Közlő vagy feladó (aki beszél). 2. A címzett vagy vevő (akinek beszélnek). – A feladó és a címzett állandó kölcsönhatásban vannak. 3. A közlemény, az üzenet (részben vagy egészben közös ismeretekre van szükség) 4. Kód. A közleményt kifejező nyelv, vagy jelrendszer. Ennek elemei és szabályai, amelyeket a résztvevők kölcsönösen ismernek. 5. A kontextus, beszédhelyzet, vagy szituáció. Az a kommunikációs közeg, amelyben a közlemény megkapja a maga teljes jelentését. 6. A közvetítő közeg, vagy csatorna – kontaktus. Az információ továbbításának az eszköze (telefonvonal, internet, levegő stb. ). – a feladó mindig az, aki a címzettnek valamilyen üzenetet küld. Ahhoz, hogy ez az üzenet mind a két fél számára érthető legyen, szükség van egy közös kódra, amely hatékonyan akkor tud működni, ha létezik egy kontextus, egy összefüggés, a valóság (az, amiről szó van). A kontaktus a fizikai csatornát (auditív, vizuális stb. csatornák) jelenti, a pszichológiai kapcsolatot feltételezi feladó és címzett között.
1. kommunikációs folyamat tényezői és funkciói A kommunikáció szó latin eredetű. A communicare ige jelentése: közössé tesz, a communicatio főnév amely közzététel, teljesítés, megadás, illetve a gondolat közlése a hallgatóval jelentésben használatos. Maga a kommunikáció tehát tájékoztatást, információk cseréjét jelenti valamilyen erre szolgáló eszköz segítségével. Kommunikációnak (közlésfolyamatnak) nevezzük bármely jelrendszernek, elsősorban a nyelvnek, az emberi érintkezésben való szándékos és kölcsönös felhasználását. A jó kommunikációs készség és a helyes, igényes nyelvhasználat a társadalmi érvényesülés alapja. Az Idegen szavak és kifejezések szótárában a kommunikáció négy jelentését találjuk: 1. tájékoztatás, (hír)közlés; 2. hírinformációk közlése vagy cseréje valamilyen erre szolgáló eszköz, illetve jelrendszer (nyelv, gesztus stb. ) útján; 3. ritkán: közlemény; 4. régiesen: összeköttetés, közlekedés, érintkezés. 2. A kommunikáció értelme, használati köre – nagyon gyakran leszűkül a nyelvi kommunikáció fogalmára.
Ezek teszik lehetővé az interakciót. – Jakobson e tényezők mellett a nyelvi kommunikáció alapfunkcióit is meghatározta. Ezek a funkciók a beszédben nem választhatók mereven szét, de a megnyilatkozás típusától függően egyik vagy másik előtérbe kerülhet. – A referenciális (közlő, tájékoztató) funkció a kontextussal van kapcsolatban. Nyelvi formái lehetnek az útbaigazítás, hirdetés, üzenetközvetítés, előadás stb. – Az emotív (érzelmi) funkció a beszélőnek az üzenettel kapcsolatos érzelmeit, indulatait, hangulatait fejezi ki. Nyelvi kifejezőeszközei gyakran az indulatszavak lehetnek. – A konatív (felhívó) funkció a címzettre irányul, annak befolyásolására szolgál. Nyelvi formái lehetnek a megszólítás, felszólítás, meghívás, tudakozódás stb. – A fatikus funkció a kommunikáció létrehozására, fenntartására, meghosszabbítására vonatkozik. Nyelvi megnyilvánulásai lehetnek a köszönés, megszólítás, bemutatás stb. – A metanyelvi funkció a kódra utal, a nyelv segítségével magáról a nyelvről szól a kommunikáció.
