Ülj, Pihenj, Dolgozz. Egyedül magaddal, Sosem fáradsz. Az erdő szélén Élj boldogan, Vágytalanul. Ez a szenvedés nemes igazsága (…): a születés is szenvedés, az öregség is szenvedés, a betegség is szenvedés, a halál is szenvedés, kötve lenni ahhoz, akit nem szeretünk, az is szenvedés, elveszíteni azt, akit szeretünk, az is szenvedés, ha a kívánság nem teljesül, az is szenvedés; röviden: minden, ami a léthez köt, szenvedés. Létünk olyan, mint a vonuló őszi felhők, A lényeg születését és halálát látni olyan, mint egy tánc látványa, Egy emberöltő annyi, mint egy fényvillanás az égen, Úgy elsuhan, mint a hegyi patak a meredek hegyoldalon. Semmi sem félelmetesebb a kételkedésnél. (…) A kételkedés embereket választ el. Bölcs buddha idézetek fiuknak. Olyan méreg, ami barátságokat porlaszt szét és kellemes kapcsolatokat darabol fel. Olyan tüske, ami irritál és sebez; olyan fegyver, ami öl. Az élet nem más, mint egy villámlás az égen. Elszalad, mint gyors hegyi csermely. Buddha idézetek Buddha idézetek, bölcs Buddha idézetek, Buddha mondásai, Buddha idézetek az egészségről, idézetek Buddha, Buddha tanításai idézetek, motívációs idézetek, bölcs idézetek.
Aki növekvő haragján uralkodni képes, ahogy a kocsihajtó irányítja a teljes sebességgel rohanó szekeret, azt jó vezetőnek hívom. A többiek csak fogják a kantárt. Az vagy, amit gondolsz, és azzá lettél, amit gondoltál. Az vagyunk, amit gondolunk. Mindaz, ami vagyunk, a gondolatainkból táplálkozik. Gondolatainkból építjük fel a világunkat. Nincs semmi okos dolog, ami azt sugallná, hogy ne légy boldog. Harag nem old fel haragot – a szeretet mindent felold. Semmi sem félelmetesebb a kételkedésnél. A kételkedés embereket választ el. Olyan méreg, ami barátságokat porlaszt szét és kellemes kapcsolatokat darabol fel. Olyan tüske, ami irritál és sebez; olyan fegyver, ami öl. A boldogsághoz nem vezet út. Az út maga a boldogság. Bölcs buddha idézetek a szerelemről. Mindennek, ami keletkezik, meg is kell szűnnie. Két csapdát kell elkerülnünk az igazsághoz vezető úton. Az egyik, ha nem megyünk végig, a másik, ha el sem indulunk. Ez a szenvedés nemes igazsága (... ): a születés is szenvedés, az öregség is szenvedés, a betegség is szenvedés, a halál is szenvedés, kötve lenni ahhoz, akit nem szeretünk, az is szenvedés, elveszíteni azt, akit szeretünk, az is szenvedés, ha a kívánság nem teljesül, az is szenvedés; röviden: minden, ami a léthez köt, szenvedés.
És mi az a helyes beszéd? Tartózkodás a hazugságtól, a másokat megosztó beszédtől, a sértő beszédtől és a hiábavaló fecsegéstől: ezt nevezik helyes beszédnek. Az vagyunk, amit gondolunk. Mindaz, ami vagyunk, a gondolatainkból táplálkozik. Gondolatainkból építjük fel a világunkat. Könnyebb száz világi vágyat meghódítani, mint egyről lemondani. Buddha idézetek - harmony.eliveport.com. A bánat eredete a vágy. A mentális állapotokat az elme előzi meg, uralja és hozza létre. A hatalmas sziklát nem zavarja a szél; a bölcs ember elméjét nem zavarja sem a tisztelet, sem a becsmérlés. Ha tudatában vagyunk az elmúlásnak, ugyanakkor számításba tudjuk venni az emberi létben rejlő hatalmas lehetőségeket, sürgető érzés tölt el bennünket. Szerzetesek, még hogyha rablók és útonállók kétélű fűrésszel fűrészelnék is le egyik tagotokat a másik után; amelyikőtök ettől haragra gerjedne lelkében, az nem követi az én tanításomat. Még ebben az esetben is ezt kell erősítgetnetek magatokban: "Elménk nem fog helytelen irányba tévedni, egyetlen rossz szót sem fogunk kiejteni, jóindulatúak és együttérzők maradunk, nem táplálunk gyűlöletet szívünkben.
