A növény a múltban a népi táplálkozásban is jelentős szerepet játszott. A kukoricalevelek felhasználása A csövek fedőleveleit, a csuhét (sústya, sústyi) a múltban sokféleképpen hasznosították. Különböző tárgyakat: lábtörlőt, kenyérkosarat, papucsot, szatyrot készítettek belőle, székeket, dikókat fontak be vele. Valaha az érett csöveket kézzel szedték – törték –, és otthon fosztották. Fosztáskor a csuhéból kiválogatták a szép fehéret és puhát. Téli estéken széket, kosarat fontak, a gyerekek pedig játékokat készítettek maguknak belőle. Fonáshoz a lófogú kukorica volt a legalkalmasabb. Ennek a fedőlevele hosszú, meglehetősen puha, selymes és szép fehér. 0W001 Retro gyékényszövet női táska - Gardrób | Galéria Savaria online piactér - Régiségek, műalkotások, lakberendezési tárgyak és gyűjteményes darabok. A csuhé felhasználása a gyékényterületek csökkenésekor lendült fel. A mocsarak lecsapolásával kevesebb lett a gyékény, megnőtt viszont a termőterület, amelyen a gabonaneműek mellett egyre több kukoricát vetettek. Az addig gyékényből készült tárgyakat kukoricacsuhéból levőkkel kezdték helyettesíteni. Az I. világháború után felerősödött ez a folyamat, háziipari szövetkezetek is létrejöttek.
Alapvető térgeometriai formák torzítása-összeillesztése és szabad asszociációk sora alakította őket nyugtalanságunk szereplőivé" – mondta Bornemisza Eszter. A tárgyak alapanyagát a művész az általa betakarított sásból és gyékényből főzte. Gyékényszálakból születnek a tápéi művésznő szobrai | Sokszínű vidék. A papírpép puha és száradás utáni piszkosfehér árnyalata, lágy tapintású anyaga békés ellenpontja a karantén alatt kialakult nyugtalanító körülményeknek. A kiállítás augusztus 15-ig látogatható. Fotó: Tihanyi Bence Bejegyzés navigáció
a kéz felemelte féltve, dolgozni, alkotni mindenki kedvére. Táncolt az ijan közt, táncolt a sodrásban, vígan kergetőzött szobrok fonásában, a földgolyót is körbefonta mára, hírét vitte szövésnek, fonásnak. Legyen tisztelet múltnak és jelennek, becsülete a gyékénynek, és az ügyes kezeknek! Fotózott gyékénycsodák a tápai „gyékényestől” + FOTÓK | Szeged Ma. Török Gizella a helyi Tápai Gyékényes Műhely vezetőjeként évtizedek óta teszi közkinccsé a vidék gyékényes mestereinek tudását. A gyékényszövő műhely hagyományőrző tagjaival gyakran járnak az ország más vidékein, bemutatókkal népszerűsítik a gyékényszövést, és öregbítik Tápé hírnevét. Kiemelt kép: Frank Yvette
– Milyen terveitek vannak a jövőre nézve? – kérdeztük Sexty Ildikó matajitól, a kézműves műhely vezetőjétől. – Az a terv, hogy rekonstruáljuk a rostkender feldolgozásának teljes folyamatát kenderáztatóval, tilolóval, rokkával, a fonal megszövésével, annak rendje- és módja szerint. Sokat tanultunk a beregdaróci kendermúzeumban, de továbbra is szívesen fogadunk minden tapasztalatot a kender feldolgozásával kapcsolatban. Emellett szeretnénk, ha egyszer majd egy itteni juhnyáj szolgáltathatná a gyapjúfeldolgozás alapanyagát. (Az interjút készítette: Rév Szilvia & Kun András) Tags: Kézművesség Szilvia
Most csak 45 résztvevőnk volt. Azért mondom, hogy csak, volt már olyan táborunk, ahol kétszázan voltak. Most is jöttek volna többen, de ennyit győztünk – mondta Nagy György. Ismét előjött egy évek óta visszatérő probléma, még ez éven sem kaptuk meg a megszavazott pénzt a KultMinortól. Kölcsönből kellett lebonyolítani a tábort. Ugyanez igaz a hétvégi nagyvásárunkra is – teszi hozzá. A táborhoz hasonlóan a nagyvásár, vagyis a Gömöri Kézműves Vásár is jubilál az idén, ez lesz a 15. évfolyama. Ennek megfelelően gazdag programmal várja az érdeklődőket. Pénteken, 2021. július 30-án Takács András néptánckutató, koreográfus tart előadást Vasvári tánckultúra és a gömöri hagyományos táncok címmel, ezután pedig Ulman István és Badin Ádám beszélget majd vele. Szombaton, 2021. július 31-én 9. 00 órától kezdődik a kirakodóvásár és a kézműves bemutatók. Az idei vásár kiemelt mesterséges a kovácsolás, jön László Ottó mesterkovács csapatával Hanváról, de több környékbeli kovács is ott lesz, ahogy Slíž Róbert harangöntő és Bastyúr Jaroslav kolompkészítő is.
