Január 19-én a Nagytétényi Polgári Kör és a Német Nemzetiségi Önkormányzat szervezésében tartottak megemlékezést és koszorúzást a nagytétényi Sváb Emlékműnél. A Himnusz, valamint a magyarországi németek Himnuszának eléneklése után Lászlóné Varga Éva, a Nagytétényi Polgári Kör elnöke köszöntötte a megemlékezőket, majd felkérte Zugmann Pétert ünnepi beszédének megtartására.,, Néha elgondolkodom, mi lett volna, ha 72 évvel ezelőtt a kitelepítés nem történik meg? Hogyan nézne ki településünk, a portáink, egyáltalán a nagytétényi városkép? A MAGYARORSZÁGI NÉMETEK NÉPVISELETÉRŐL. " – kezdte beszédét az alpolgármester.,, De tudjuk, mert megtanultuk az iskolában is, hogy a történelemben nincs olyan, hogy "mi lett volna, ha... ". Helyette vagyunk mi most itt a jelenben, és velünk élő svábok helyett csak egy rájuk emlékező emlékmű áll most itt mellettünk. "– mondta, majd köszönetét fejezte ki a Nagytétényi Polgári Körnek, hogy a Sváb Emlékmű létrejöhetett. Zugmann Péter megköszönte a jelenlévőknek a részvételt, ahogy mondta, ezzel járulhatunk hozzá leginkább ahhoz, hogy soha többé ne forduljon elő hasonló történelmi bűntett!
A népviselet táji övezetei Németországban a következők: 1. ) Az alsónémet viseleti csoport (Nordsee-vidék, Mecklenburg, Pomeránia, Ostmark, Lausitz, Hannover, Braunschweig, Westfalia, Oldenburg és Schaumburg) 2. ) A középnémet viseleti csoport (Rajna-vidék, Hessen, Thüringia és Szász-Svájc, Szilézia és a szudétanémet csoport) 3. ) A felsőnémet viseleti csoport (frank és bajor viselet, svájci és osztrák viselet) A magyarországi németek viseletét két tényező formálta: hol volt az eredeti lakóhelyük, a német nyelvterületen, betelepedésük óta milyen népcsoportok hatásait fogadták be. Több német néprajzkutató úgy véli, hogy a magyarországi németek a telepítések során részben megtartották öltözködési szokásaikat. A hagyományos népviselet a magyarországi németek körében nem etnikai csoportonként jelentkezett. Transindex - A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája. Az összevetést külön nehezíti a faluról falura eltérő eredethely, a későbbi népmozgás és a különféle nyelvjárások. A magyarországi németek viseleti csoportjai az országon belül körülbelül így helyezkednek el: 1. )
A 4. kategória szükség esetén köteles eltűrni, hogy az elköltöztetetteket vagy összeköltöztetetteket házaikba befogadják. A Népgondozó Hivatal 68 járási bizottsága hozzálátott az igazolási eljárásokhoz. november 10-ig 96 községben fejezte be működését, és 69 520 személyt vizsgált meg. A megvizsgált személyek 10%-a Volksbund-vezetőnek vagy SS-katonának, 28%-a Volksbund-, vagy Hitlerjugend-tagnak, 32%-a Volksbund-támogatónak, 30%-a sem vezetőnek, sem tagnak sem támogatónak nem minősült. július 5. A büdös, mocskos, buzi németek kifütyülték a magyar himnuszt | Vadhajtások. Gyöngyösi János külügyminiszter a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnak (SZEB) szóló hivatalos jegyzékben a "hitlerizmust támogató", s ezért kitelepítendőnek tartott magyarországi németek tovább pontosított, és véglegesnek tekintett számát 200 000 főben állapította meg. augusztus 9. Szviridov altábornagy, a SZEB elnökhelyettese értesítette Dálnoki Miklós Béla miniszterelnököt, hogy "a marsall úr (Vorosilov) Moszkvából közölte, hogy 400-450 000 svábot kell Magyarországról kitelepíteni. " 3-4 napon belül egy tervezetet kért a magyar kormánytól, amelynek tartalmaznia kellett, hogy mely területekről, hány személy kitelepítése lehetséges.