S ha képtelen vagy továbbadni azokat, akkor azok birtokolnak téged. Bármi legyen is a kincsed, úgy tartsd a markodban, mintha vizet tartanál. Mert ha megszorítod, eltűnik. Ha kisajátítod, tönkreteszed. Tartsd szabadon, és örökre a tiéd marad. " 3. "Mindegy, milyen nehéz volt a tegnap, ma mindent újrakezdhetsz. " 4. "Ne zsúfoljátok tele lelketeket haszontalan gondolatokkal. Minek rágódni a múlton, elébe menni a jövönek? Maradjatok a jelen pillanat egyszerűségében. " 5. "Az egész létezés titka, hogy soha nem lenne szabad félned. Buddha idézet bögre - Bögrebolt. Sose félj attól, mi lesz veled, ne számíts senkire. Abban a pillanatban, amikor elutasítasz minden segítséget, szabad vagy. " Lapozz a cikk folytatásáért! Lapozz a cikk folytatásáért! Fotó
Mérán a legnagyobb ünnepnek tartották: "Még a lakodalomnál is nagyobb, mert lakodalomkor nem minden családtag jelenik meg, csak a szülők s a nagyobb gyerekek. Itt a legöregebbektől a legfiatalabbig mindenki jelen van" (Vasas–Salamon 1986: 149). Evés-ivás, táncmulatság zárta a napot. {7-146. } A pásztorok, béresek szegődtetésének ideje volt Szent György-nap, mely a következő Szent Györgyig vagy Szent Mihályig volt érvényben. A pásztorok megajándékozásának egyik alkalma is volt. Medvesalján a csordás előző nap végigjárta a falut. Azoktól a gazdáktól, akiknek az állatait őrizte, tojást és szalonnát kapott, és megkínálták borral, pálinkával. Szent György napját a magyar néphit rontásra, varázslásra alkalmas időpontnak tartotta. Jellegzetes megnyilvánulása ennek a hitnek a harmatszedés – különféle mágikus célzattal. Harmatot szedtek a tejhaszon érdekében. Zagyvarékason vászonabroszt vagy a kötényüket húzgálták a harmatban, miközben mondogatták: "Mind szedem…", vagy "Vaját viszem, tejét nem, vaját viszem, tejét nem".
Isten födgyinek hijják aszt a hejet: kincses hej a" (Sándor M. 1976: 206). Az egész magyar nyelvterületen elterjedt hiedelem él a Szent György-nap előtt fogott gyíkkal és kígyóval kapcsolatosan. Nagykőrösön a Szent György-nap előtt fogott gyíkot a torokgyík megelőzésére tartották alkalmasnak. A gyík torkánál háromszor végighúzták gyűrűsujjukat, majd megkenték a saját torkukat háromszor. Medvesalji falvakban azt hiszik, hogy amelyik kézzel megfogták a gyíkot, azzal gyógyítani lehet. A jászdózsaiak szerint a Szent György-nap előtt fogott kígyóval tudást lehet szerezni. A moldvai magyarok úgy hiszik, hogy aki Szent György előtt kígyót üt meg, annak nagy lesz az ereje, de ha a kígyó elmegy, akkor elviszi az illető erejét. Ugyancsak a magyar nyelvterületen általánosan elterjedt hiedelem él a Szent György-nap előtti mennydörgéssel kapcsolatosan. Turán azt tartották, hogy ha Szent György-nap {7-147. } előtt megdördül az ég, bő áldás lesz. Ahonnan hallatszik, abból az irányból várható egész esztendőben az eső.
A tejbeméréshez termékenységre utaló vagy serkentő mozzanatok kapcsolódnak, például a lányok, a juhászok és a juhok vízzel való leöntése. Mérán a legnagyobb ünnepnek tartották: "Még a lakodalomnál is nagyobb, mert lakodalomkor nem minden családtag jelenik meg, csak a szülők s a nagyobb gyerekek. Itt a legöregebbektől a legfiatalabbig mindenki jelen van" (Vasas–Salamon 1986: 149). Evés-ivás, táncmulatság zárta a napot. {7-146. } A pásztorok, béresek szegődtetésének ideje volt Szent György-nap, mely a következő Szent Györgyig vagy Szent Mihályig volt érvényben. A pásztorok megajándékozásának egyik alkalma is volt. Medvesalján a csordás előző nap végigjárta a falut. Azoktól a gazdáktól, akiknek az állatait őrizte, tojást, szalonnát kapott, és megkínálták borral, pálinkával. Szent György napját a magyar néphit rontásra, varázslásra alkalmas időpontnak tartotta. Jellegzetes megnyilvánulása ennek a hitnek a harmatszedés – különféle mágikus célzattal. Harmatot szedtek a tejhaszon érdekében. Zagyvarékason vászonabroszt vagy a kötényüket húzgálták a harmatban, miközben mondogatták: "Mind szedem…", vagy "Vaját viszem, tejét nem, vaját viszem, tejét nem".
Úgy mondták, Mátyás, Gergely két rossz ember, mert mindkét napon lehűl az idő. Megfigyelték, hogy a Gergely-napi szél Szent Gyögy-napig él. Zalaszentbalázs szőlősgazdái úgy vélték, hogy a Gergely napján metszett tőkékről ősszel sok bort szüretelnek. Hozzájuk hasonlóan sok helyen ekkor metszették szőlőjük sarkaiban lévő négy tőkét, a néphit szerint ugyanis a négy sarok védelmet nyújtott a kártevők ellen, így a Gergely napján metszett tökékről sok szőlőt lehet majd szüretelni. Hideg ide vagy oda, sok helyen ezen a napon misét tartottak, majd megkezdődött a tavaszi munka. Ezen a napon egyes helyeken elvetették a tavaszi gabonát és a hüvelyes növényeket. A nap ünneplését egyébként IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban, aki elődjét, I. (Nagy) Gergely pápát, az iskolák alapítóját, a gregorián éneklés megteremtőjét az iskolák patrónusává tette. Nagy Szent Gergelyt jeles egyháztanítónak, a középkori kultúra egyik legnagyobb előkészítőjének tartják, ezért nem véletlen, hogy az ő névnapján kezdődött régi időkben az iskolai tanítás.