4. Gyékény fajtái: Mogyoró- vagy selyemgyékény: Szára kerek, levelei vékonyak, hosszúak. Finom munkákhoz használják, pl. Szatyrok, kalapok. A mogyoróval együtt érik, amikor a farka barnul, akkor megérett a vágásra. Víz alatt vágják a tövénél, a gyökér felett. A víz alatti része használható. Szövésre csak a keskenylevelű gyékény alkalmas. Kádárgyékény (vajas gyékény). Széles, puha levele van, az egész növény végig használható. Székeket, dikókat fonnak be vele. A hordók dongái közé is ezt húzzák be, ezzel akadályozzák meg a szivárgást. 5. Betakarítás: Augusztusban kezdődik a gyékény szedésének az ideje. Férfiak szedik. Eszközei: éles kés, nyeles kaszur, tornacipő. Minél mélyebben vágják, annál több a hasznos rész. Vágás után a parton szétterítik, és forgatják a napon, ettől szét aranysárgára szárad. Ha árnyékban szárad, akkor megtartja zöld színét. Kévébe kötve, száraz helyen tárolják. Tűző nap, vagy az eső tönkreteszi a növényt. 6. Gyékény részei kívülről befelé haladva: Külső levél – rossz haj A következő levél a tömő, a szakajtó kötéséhez, a csavart részhez használják.
"Kisgyerekkoromban nagyon sokat hallottam, hogy 'de sok túrós csuszát megevett itt Juhász Gyula'…" A képek mellé került költemények között találjuk például a poéta tápai versciklusát is. Török Gizella gyékényszobrai témájukban leginkább a tápéi emberekhez kötődnek, megjelenik a tápéi asszony, lány és legény, a tánc, a vidámság. "Nekem nagyon fontos az anya gyermekével motívum. A legszebb dolog egy asszony, egy nő életében az, mikor anya, mikor gyermeke van, ez a téma nagyon érdekel, több változatban is megformáltam" – árulta el a gyékényszobrász. A fotók közül természetesen nem hiányozhat a már emlegetett, 2000. évi országos kiállításra készült Szent István és Gizella sem, az alkotás jelenleg a tápéi templomban tekinthető meg. Gyékénytudomány Az anyag, azaz a gyékény maga rostos szerkezetű. Tavaknál, zárt rendszerű vízben terem. Mikor megpördül a levele, augusztus 20. körül aratják. Régen kalákába verődtek az emberek Tápén, és elindultak gyékényt szedni – mesélte Török Gizella. Azután megszárították, hazavitték, otthon tárolták, és legtöbb esetben jópár hónapig, vagy akár egy évig nem is dolgoztak az új gyékényből, úgy tartották: át kell érnie.
Naponta több alkalommal kerülnek megrendezésre szaunaszeánszok is különböző tematikákban: jeges, sörös, mézes, sós.. A fürdő területén több vendéglátóegység is található, így senki nem marad éhen és szomjan. Jártál már itt? Írd meg a véleményed! Népszerű szállások a környéken Legjobb ár 2022. 12. 22-ig Saliris Resort Spa & Konferencia Hotel Egerszalók 100. 000 Ft / 2 fő / 2 éj-től félpanzióval Szuper Palota napok 2022. 22-ig Hunguest Hotel Palota Lillafüred 78. 121 Ft / 2 fő / 2 éj-től félpanzióval Tavaszváró 2022. Egerszalók sódomb fürdő nyitvatartás. 05. 30-ig 54. 990 Ft / 2 fő / 2 éj-től félpanzióval Saliris Resort Gyógy-és Wellness Fürdő Egerszalók vélemények Kihagyhatatlan 2021. október 18. családjával járt itt Régi vágyam volt kipróbálni a fürdőt, hogy a sódombot szemből is megnézhessük, ne csak felülről és oldalról. Hajdanán, vagy 30 éve sétálójeggyel jártuk körbe a sódombot, sajnos csalódást okozott a jelenlegi látvány. A tetejét vízszintesen levágták / ugyan miért? /, valahai hófehérsége is a múlté. Milyennek találod ezt az értékelést?
