Biztos, hogy nem a matematikai kerekítés a megoldás:-) de nagyon örülnék egy nálam jobban hozzáértő véleményének (akkor is, ha csak vélemény, de nagyon kérem, ne az legyen, hogy "egyezzetek meg", mert nyilvánvalóan nem lenne kérdés a dologból, ha meg tudnánk egyezni). 2012. 18:55 Valóban nagy a káosz... :) Lenne egy kérdésem a most következő iskolai, őszi szünetre vonatkozóan és pusztán csak iránymutató válaszra lenne szükségem. Az iskolai szünet az időszakos kapcsolattartáshoz tartozik. Az időszakos kapcsolattartás a folyamatos kapcsolattartást szünetelteti, de egyben szünetelteti-e az ünnepre vonatkozó (november 1. ) kapcsolattartást? Amennyiben igen, akkor az OM. által kihirdetett okt. 29-től nov. Családjog - Kapcsolattartás. 4-ig tartó iskolai szünetet egységes időtartamnak kell-e kezelni és nem kell megbontani azt okt. 29-30-31-re (ami szünet), nov. 1-re (1 napos ünnep), nov. 2-3-4 (szintén szünet és nem "hétvége")? Tehát a kapcsolattartás szempontjából a jelenlegi őszi szünet 7 egybefüggő nap-e? Amennyiben igen és feltéve, hogy az alap kapcsolattartási egyezségek az iskolai szünet valamely felére vonatkoznak, akkor a külön élő szülő miként értelmezze és kerekítse a 7 nap/2=3, 5 nap eredményt?
Adódhat például egy baleset, amely feszültséget generál a szülők között és az egyikük korlátozni akarja a másik kapcsolattartási jogát. Ezt megteheti? Egy ilyen eset széleskörű vizsgálódást igényel, hogy kiderüljön, történt-e a kapcsolattartást gyakorló szülő részéről valamilyen mulasztás. Ha igen, akkor szóba jöhet a kapcsolattartást korlátozása vagy súlyos esetben megvonása. Ha viszont olyan szerencsétlenségről van szó, amely tőle független, akkor nincs lehetőség erre. Vizsgáljuk egy kicsit a gyerekek szemszögéből a kérdést! Ők kihez fordulhatnak, ha valamivel nem értenek egyet? Jog vagy kötelesség? - A gyermekkel való kapcsolattartás szabályai - Szülők Lapja - Szülők lapja. Például egy családi program helyett iskolai táborba mennének a szünidő alatt? A gyerekek első körben más szervekhez fordulhatnak, például a gyermekjóléti szolgálathoz vagy a gyámügyhöz. Továbbá a hatóságok között működik egy jelzőrendszer. Ha egy problémás esetről az érintettektől vagy egy más hatóságtól bejelentés érkezik, akkor ezek a jelzőrendszeri tagok együttműködnek. Érdekesség és egyben egyedülálló az országban, hogy a Kecskeméten létrejött egy áldozat- és gyermekközpontú igazságszolgáltatásmunkacsoport, amelynek célja, a már említett jelzőrendszer és együttműködés elmélyítése.
A szülő kapcsolattartási jogának megvonására csak olyan súlyosan felróható magatartások miatt kerülhet sor, amelyek miatt a gyermek érdekét még a korlátozott kapcsolattartás is sértené. Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, ennek megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 éven belül csak a bíróságnál lehet kérni. Családjog Pécs | Kapcsolattartási ügyek. A kapcsolattartás tárgyában hozott gyámhivatali vagy bírósági döntés végrehajtása - államigazgatási ügyként - a gyámhivatal hatáskörébe tartozik, arról ő gondoskodik. A kapcsolattartás formái A kapcsolattartási jog formáját tekintve lehet folyamatos (rendszeres) vagy időszakos (rendkívüli), és speciális forma a gyermeknek a tartózkodási helyén történő meglátogatása, a vele való levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés. A gyakorlatban a rendszeres kapcsolattartás általában a meghatározott időnkénti (pl. kéthetenkénti hétvégeken ismétlődő) - egy vagy két napos - együttlétet jelenti, míg a rendkívüli az iskolai szünetek, illetve az ünnepek időtartamából meghatározott időtartamú együttlétet.