A megemlékezésen Kludák Erzsébet, a Helytörténeti Kör vezetője és Dr. Szirtes Edit, a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke tartott beszédet, a nagytétényi Hugonnai Vilma Általános Iskola 5. osztályos tanulói pedig Radnóti Miklós Nem tudhatom című versét mondták el németül és magyarul. A rendezvény végén elsőként helyezett el koszorút a Törökbálinti Városszépítő Egyesület elnöke és a Diósdi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökasszonya. Budafok-Tétény önkormányzata nevében Zugmann Péter alpolgármester, majd a Nagytétényi Polgári Kör, a Baross Gábor Telepi Polgári Kör, Bogó Ágnes díszpolgár, a Német Nemzetiségi Önkormányzat, és a POFOSZ XXII. kerületi elnöke, Péter Árpád helyezték el az emlékezés koszorúit. Galéria: Mátyás Tibor
"A legrégebbi himnusz az angoloké"- jelentette ki. Eredetét tekintve kifejtette, hogy az 1600-as évek végén XIV. Lajos, a napkirály tiszteletére, felvidítására és betegségből való lábadozására komponáltak egy dalt, melyet egy angol utazó meghallott, hazavitt megával és "himnusz lett belőle" - hangsúlyozta Horváth Attila. Szilasi Alex a himnuszok kialakulásához hozzáfűzte, hogy a zsoltárok tradíciója és a toronyzenészek korai középkori funkciói voltak rá befolyással. Elmondta, hogy az angol himnusz trubadúrszerű dalon alapszik, melyet átvett Finnország, Oroszország és Liechtenstein is. "Az alkalomhoz át kellett alakítani a zenét, le kellett lassítani, hogy méltóságot tükrözzön" - árulta el. Horváth Attila a Habsburgok himnuszának bemutatásánál elmondta, hogy az Eszterházy udvar szolgálatában álló Haydn komponálta magyar és horvát motívumok hatására. Szilasi Alex hozzátette, a benne található felütés gesztus az osztrák császárnak. "A mai napig az egyik legtökéletesebb himnusz" - fogalmazott.
Mindez ugyanakkor nem azt jelentette, hogy a még a századforduló után is divatos festményszerű fotókat készített volna – épp ellenkezőleg, ezt mindig is elutasította, és a különböző képzőművészeti impulzusokat úgy építette be a munkáiba, hogy azok a fotográfia médiumának kifejezési lehetőségeit gazdagítsák. Mindazonáltal nem csak a vizuális művészetek, hanem az irodalom is termékenyen hatott Kertész alkotásaira: Párizsban az Ady által 1904 és 1911 között látogatott helyeket, kávéházakat örökítette meg, az On Reading című sorozatában pedig olvasó embereket fotózott le. A fotográfia tendenciáin, más fotográfusok munkáin kívül a különböző művészeti ágak képviselőinek az alkotásait is érdemes követni, ezek (is) termékeny módon hathatnak új művek létrejöttekor. André Kertész: Chez Mondrian, 1926 © Estate of André Kertész/ 3. Várd meg a megfelelő pillanatot – vagy alkosd meg! Valószínűleg Kertész egyik leghíresebb, a Meudon című, 1928-ban készült képére is hatással volt egy festmény, méghozzá Lyonel Feininger expresszionista festő A viadukt, Meudon című 1911-es képe.
S a Capa Központ falai közt lépdelve az is világossá válhat mindannyiunk előtt, micsoda kincset őriz Szigetbecse. Az utoljára 1984-ben ott járt André Kertész nem csupán fotóinak egy részét, és ezáltal szellemiségének egy darabját ajándékozta a kis községnek, hanem azt a semmihez nem hasonlítható, a kiállításon is érzékelhető hangulatot, a fényképeit körülvevő különös aurát, amely saját bevallása szerint épp onnan indult ki: "Becse sem a rokonok miatt lett fontos és meghatározó, hanem mert olyan közel kerülhettem a természethez és azokhoz, akik közt ez történt velem. Később akár Tiszaszalkán, akár Esztergomban vagy Harasztiban, akár Franciaországban vagy New York-ban fényképeztem tájat vagy embert, a becsei táj és a becsei emberek születtek újjá minden képen. " Infó: André Kertész Szigetbecsének ajándékozott képei Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ Nyitva: december 31-ig Kurátor: Kincses Károly
André Kertész ismert, valamint mindeddig nem publikált fotói kerülnek a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe Szöveg: octogon Olvasási idő: … André Kertész (1894–1985), a magyar és az egyetemes fotóművészet kiemelkedő alakja által készített 1163 fénykép kerül a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe. A fotók egy része már szerepelt kiállításon, de sok olyan felvételt is sikerült megszerezni, mely még soha nem került a nagyközönség elé. A képekből várhatóan 2022-ben nyílik kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az 1163 fénykép nem egy gyűjtemény, hanem válogatás André Kertész eddig magántulajdonban levő fotóiból. A képek részben a New York-i Estate of Elizabeth and André Kertész tulajdonában voltak, részben André öccse, Jenő családjánál fennmaradt fotók közül valók. A képeket Robert Gurbo és Baki Péter válogatta. A képeket az amerikai tulajdonosok felajánlottak a magyar államnak megvételre, és az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2020 júniusában a Magyar Nemzeti Múzeumot bízta meg az anyag megvásárlásának lebonyolításával.
