Szövetségre szavazzon. Az általa szorgalmazott hetedik parlamenti frakcióval kapcsolatban, amelyet az Egységben Magyarországért mozgalomban összefogó hat baloldali párt elutasított, Márki-Zay Péter a következőt mondta: – Amikor én egy saját frakciót szerettem volna a parlamentben, akkor részben az így is bejutó roma képviselőkre gondoltam, akik három pártból érkeznek most, a három roma képviselő, részben azokra a konzervatívokra, akiket most az ellenzéki pártok közül egyik sem képvisel említett okokból, tehát európai néppárti típusú konzervatívokra gondolunk, illetve a civilekre. Marki zay peter honlapja. Három igen jelentős közösséget képviseltünk volna a hetedik frakcióval. Ezt a pártok nem fogadták el, de mi egy konzervatív, jobboldali, szabadelvű, gazdasági kérdésekben minimum szabadelvű pártot, tehát ami nem állampárti, hanem piacpárti, ezt csak hogy tisztázzuk, alulról jövő kezdeményezés.
A centralizációval szemben a decentralizációt, az önkormányzatoknak a függetlenségét hirdeti, a fékek, ellensúlyok rendszerét, tehát egy ilyen szabadversenyen, tisztességes pályázatokon jogállami módon eldöntött gazdasági fejlődést biztosító pártot, ezt mindenképpen szeretnénk megalapítani. Azt gondolom, hogyha most nem, majd a következő parlamentben lesz már ennek saját frakciója is – fogalmazott. Az új párt nevével kapcsolatban Márki-Zay Péter úgy válaszolt az InfoRádió Aréna című műsorában: Már vannak nevek is, ezek még munkanevek, természetesen majd a bejegyzéssel lesz meg csak a párt végleges neve.
Fogyatékosnak nevezte a kormánypárti újságírókat Márki-Zay Péter amiatt, hogy tévesen azt írták: Indiába küldené a szemműtétre szoruló magyar betegeket. A történet azzal kezdődött, hogy Márki-Zay Péter egy december 15-i, Kiszomboron rendezett fórumán mondott egy hosszabb monológot, amelynek egy kivágott részletét január 20-án tette közzé az Origo. A politikus a fórumon arról beszélt, hogy szeretnék megreformálni az egészségügyet, de külön kell venni a járó- és fekvőbetegek ellátását. Elmondta, hogy néhány ellátásnak minden kórházban elérhetőnek kellene lennie (szülészet, baleseti ellátás), de vannak olyanok is, aminél ez nem feltétlenül van így (például a szemészet). Vissztért a hódmezővásárhelyi Jedi: Lázár János lenyomta Márky-Zay Pétert | Biztosító Magazin. Az előbbieket szerinte minél közelebb kell vinni az emberekhez, mert még az sem mindegy, hogy például Kiszomborról Szegedre vagy Makóra viszik őket. Ezután Márki-Zay Péter szó szerint azt mondta, hogy "És vannak olyan speciális kezelések, amiknél önök nem akarják, hogy Makóra vigyék önöket. A szemműtétek bizonyos fajtájára – minthogy zöldhályog meg hasonló, tehát nagyon ritka szembetegségek –, inkább az amerikai biztosító is azt mondja, hogy »menjen el, adunk egy repülőjegyet, menjen el Indiába«".
A politikus mindeközben egymillió forintot ajánlott fel annak, aki bizonyítani tudja, hogy ő Indiába küldte volna a magyar betegeket. (Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)
Ha neked, is fontosak ezek az értékek, akkor kérjük, hogy támogass minket! Kis összegnek is örülünk és hálásak vagyunk érte. Facebook CSOPORTUNKBAN szakmai témákat vitatunk meg, Facebook OLDALUNKON pedig értesülhetsz a legfrissebb hírekről. Kövesd a Biztosító Magazint a közösségi média oldalakon is!
Mostantól online is kitölthető a "Stop, Gyurcsány! Stop, Márki-Zay! " petíció – hívta fel a figyelmet Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója csütörtökön az MTI-hez eljuttatott videonyilatkozatában. Az elmúlt hetekben egyértelművé vált, hogy Márky-Zay Péter pontosan azt mondja, amit Gyurcsány Ferenc csinált, amikor kormányon volt – mondta Hollik István. Kiemelte: a baloldal új "felkentjének" minden szava és ígérete megegyezik a 2010 előtti Gyurcsány-korszak politikájával. Márki-Zay Péter is ugyanúgy támogatja a migrációt, ahogy Gyurcsány Ferenc, és mindketten eltörölnék a rezsicsökkentést – fejtette ki a kommunikációs igazgató. Márki-Zay Péter izzad. Hollik István hangsúlyozta: a Gyurcsány-Márki-Zay-féle baloldal a múlt politikáját hozza vissza. Magyarországnak viszont most előre kell mennie, nem pedig hátra, ezért meg kell állítani őket. Mostantól már online is kitölthető a "Stop, Gyurcsány! Stop, Márki-Zay! " petíció – hívta fel a figyelmet. A kormánypárti politikus azt kérte, aki eddig nem töltötte ki az aláíró ívet, kattintson a linkre () és így üzenjék meg a baloldalnak, hogy nem kérnek a 2010 előtti politikából és a múlt embereiből.