Ősibb, régebbi a verbálisnál, ezért nehezebben kontrolálható. Ösztönös, míg a verbális tudatos. Nem egységes jelrendszer, kultúránként eltérő, adott társadalomban és kommunikációs szituációban van értelmük. Kifejezi a feladónak a címzetthez való viszonyát, a kommunikációs felek csatornához való viszonyát, és a kommunikációnak a környezethez való viszonyát
Ha csak második jelentését vesszük figyelembe, akkor is világossá válik: a lényeg az, hogy valamilyen kapcsolatban álló felek egy általuk kialakított jelrendszerrel képesek egy- mással valamit közölni, s ily módon befolyásolni egymás viselkedését. A jel ebben a folyamatban bármi lehet, ami nemcsak önmagával azonos, hanem még valamire utal. – "Jel az, ami az érzékelésnek önmagát, a léleknek pedig önmagán kívül valami mást tár elébe" (Augustinus: Vallomások) – így eredetük alapján megkülönböztetjük: – a természetes jeleket, (pl. a füst a tűz jeleként), és a – mesterséges jeleket, (pl. a nyelvek, a jelképek). Az, hogy egy-egy jel mire utal, megegyezés kérdése. A jelekkel foglalkozó tudományág, a szemiotika fejlődése, kutatási eredményei nagyban elősegítették a nyelvi kommunikációs folyamat feltárását, leírását. 3. A nyelvészetben a kommunikációs folyamat tényezőinek meghatározása – Jakobson nevéhez kötődik. Rendszerében 6 tényezőt különített el: a feladót, a címzettet, az üzenetet, a kódot, a kontextust és a kontaktust: 1.
Remélem ezzel a bejegyzéssel sem mondok újat, de nem árt átgondolni ezeket az alapvető ismereteket. Azért sem, mert sokszor pont ezekről feledkezik meg az ember, aztán csodálkozik, hogy nem sikerült úgy közölni az információt, ahogyan azt szerette volna. A kommunikáció fajtái • Emberi • Biológiai • Állati Az állati kommunikáció mindenki számára érthető, a biológiai a növényekre vonatkozik, ezeket hagyjuk a biológusokra, és egyéb tudósokra. Ami minket szakmai szempontból érdekel, az emberek közti kommunikáció. Ennek alapvetően két fajtája van: Verbális Non verbális Azaz, szóbeli, és nem szóbeli. Az első nem igényel túl sok magyarázatot, utóbbinak azonban sok formája van, amit munkánk során mi is használhatunk, kihasználhatunk. Most röviden tekintsük át ezeket! Metakommunikáció A nem verbális kommunikáció jelrendszeréhez tartozik, mely a verbális kommunikáció kíséri. Nem önálló nyelvrendszer, nem választható el az emberi nyelvtől, de a kommunikációnak fontos kísérője, segíti a megértést.
Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger
Készíts házi kefirt! Kaukázusi kefir jótékony hatásai tétel. Ha nem a boltban szeretnéd beszerezni mindennapi kefiradagodat, nagyon egyszerűen készíthetsz eredeti, házi kefirt. Hozzávalók: 2 liter zsírosabb tej 1 pohár élőflórás kefir Keverd össze a tejet és a kefirt egy nagy üvegben, takard le, majd hagyd érlelődni egy éjszakán át. Másnap tedd a hűtőbe, és hagyd állni még egy napot. Ha újabb adagokat szeretnél készíteni, fogyasztás előtt mindig tegyél félre belőle 2 decit.
