Beutalót háziorvosa vagy másik szakrendelés adhat. Területi ellátási kötelezettség: Az intézet műtétes szakmáinak megfelelő terület. Az ÁNTSZ által közzétett listában megtekintheti a Dombóvári Szent Lukács Kórház területi ellátási kötelezettségét. Itt érhető el és tekinthető meg a lista.
Az epilepszia betegség esetén rendszeres szakorvosi gondozása szükséges, tünetmentes beteg estében is. Epilepszia betegség kezelésére jelenleg 28 gyógyszer áll rendelkezésre Magyarországon. Az gyógyszeres kezelés ellenére nem szűnő eseteket terápia rezisztens betegségnek nevezzük. Ezen esetek kivizsgálása különös gonddal történik. Elsőként az epilepszia tényét kell alaposan újra átgondolni, egyéb – epileptiform rohamot utánzó betegségeket kell kizárni. Ezután keressük a terápiás sikertelenség okát, kiegészítő vizsgálatokkal: speciális laborvizsgálatokkal, video EEG monitorizálással, kiegészítő MRI vizsgálatokkal. Amennyiben szükséges, idegsebész kollegát bevonva mérlegeljük a rohamok műtéti úton történő ellátását, kezelését. Lehet autót vezetni epilepsziával? Tartós rohammentesség mellett a személygépjármű vezetés biztonságos, legtöbb foglalkozás végzése űzhető. Eeg vizsgálat magánrendelés székesfehérvár. Orvosi felügyelet mellett terhesség, anyatejes szoptatás vállalható. Szakrendelésünkön epileptiform rosszullétek vagy azokat utánzó rohamjelenségek részletes kivizsgálására, annak megszervezésére, a betegség gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelésének megbeszélésére, betegeink folyamatos gondozására van lehetőség kényelmes körülmények között.
Rendelési idő kedd és csütörtök: 17. 00-19. 30-ig Jelentkezés szakrendelésre: Telefonos elérhetőség: +36 30 907 5235 E-mail cím: weboldal elérhetősége: Cím: Székesfehérvár, Dr. Koch László utca 13. Rendel: Dr. Kerényi Levente Ph. D. neurológus főorvos Dr. Kovács Réka neurológus szakorvos A neurológia a központi (agy, gerincvelő) és a környéki idegrendszer (perifériás idegek…) betegségeivel foglalkozik. A leggyakoribb panasz, amivel a betegek a neurológushoz fordulnak a fájdalom (fejfájás, különböző tartós fájdalmak), szédülés (bizonytalanságérzés vagy forgó jellegű), zsibbadás (pl. Eeg vizsgálat magánrendelés miskolc. krónikus neuropathiák), mozgászavar (pl. Parkinson kór), eszméletvesztés (pl. epilepszia). A sürgősségi kórképek közül a leggyakoribb a stroke (szélütés, gutaütés) aminek típusos tünete az arc elferdülése, féloldali végtag gyengeség és beszédzavar. Ha ilyen panaszok jelentkeznek, az sürgős kórházi ellátást, átvizsgálást igényel. A betegek gondozása, a kockázati tényezők ellenőrzése és kezelése (magas vérnyomás, emelkedett cholesterin szint, cukorbetegség, szívbetegség, stb. )
Túra, kirándulás, természeti látnivaló (barlang, tanösvény, vízesés, forrás, tó, arborétum, botanikus kert) A Botanikus Kert története A Botanikus Kert létrejötte szorosan összefügg a magyar erdészeti felsőoktatás történetével. A Bányászati és Erdészeti Főiskola 1918-ig Selmecbányán üzemelt, ahol 1837 óta működött botanikus (dendrológiai) kert, mely elsősorban az erdészeti szakoktatást hivatott segíteni, kiegészíteni. Természetes volt, hogy az 1922-ben végleges helyére került egyetemnek is rendelkeznie kell hasonlóval. A "birtokba vett" katonai főreáliskola gyakorlótere, valamint környező területei erre kitűnő lehetőséget nyújtottak. A mai botanikus kert területén 1897 előtt szántóföldek, gyümölcsösök és zöldségeskertek voltak. A területet a katonai reáliskola építésekor a korabeli kastélyparkok mintájára fásították be; ezekből az időkből származnak a mai kert vadgesztenyéi, öregebb hársai, tölgyei, az idős bükkök, fekete- és duglaszfenyők, platánok, selyemfenyők. A fontosabb fajokat már annak idején is szemléltető névtáblákkal látták el.
Az iskola parkjának tudományos, botanikai célokra való átalakítása a Növénytani tanszék irányítása alatt történt KÖVESSI FERENC tanár vezetésével. A munkálatok az 1922 őszi és téli előkészületek után 1923 tavaszán elkezdődött, WETTSTEIN rendszere alapján. 1924 júniusától kapcsolódott a munkába a botanikus kert vezetőjeként KISS VILMOS LAJOS kertészeti főintéző, aki 1953-ig volt a Botanikus Kert vezetője, és a munkák irányítója. A kert kialakításához használt szaporítóanyag részben Selmecbányáról származott, de folyamatosan gyűjtötték a fajokat Magyarország és Európa erdős területeiről. A 40-es évek közepén beindult a magcsere program, melynek keretén belül jelentős támogatás érkezett az akkori szovjet, japán, amerikai, svéd, német, norvég botanikus kertektől, ezzel nagyot lendítve a Botanikus Kert növényanyagán A kedvező mikroklímát kihasználva, már induláskor a tűlevelűek telepítését részesítették előnyben, így mára egy értékes, Magyarországon egyedülálló gyűjteményt sikerült létesíteni.
Képek További képek Nyitva tartás További információk Legfrissebb hírek Közlemény tovább 2020. 11. 10 Könyvbemutató: Kisternye Énekes népszokásai tovább 2020. 10. 10 Csütörtöki Történetek – Egyetemi hallgatóink vér nélküli forradalma tovább 2020. 06 További hírek Botanikus kert Soproni Egyetem Eseménynaptár 2020. 12. Csütörtöki Történetek – Immunerősítés a tanév során tovább 2020. 09. Csütörtöki Történetek – A soproni Botanikus Kert csodái tovább 2020. 09. 25 További események