Ő egyszerűsített, egyszerűsített, egyszerűsített. A stúdió, a szimmetriájával, diktálta a kompozíciót. Van egy vázája egy virággal, de az mesterséges volt. Ő színezte ki, hogy passzoljon a stúdióhoz". André Kertész: Chez Mondrian, 1926 © Estate of André Kertész/ Kertész több fotót is csinált a festőről, illetve stúdiójáról. A szemüvegekről és a pipáról készült kép esetében is az egyszerűsítés elvét követte, Mondrian absztrakcióinak – és talán Tihanyi képeinek – tudatában Kertész csak az asztalt fotózta le. A kép tetejének levágása és a sarkok szándékos elsötétítése által csak a művész koncentrációjának és fegyelmének emblémái maradtak láthatóak. Az elrendezés szigorúsága, a geometrikus elemek harmóniája, az emberi karakter és a személyes attribútumok az európai modernizmus egyik ikonikus darabjává tették ezt a fotót. André Kertész: Mondrian szemüvegei és pipája, 1926 © Estate of André Kertész/ Andrzej Stasiuk Andrzej Stasiuk (1960), az egyik legismertebb kortárs lengyel író itthon is népszerű, Útban Babadagba című könyvében (eredeti megjelenés: 2004, magyarul: 2006) közép-kelet-európai utazásairól ír.
A világhír az országhatárokon túl talált André Kertészre, az origót mégis egy Ráckeve melletti falu jelentette számára. Most a településnek ajándékozott képeiből nyílt kiállítás Budapesten. "Leutaztam Szigetbecsére a nagybátyámhoz. Felmentem a padlásra és elkezdtem ott kutatni, régi lapokat találtam, mint a Die Gartenlaube, sok képpel. A képek nagyon tetszettek… Mikor megtaláltam a régi lapokat, ösztönszerű volt, azt éreztem, hogy én is szeretnék felvételeket készíteni. Elhatároztam, hogy majd később, ha lesz pénzem, veszek kamerát, és azt csinálom, amit akarok. Ösztönösen elkezdtem komponálni, megtanultam a pillanatot észrevenni" – e sorokkal emlékezett vissza André Kertész Szigetbecsén töltött fiatalkori élményeire. Az akkor még Andor névre hallgató fiút először 1899-ben vitték szülei a rokonokhoz látogatóba a Csepel-sziget e pontjára, amely aztán életének meghatározó helyszínévé vált, ahová újra és újra, a gyermekkori nyarakon túl is visszatért. Egy későbbi látogatása alkalmával ígéretet is tett a településnek, hogy az ott felépülő emlékháznak – ahol vendégszobát is terveztek számára – fényképeket ajándékoz: noha a ház Kincses Károly fotómuzeológus beszámolói szerint sokáig hányattatott sorsú volt, a fotográfus ígéretét megtartotta, és százhúsz fényképet küldött haza New Yorkból.
"A képek nagyon tetszettek... Mikor megtaláltam a régi lapokat, ösztönszer volt, azt éreztem, hogy én is szeretnék felvételeket készíteni. Elhatároztam, hogy majd késbb, ha lesz pénzem, veszek kamerát, és azt csinálom, amit akarok. Ösztönösen elkezdtem komponálni, megtanultam a pillanatot észrevenni" - mesélte. Ezután már tudatosan készült arra, hogy fotográfus legyen, és megélje a kép létrehozásnak élményét. Szigetbecse és a környéke minden más magyar településnél fontosabbá vált számára az idk során. "Becse sem a rokonok miatt lett fontos és meghatározó, hanem mert olyan közel kerülhettem a természethez és azokhoz, akik közt ez történt velem. Késbb akár Tiszaszalkán, akár Esztergomban vagy Harasztiban, akár Franciaországban vagy New Yorkban fényképeztem tájat vagy embert, a becsei táj és a becsei emberek születtek újjá minden képen. " Utoljára a halálát megelz évben, 1984-ben járt itt, amikor Budapesti Tavasz díszvendégeként Magyarországra utazott. Majd visszatérve New York-ba, halála eltt néhány hónappal, százhúsz fotót adományozott a településnek.