A Magyar Királyi Helytartótanács felállításáról az 1722-23. évi országgyűlés intézkedett. Tényleges működését azonban csak a következő évben, 1724-ben kezdte meg. Magyarország legfelső kormányzati szerveként működött egészen 1848-ig. A Helytartótanács elnöke, mint erre a neve is utal, az uralkodó magyarországi helytartója volt. Ha a nádori méltóságot betöltötték, akkor a nádor egyben helytartó (elnök) is. Ha viszont nem volt nádora az országnak (például 1765 és 1790 között), akkor az uralkodó, a rendek megkérdezése nélkül, maga nevezett ki helytartót. Ilyen helytartó volt az 1730-as években Mária Terézia jegyese, a későbbi császár, Lotharingiai Ferenc István. (Utóbb Bécs úgy egyszerűsítette le a dolgot, hogy 1790-től valamelyik főherceget választotta nádorrá. ) A Helytartótanács tagjai, szám szerint huszonketten, majd később huszonöten, arisztokraták, főpapok és köznemesek közül kerültek ki, de a tanácsosok többsége mindig főnemes volt. A Helytartótanács székhelye az ország akkori fővárosa, Pozsony volt.
Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata döntött. II. József uralkodása alatt néhány kisebb változáson ment át, többek között 29 ügyosztályt szerveztek, amelyekkel a király hatékonyabbá kívánta tenni az intézmény működését. Székhelye Pozsony volt, majd 1784-ben költözött Budára. Nem tartozott a Helytartótanács hatáskörébe sem a kamarai és katonai igazgatás, sem az igazságszolgáltatás. Horvátország ügyeinek intézését az 1767 és 1779 között fennállt Horvát Tanács megszűnésével vette át. Erdélyben a magyarországi Helytartótanácsnak sok tekintetben megfelelő országos kormányzati szerv az Erdélyi Királyi Gubernium volt. A kiegyezés után a Helytartótanács jogutódja a Belügyminisztérium lett. Híres tagja [ szerkesztés] Gróf nicki Niczky Kristóf ( 1725 – 1787) országbíró. 1783. augusztus 14-én a Helytartótanács elnökévé nevezték ki. Jegyzetek [ szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Boehm János
A természetbeni szolgáltatásokat bizonyos kulcs alapján beszámították a hadiadóba. (A katonáknak adott,, orális portio" napi egy font húst és két font kenyeret tett ki. Emellett még egyéb szolgáltatásokat, ún. salgamum-ot is kaptak a katonák: tüzelőfát, világítást, sót, ágyat. Mindezekért havonta 3—4 forintot vontak le a jobbágy hadiadójából, ennyivel kevesebbet kellett pénzben fizetnie. A lovak eltartására szolgáló "equilis portio"-napi 6 font zab, 8 font széna és heti 3 csomó szalma volt; ennek fejében havi 3 forinttal könnyebbedéit a jobbágy adója. ) Az ezredek és századok vonulásakor az illető megye biztosa vette át a csapattestet a megye határán, gondoskodott elhelyezéséről, ellátásáról és felszerelése szállításáról mindaddig, amíg a megye másik határán át nem adta a szomszéd megye biztosának. A megyei biztosok gyűjtötték össze azokat a nyugtákat, amelyeket a tisztek adtak a falusi bíráknak a felhasznált szolgáltatásokról s ezeket a nyugtákat 2—3 havonként felterjesz- Next
Máig ható módon később, már élete utolsó szakaszában fonódott pályája a vármegyei levéltárral. 1815-ben kérte fel őt mások mellett a vármegye közgyűlése, hogy legyen tagja, egy a levéltárat vizsgáló bizottságnak, ennek elfogadására azonban ekkor még nem volt lehetősége, az ismételt 1820. évi felkérést azonban elfogadta és így 1831 nyaráig munkálkodott a levéltárban, mint az "Archívum végig nézése végett kiküldött Táblabíró". Levéltárvizsgálati-ellenőrzési feladatai mellett, rendezési, állományvédelmi, selejtezési munkákat is végzett, történeti kutatásokat folytatott és jelentős újítása a közművelődési tevékenység elindítása, így elmondható Kazinczyról, hogy modernizálta a korábban csak jogbiztosító tevékenységet ellátó, rendi jellegű megyei hivatalt. A levéltár, amely 1950-ig, mint Zemplén vármegye levéltára működött, ma pedig a MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Sátoraljaújhelyi Fióklevéltára, nemcsak az egykori megye, de a mai Magyarország területén található zempléni térség településeinek, családjainak, intézményeinek, gazdasági társaságainak gazdag iratanyagát is őrzi.