A legenda szerint egykor egy professzor hozta haza, Magyarországra a kefirgombát, miután Tibetben szerzetesek meggyógyították a daganatos megbetegedéséből. Azóta pedig láncreakcióként terjed tovább adogatása szomszédról szomszédra, a családban pedig rokonról rokonra. De miben is rejlik a hatása? Mire jó tulajdonképpen? Miért egészséges a kefir? - Szupermenta. Gyakorlatilag, aki eddig kipróbálta, csak szuperlatívuszokban beszél a tapasztalatokról. Ez a parányi gomba, amely úgy néz ki, mint egy mini karfiol, kefirt erjeszt a friss tejből, aminek jótékony hatásai ismertek. A szervezet anyagcseréjét helyre állítja, normalizálja a bélrendszer mikro-flórájának működését, a tüdőre nézve is áldásos, hiszen gyógyítja a hurutokat és a tüdőgyulladást. Tökéletes a salaktalanításkor, mivel kivonja a nehézfémek alkotta sókat, vagy az alkohol feldolgozása utáni végtermékeket. Hatással van az epe, a vese és a máj működésére, a köveket feloldja, képződésüket gátolja. Antibiotikus hatása is van, normalizálja a szénhidrátcserét, így a cukorbetegeknek is igen ajánlott a napi alkalmazása, valamint a gyulladásos megbetegedésekkor is nagy segítsége lehet a szervezetnek.
Nem szereted a kefirt? Pedig érdemes megszeretned (nagyon hasonlít a joghurthoz). Ugyanis amellett, hogy rendben tartja a gyomrodat, még fehérjékre és B-vitaminra is szert tehetsz általa, ráadásul laktózérzékenyek is fogyaszthatják. Lássuk, miben is segít pontosan a kefir: 1. Az egészséges emésztés legnagyobb támogatója A kefir 10 típusú aktív mikroorganizmust tartalmaz, így jobb probiotikum-forrás még a joghurtnál is. A rendszeres kefirivás helyreteheti az emésztésed, segít megelőzni a puffadást, sőt még az IBS-szindróma tüneteit is. 2. Kiváló proteinforrás – diétázóknak is! A diétázóknak nehéz dolguk van, ha a fehérjebevitelről van szó, hiszen a legtöbb proteinforrás magas kalóriatartalomú. A kefirre azonban ez egyáltalán nem igaz. Egy adagnyiban 8 gramm protein található, míg kalória alig. 3. Kaukázusi kefir jótékony hatásai vannak az elektromos. Hozzájárul az egészséges idegrendszerhez A B-vitamin-bevitellel pedig a vegetáriánusoknak gyűlik meg a bajuk: a legegyszerűbb forrás ugyanis a hús, a hal, a tojás, vagy a szárnyasok. De szerencsére a kefir megfelelő mennyiségű B-, főleg B 12 -vitamint tartalmaz, ami elengedhetetlen az egészséges idegek és vérsejtek fenntartásához.
Ezeknek különösen jótékony hatásuk van a vastagbél bélflórájára, kiiktatják a kórokozókat és erősítik az immunrendszert. a kefir fehérjékben, telítettségérzést okozó anyagokban gazdag, zsírtartalma viszont alacsony, és kevés kalóriát tartalmaz. Ezért gyakran része a diétának, pépesített zöldségekkel és gyümölcsökkel összeturmixolva. Valóban segít a fogyásban, jó hatással van az anyagcserére. a kefir a szép bőr egyik kulcsa, ugyanis a bélflórára kifejtett jótékony hatása megakadályozza a pattanások kialakulását. Ezért kozmetikákban arctisztításhoz is használják, hidratáló maszkként. A hagyományos kefir alkoholtartalma a fermentációs folyamat miatt 0, 3 és két százalék között mozog, ez azonban a kritikus mennyiség alatt van. Ezért a terhesség alatt is ajánlott napi egy dobozzal meginni, amit leginkább a magas folsavtartalom indokol. A kefir nagyon jó hatással lehet a szervezetünkre. De nem mindig és mindenkinél | nlc. A vitamin ugyanis serkenti a sejtek fejlődését. Kefir készítése otthon Először is a vásárolt tejet (ha csak tehetjük, vegyünk házi tejet, hogy szarvasmarha-, juh- vagy kecske-, az mindegy) higiéniai okok miatt forraljuk fel, hogy a készített kefir semmilyen szennyezett baktériumot ne tartalmazzon.
