A Kossuth Lajos téri zászlófelvonással és a tisztavatással kezdődnek a központi rendezvények hétfőn Budapesten, az augusztus 20-i ünnepen. A nap folyamán kitüntetéseket adnak át a Parlamentben, este hét órától pedig a Puskás Ferenc Stadionban tartják Magyarország londoni olimpikonjainak hivatalos állami köszöntését. Az ünnepi szentmise délután öt órakor kezdődik a Szent István-bazilika előtt, a szertartás pedig a Szent Jobb-körmenettel zárul. A központi ünnepségek a fővárosban reggel fél kilenckor kezdődnek a Kossuth Lajos téren, ahol katonai tiszteletadás mellett felvonják Magyarország nemzeti lobogóját, majd a több évtizedes hagyomány folytatásként tisztté avatják az újonnan végzett honvédtisztjelölteket. Az eseményen beszédet mond Hende Csaba honvédelmi miniszter, az eskütétel után pedig Áder János államfő elsőként köszönti ünnepi beszédével őket. Délelőtt 11 órakor a Parlament kupolatermében a köztársasági elnök átadja az állami kitüntetéseket, a Magyar Érdemrend nagykeresztjét, középkeresztjét a csillaggal és középkeresztjét.
A Szent István kultusz kialakulását már kezdetektől erősen befolyásolta az aktuális hatalom mindenkori szándéka: eleinte politikai célok, a szigorú, ám igazságos fejedelem képével alátámasztott uralmi rendszer legitimitásának indoklása határozta meg, később egyre inkább vallási színezetett kapott a Mária tisztelettel összeforrt szentkultusz, ám mindvégig érvényesült a felülről szervezettség, a legendákkal megtűzdelt, aktuális érdekeket kiszolgáló, lefelé terjeszkedő volta. Ez talán az egyetlen dolog, ami az idők folyamán nem változott. Bármilyen tartalmat is tulajdonítottak augusztus 20-nak, akárhogyan hívták, mindig az egyház és a politika érdekeit volt hivatott szolgálni a legkevésbé sem burkoltan. Ahogy első királyunk is legmeghatározóbb alakja lett az ország vallási és politikai hovatartozásának. Mivel Szent István alakja egyértelműen egybeforrt a Magyar Állammal, a történelem viharai során nevéhez fűződő ünnepét hol tiltották, hol kötelezővé tették, hol állami, hol egyházi ünnepként szerepeltették.
Az ősi néphit szerint ha ezen a napon szép az idő, akkor bőséges lesz az őszi gyümölcstermés. A gólyák útra kelését is augusztus 20-hoz kötötték, így a nyár végét is. Ezután már a nyárutó, vagy ahogy még nevezik, a vénasszonyok nyara, vagy az indián nyár következik. A kínai 5 évszak szerint ez az időszak külön évszaknak számít. Ezekből a régi hiedelmekből, ünnepekből nem sok maradt fent, ám a nap különlegességét megőrizte első királyunk, Szent István alakjához kötődő hagyomány. Az ő idejében augusztus közepe, Nagyboldogasszony napja a törvénylátók napja volt, ekkor ült össze Fejérvárott a királyi tanács is. Sokkal szomorúbb emléke e napnak, hogy éppen Szent István király is e napon halt meg 1038-ban. Még 45 évig maradt meg augusztus 15-e törvénylátó napnak, ám 1083-ban, I. Szent László király uralkodása alatt, amikor első királyunkat augusztus 20-án a fehérvári bazilikában szentté avatták, ez a nap átkerült 20-ra. Azóta ez a nap Szent István ünnepe, Nagy Lajos uralkodása óta hivatalos egyházi ünnep is.
1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulóján Szent István emlékét törvénybe foglalták, 20-át pedig nemzeti ünnepnek nyilvánították ám ezt1945-ben ezt eltörölték, és az egyházi ünnepet is csak 2 évig hagyták meg. Mivel augusztus 20-a az emberek lelkében annyira szorosan kötődött a magyar államisághoz, hogy tiltása többet ártott, mint használt, egy ügyes húzással a kommunista kormány saját hasznára fordította Szent István ünnepét. Vallási és nemzeti öntudati jellege miatt eredeti formájában nem tarthatták, meg, ám tiltása sem lett volna ésszerű, hiszen azzal, hogy új tartalommal töltötték meg, önmagukat jobb színben tüntették fel, a rendszer ellenzőinek a kezéből pedig kivettek egy igen éles fegyvert. Így augusztus 20-a hivatalosan az új kenyér ünnepe lett, ami addig július 15-én volt. 1949-ben az új alkotmányt is augusztus 20-án hirdették ki, ettől kezdve nem csak az új kenyér, hanem az új szocialista alkotmány ünnepe is lett az ősi törvénykezés napja. Ezzel a Magyar Állam ünnepét a kommunista kormány saját, kommunista államuk ünnepévé tette egészen 1989-ig.