A létrejött egyezséget a gyámhivatal, illetőleg a bíróság jóváhagyja, ha az megfelel a gyermek érdekének és a kapcsolattartás céljának. Ha a szülők nem tudnak megállapodni Ha a kapcsolattartás kérdésében nincs egyezség a szülők között a gyámhivatal, ha pedig házassági vagy gyermek elhelyezési per van folyamatban, a bíróság dönt. E döntést a kiskorú érdekének szem előtt tartásával kell meghozni, de figyelemmel kell lenni a kapcsolattartásra jogosult szülő, illetőleg a gyermeket gondozó szülő érdekeire is. Időszakos kapcsolattartas szabályai. Tekintetbe kell venni pl. a kiskorú korát, nemét, elfoglaltságát, a kapcsolattartásra jogosult és a gyermek közötti érzelmi kapcsolat mélységét, a kapcsolattartásra jogosult személy erkölcsi magatartását, egészségügyi és anyagi helyzetét. A kapcsolattartási jog korlátozható Az eljáró gyámhivatal, illetve bíróság a felróható magatartást tanúsító szülő korábban megállapított kapcsolattartási jogát - a gyermek érdekében, kérelemre - korlátozhatja vagy megvonhatja, illetőleg e jog gyakorlásának szünetelését rendelheti el, ha a jogosított a jogával a gyermek, vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére visszaél.
Mindezek mellett a gyámhivatal figyelmezteti a mulasztó szülőt a következményekre és erre irányuló kérelem esetén kötelezi az együttélő szülőt a kapcsolattartás meghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségek viselésére. A költségek megtérítése csak első hallásra hangzik jól, de belegondolva ezt a pénzt közvetetten a gyermektől vennénk el. Ugyanakkor nagyon sok esetben tarthatatlan probléma, hogy a gyermeket nevelő szülő " mindent" megtesz, hogy a gyermek a különélő szülővel ne találkozzon. Nagyszülői kapcsolattartás A gyermeknek joga, hogy nagyszüleivel is személyes kapcsolatot tartson fenn. A nagyszülőknek szintén joguk, hogy az unokával kapcsolatot tartsanak fenn, vele rendszeresen érintkezzenek (ez a kapcsolattartás joga, más néven nagyszülői láthatás). A kapcsolattartásról - a szülők és a nagyszülők megegyezésének hiányában - gyámhatóság dönt. A gyámhatóság a felróható magatartást tanúsító nagyszülő kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja vagy megvonhatja, illetőleg e jog gyakorlásának szünetelését rendelheti el.
§ (1a) bekezdés szerinti esetben a közérdekű munkával való megváltás szabályaival kapcsolatos tájékoztatást, (2) A végzésnek - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell az (1) bekezdés a)-c) pontjában, d) pont da), df)és dg) alpontjában, e) pont ec), ef) és eg) alpontjában, f) és g) pontjábanmeghatározott tartalmi elemeket. Az eljárást megszüntető végzésnek tartalmaznia kell az (1) bekezdés d) pont dc)-de) alpontjában, valamint e) pont ee) alpontjában meghatározott tartalmi elemeket is. Tehát a végzésnek is tartalmaznia kell a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét amit célszerű úgy megjelölni, hogy a pótlást elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles a gondozó szülő az elmaradt kapcsolattartást pótolni. A K et. 134. § d) és e) pontja szerint a cselekményt d) ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki, e) a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt.
De volt, aki a szervezett programokkal nem értett egyet. Ilyenkor többnyire arról van szó, hogy a háttérben komoly feszültség uralkodik az elvált felek között. Mi a helyzet a külföldi utazással? Szükséges ehhez bármilyen engedély vagy a másik fél beleegyezése? Az utazások – így a külföldi utak – nincsenek engedélyhez kötve. Ha ennek idejére az érintett szülőnél a kapcsolattartás joga áll fenn, akkor nem kell semmilyen kérelmet megfogalmazni. Ugyanakkor előfordult már, hogy az egyik szülő nyaralni vitte a gyermeket, ám a reptéren, vagy a határon kérték a másik szülő hozzájárulását. Az ehhez hasonló esetek miatt az illetékes gyámhivatal azt szokta javasolni, hogy készüljön egy írásbeli nyilatkozat arról, hogy az otthon maradó szülő beleegyezésével és tudtával történik ez az utazás. De azt is lehet, hogy egy ilyen esetben az érintett fél a bírósági ítélet birtokában indul útnak és, ha bárki megkérdőjelezné az utazás vagy az elvitel jogszerűségét, akkor azt fel tudja mutatni. Váratlan helyzeteket is tartogathat a nyár.