Kreatív ízesítés A savanyú káposzta akkor jó minőségű, ha színe fehér vagy halványsárga. Tápanyagtartalma gazdagítható, ha teszünk bele kis mennyiségben lila hagymát, póréhagymát, reszelt sárgarépát, főtt tojást. Ízesíthető salátaolajjal, kefirrel, egész borssal, hegyes zöldpaprikával, köménymaggal, kaporral, bavérlevéllel, esetleg korianderrel, sárgarépa-kockákkal és birsalmával is. Csapdák az étkezésben - Tévhitek az egészséges táplálkozásról II.. Házi savanyúságok készítéséhez is felhasználható, például káposztával töltött paprika vagy vegyes savanyúság alkotóelemeként. E savanyúságok készítésekor a befőzőlevet mindig hidegen öntsük a zöldségfélékre. A savanyú káposzta a bélrendszer barátja A savanyú káposztát legelőnyösebb nyersen fogyasztani, és a levét is meginni. Értékes, olcsó téli C-vitamin-forrás. Étvágygerjesztő, kedvezően hat a bélmozgásra, fontos szerepe van a normális bélműködés fenntartásában, a székrekedés megelőzésében, kezelésében. Leve enyhén hashajtó hatású, valamint gyorsíthatja a gyomor- és nyombélfekély tüneteinek elmúlását, elősegíti az egészséges gyomornyálkahártya fenntartását.
A kefir származása, élettani hatásai, és készítése A kefir története a Kaukázus északi lejtőihez köthető. A legenda szerint Mohamed osztotta meg a kefir készítésének, és a kefirgomba használatának titkát a helyi ortodoxokkal. Megtiltotta, hogy továbbadják bárkinek is a titkot, mert akkor elvész a kefir varázslatos ereje. Kaukázusi kefir jótékony hatásai táblázat. Ez volt fő oka annak, hogy a kefir készítésének módja sokáig ismeretlen volt. A tradicionális kefir bőrzsákokban készült melyet az ajtó mellé akasztottak. Az volt a szokás, hogy aki bejön, annak bele kell rúgnia, vagy ütnie a zsákba, hogy keveredjen a folyadék. A kefir főként tejsavbaktériumoknak, ecetsavbaktérumoknak és élesztőgombáknak köszönhető, végtermékként egy különleges és egyedi tulajdonságokkal bíró savas tejterméket kapunk, mely kiváló immunerősítő és probiotikus hatással is rendelkezik. A kefirt a tejhez adott starter kultúra segítségével készítjük, ezt kefirgombának hívjuk. Ezt a gombát különböző baktériumok és élesztők alkotják melyek egy fehérje-szénhidrát komplexhez kapcsolódnak.
Ez komplex fermentálás után megjelenik a tej felszínén, ahonnan könnyedén elválasztható, majd utána újra használható. A gombát úgy a legcégszerűbb elképzelni, ha egy kicsi karfiolt képzelünk el, mely rugalmas és körülbelül a 90%-a víz. Általában a kefir pH-ja 4, 2-4, 6 között mozog és hőoptimuma 16-28 °C közé esik. Kiváló tápértékkel rendelkezik, magas protein és kalcium tartalma. Rendkívül emészthető, így tulajdonképen korlátlan mennyiségben fogyaszthatunk belőle. A fermentálás során a fehérjék jelentős része átalakul szabad aminosavakká, melyet sokkal jobban tud szervezetünk hasznosítani. Olyannyira, hogy a történelem során kórházakban alkalmazták különböző bélbetegségek, emésztési zavarok, iszkémiás szívbetegségek, hipertenzió és allergiák kezelésére. A benne lévő baktériumok laktáz enzimet termelnek – a szervezet laktáz enzim termelésének megszűnése okozza a laktózérzékenységet –, így ezek megemésztik helyettünk a tejben lévő laktózt és tejsavvá alakítják azt. Kiváló vitamin forrás, a vízben oldódó vitaminok nagyrésze megtalálható benne – a C és B12 vitamint leszámítva –.