1989 óta a régi hagyományok szerint rendezik meg az augusztus 20-i állami és egyházi ünnepeket, ahol a régi és a kevésbé régi hagyományok és szokások keverednek. A Magyar Országgyűlés hosszas viták után 1991. március 5-én augusztus 20-át a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé nyilvánította. A Szent Jobb körmenet régi egyházi szertartása mellett jól megfér a kommunista időkben szokássá vált gigatűzijáték, amelynek pompájával és költségvetésével minden évben egymást licitálják túl a pártok és a szervezők. A sokat megért ünnep propaganda eszköz lett mind az egyház, mind a politikai pártok és szervezetek kezében, ám a hangzatos szólamok és látványos felvonulások mögött talán van még pár ember, akinek a mindennapi kenyér megbecsülése, magyarságunk, és mások más nemzethez való tartozásának tiszteletben tartása, és talán még a természet – a gólyák útra kelése és a gyümölcsáldás – szentsége is eszébe jut. Képforrás: Canva Pro adatbázis.
A Há oldalain található információk, szolgáltatások tájékoztató jellegűek, nem helyettesíthetik szakember véleményét, ezért kérjük, minden esetben forduljon kezelőorvosához!
22:31 Hasznos számodra ez a válasz? 8/20 anonim válasza: 18% ha "lemondunk" róla akkor ugysem fog odakerülni ez a "felesleges" pénz valaki úgyis berakja egy "nokiás dobozba"... inkább kimegyek és megnézem. 22:36 Hasznos számodra ez a válasz? 9/20 A kérdező kommentje: szerintem az utolsónak van igaza!!!! 10/20 A kérdező kommentje: persze szép és jó lenne, de én sem hiszem, hogy megvalóximum az a része, hogy a tüzijáték elmarad és megmarad a pénz. Vegyük pl. volt az hír a híradóba, hogy bútorokat vittek szerencsétlen embereknek, de csak addig örültek amég a sajtó ottvolt, azután szépen elhúzták a csíkot.. Kapcsolódó kérdések:
Sorra szólalnak meg a hazai tőzsdei cégek azzal kapcsolatban, hogy az orosz-ukrán konfliktus milyen hatással van a működésükre. Az ukrán kitettséggel is rendelkező Masterplast elnöke, Tibor Dávid a Portfolio-nak nyilatkozva elmondta, hogy három dolgot kell kiemelni a cég kapcsán: Egyrészt az orosz bevonulás gyakorlati változást nem jelent a Masterplast ukrán leányvállalatának működésében, ha Oroszország megáll a szakadár régióknál, hiszen nem hivatalosan eddig is orosz kontroll alatt voltak. Az ukrán leányvállalat vezetőjének jelentése szerint a helyi kollégák közül a tartalékosokat nem hívták be, a teherautókat nem foglalták le, ami háborús helyzetben előfordulhatna. Gyakorlati értelemben nincs változás a cég működésében. Masterplast: nincs hatással az eredményre az ukrán konfliktus, de készült vészforgatókönyv - Portfolio.hu. A legnagyobb veszélyt most az jelenti, ha az oroszok nem állnak meg itt és eszkalálódik a konfliktus, erre az esetre a Masterplast kidolgozott egy vészforgatókönyvet. Ha az orosz hadsereg még több régióba bevonulna, abban az esetben a Masterplast evakuálja a készleteit és az árukat Kelet-Ukrajnából Nyugat-Ukrajnába.
Ha valaki jót akar, de tényleg igazán jót akar látni, akkor a Budapest Bánszínházban a helye. Keresztes Tamás Frankenstein- rendezése azoknak is tetszeni fog, akik már bevonódtak a bábszínházak világába, és azoknak is, akik eddig idegenkedtek a műfajtól. A Frankenstein-történet már önmagában is erős, de talán most talált egy olyan közlési formára, amelyben a leginkább ki tud csúcsosodni a történet. Ennél jobban még nem csomagoltak be (és ki) mondanivalót. Keresztes Tamás előadásában valahogy minden tökéletes, kezdve az alapvízióval, a rendezésen át a látványon keresztül a színészekkel együtt egészen a zenéig. Frankenstein teremtménye azért nagyon különleges, mert bár a tudós különböző emberek maradványaiból rakta össze, létrehozott egy olyan lényt, akinek tudata tiszta volt, mint egy fehér lap. Majd ez a lap úgy változott, ahogy a környezete hatott rá; akadt, aki összegyűrte, felszakította, telefirkálta. Vak tank is tall szemet jelentése . Egy ilyen papírlap pedig – még akkor is, ha jön valaki, aki megpróbálja kisimítani – már sosem lesz egyenes, nem lehet többé fehérre radírozni.
Játszhatunk Istent, de emberként is tudunk teremteni, kezdve azzal, hogy hatással vagyunk egymásra. Felelősséggel tartozunk a tetteinkért, mondatainkért, de hogy ne mentsem fel a "szörnyet" minden negatív cselekedete alól, azért is mi felelünk, ha nem dolgozzuk fel a traumáinkat. Vak tank is tall szemet jelentése 7. Mary Shelley Frankenstein című regényéből Nick Dear írt színpadi adaptációt. A művet Koltai M. Gábor fordította, a Budapest Bábszínházban pedig Gimesi Dóra dramaturg alakította Keresztes Tamás elképzeléséhez a szöveget. (Borítókép: Karip Tímea / Index)