Egyház-, kultúra- és politikatörténeti uchrónia 265 A nemzetközi államközösség bénultsága és annak orvosságai.
Ezek között az emberek között voltak "visszaeső bűnözők" is, akiket azért vittek el anno, mert a padlás lesöprése után "véletlenül" találtak náluk tíz tojást, vagy egy csodával határos módon odakerülő lőfegyvert" – mesélte azokat az emlékeit ifj. Bibó István, amelyeket édesapja osztott meg vele. Nagyon sok fiatal munkást, akiket fegyverviselésért vagy fegyverbirtoklásért ítéltek el, de nem végezték ki őket, azokat gyilkosság okán zárták börtönbe, ezáltal ők az amnesztiának egy másik kategóriájába tartoztak: nem felkelés, szervezkedés vagy hazaárulás, amelyek politikai bűntettnek számítottak. A szöveg szerint mindenki, aki bármit is tett 1956 ősze és 1957. május elseje között, azok papíron kiszabadulhattak, ahogy 1963-ban a Kádár-kormány lezárta a forradalom és a megtorlások időszakát. Bibó István (művészettörténész) – Wikipédia. "Akire nem tudták rábizonyítani a fegyverhasználatot, azok kaptak életfogytiglani büntetést, akire meg rá tudták bizonyítani, azoknak a többségét kivégezték" – emlékezett vissza az akkori rendszer kegyetlenségére a művészettörténész.
A szigorú egyházi ellenőrzést megvalósító református közoktatási törvény fogalmazói számára ez a kitétel, illetve a benne testet öltő szándék nyilvánvalóan vörös posztó. A helycsere A támadások az 1994-es választások után felerősödtek. A közismerten mértéktartó Pest Megyei Hírlap szeptemberi számában T. M. szignóval Bibó tevékenységét súlyosan elmarasztaló "olvasói levél" jelent meg. Szerzője szerint nem elég, hogy Bibó csatlakozott a "Demokratikus Chartá"-hoz, ráadásul osztja Konrád György marihuánafogyasztást propagáló nézeteit, és támogatja az SZDSZ egyházi iskolákat megregulázni akaró javaslatait. A hagymázos cikk szerzőjében sokan Takaró Mihályt, a Dunamelléki Egyházkerület nagy befolyással bíró oktatási főtanácsadóját sejtették. Bibó válaszlevelében pontról pontra cáfolta a cikk állításait. (Tény, hogy soha nem csatlakozott a "Demokratikus Chartá"-hoz, pedagógia programjában pedig kitér a kábítószer problémájára is, és elveti a leghalványabb különbségtételt is a "kemény" és a "lágy" drogok között. Bibó István, ifj. | Magyar életrajzi lexikon | Reference Library. )
A következő napokban tervezetet készített "a magyar kérdés kompromisszumos megoldására". Nem bocsátott meg neki a kádári kommunista hatalom. 1957 májusában letartóztatták. Ifj. Bibó István többek között elmesélte, hogy a szovjet hatalomátvétel után a börtönbe kerültek sorsa mennyire siralmas volt, amin édesapja úgy próbált meg segíteni, hogy az "elítéltek" nevében szerkesztett kegyelmi kérvényeket, amelyet aláíratott egy hozzátartozóval, amit egy harmadik ember segítségével tudott eljuttatni a megfelelő címzettnek. E jótékony munkának következtében nagyon sok embert évekkel korábban rehabilitálhattak. "Amikor édesapám az '56-s elítéltetése után 1963-ban az általános amnesztiával kiszabadult, rögtön elkezdett kérvényeket írni azoknak az »ötvenhatosoknak« a nevében, akik az amnesztiatörvény szövege ellenére, vagy a szövegétől nem érintve még mindig a börtönbüntetésüket töltötték. Ezek között az emberek között voltak "visszaeső bűnözők" is, akiket azért vittek el anno, mert a padlás lesöprése után "véletlenül" találtak náluk tíz tojást, vagy egy csodával határos módon odakerülő lőfegyvert" – mesélte azokat az emlékeit ifj.