Ezekből egyiket se találtak, viszont fény derült a különleges értékű forrásra. Az első medence 1969-ben épült meg. A második kutat majdnem két évtizeddel később, 1987-ben fúrták. (Forrás: Wikipédia) Egerszalóki Sódomb egyedülálló természeti látványosság mind magyarországi-mind világviszonylatban. A földből előtörő hévíz mészkőlerakódást hoz létre a domboldalon. Egerszalók sódomb - Cím, kialakulás, árak, történet .... Belépőjegy nélkül látogatható. A környék sok látványosságot, gyönyörű természeti környezetet, kiváló fürdőhelyeket tartogat számunkra.
1/3 fotó Nosztalgia Fürdő - Egerszalók 9. 4 131 értékelés alapján Bemutatkozás Egerszalók városában találhatjuk a Nosztalgia Fürdőt, mely igazi retro stílusban került kialakításra. A komplexum a 70-es és 80-as évekre emlékeztet, amikor vadregényes körülmények között élvezték az egerszalóki gyógyvíz üdítő hatását a fürdőzők. Medencék A Sódomb közelében található Nosztalgia Fürdő 3 gyógyvizes medencével rendelkezik, a víz hőmérsékletek pedig: 36-37°C, 37-38°C és 38-39°C. Egerszalók sódomb fürdő szeged. A gyógyvíz itt is tökéletesen élvezhető, sőt még az éjszakai fürdőzés lehetősége is adott, melyet hétvégente éjjel 1 óráig élvezhetnek a vendégek a csillagos ég alatt. A gyógyvizet a hegyoldalról lefolyó víz biztosítja. A fürdő 2015-ben felújításon esett át, mely során rendezésre került a kiszolgáló épület, öltöző, WC, zuhanyzó. A medencék előtti rész új burkolatot kapott, féltetőt építettek az egyik medence fölé, hogy esőben is zavartalanul fürdőzhessenek a vendégek. A szabad területek füvesítése is megtörtént, így biztosították a napozók számára a kellemes, füves területeket.
Aggodalomra természetesen semmi ok, mert ez nem fog a közeljövőben kitörni, azonban ennek következtében a hévizek meglehetősen közel folydogálnak a földfelszínhez és amikor ezek utat találnak felfelé, ott általában egy idő után híres nevezetes gyógyfürdő és wellness központ is létesül. Ez történt Egerszalók esetében is, ahol 1961-ben a szakemberek kőolajat és földgázt kezdtek el keresni, viszont miután megközelítőleg 400 méter mélyre lefúrtak, ott forró gyógyvizet találtak kőolaj helyett. Ezt követően, 1969-ben év múlva a gyógyvíz felfogására megépítették az első 6 méter átmérőjű medencét is. Ekkoriban talán még nem volt teljesen világos a hévízekben rejlő turisztikai potenciál és néhány évnek el kellett telnie, mire végül 1987-ben a szakemberek kifúrták a második kutat, amelynek mélysége szintén 400 méter körül volt. Az Egerszalóki sódomb infrastruktúrájának fejlődésével egyre több épület és medence jelent meg a domboldalban. Egerszalók sódomb fürdő miskolc. Eleinte, amikor még csak egyetlen medence volt, amelybe gyűjtötték a hévizet, azt bármikor ingyenesen lehetett látogatni.
Reumatikus bántalmakra javallott. 1961-ben kőolaj és földgáz után kutatva végeztek Egerszalók környéken próbafúrásokat. A történet váratlan fordulatot vett, amikor olaj helyett kb. 405-410 méteren 65 hévizet találtak. 1969-ben a helyi TSZ egy pici, 6 méter átmérőjű medencét épített. Egerszalók - fürdő, sódomb, kirándulás. A 80-as években egy második kutat is fúrtak, a két kutat 18-20 ezer évesnek vélik a balneológusok. A kutakból kiömlő víz a lejtőn lefolyva a Laskó patakba kerül. Megszentelésük után (2010) a kutak nevet is kaptak: Mária és Vendel kútként "anyakönyvezték" őket. Az egerszalóki mészkődomb, amelyet a föld mélyéből feltörő termálforrás és a lefolyó víz hozott létre, "sódomb" néven vált ismertté. Nem túlzás világhírnévről beszélni, hiszen a ritka képződménynek Európában nincs is párja, hasonló is csak Törökország ázsiai részén, Pamukkale-ban, valamint a Yellowstone Nemzeti Parkban (USA) található. A feltörő gyógyvíz lehűlésekor kevesebb oldott anyagot tud megtartani, ez kicsapódva hozta létre a sódombot. A 65-68 °C-os, ásványi anyagokban igen gazdag gyógyvíz folyamatosan építi a lenyűgöző látványt nyújtó csipkézett, fehér képződményeket, ahogyan a 18 méter magas domb tetején feltörő vízből kicsapódik a mész.