A Bebras Dr. Valentina Dagiene litván professzor által életre keltett verseny, mely a nemzetközi Kenguruhoz hasonló célokkal rendelkezik, de nem a matematika, hanem az informatika területén. A verseny célja, hogy rövid, gyorsan (kb. 3 perc alatt) megérthető és megoldható feladatokkal megvalósítsa az alábbiakat: felkeltse az érdeklődést az informatika iránt; feloldja az informatikával kapcsolatos félelmeket, negatív érzéseket; megmutassa az informatika területének sokszínűségét, felhasználási lehetőségeit és területeit. Az első Bebras-versenyt 2004-ben rendezték Litvániában, melyhez 2006-ban több ország is csatlakozott: Németország, Észtország, Lengyelország és Hollandia. E-Hód eredmények - SZLI. 2007-ben Lettország, Ausztria és Szlovákia, 2008-ban pedig Ukrajna és Csehország is megrendezte első versenyét. Azóta csatlakozott: Olaszország (2009. ), Finnország és Svájc (2010). 2011-ben Ciprussal, Szlovéniával, Bulgáriával, Kanadával, Japánnal, Oroszországgal és Izraellel Magyarország is belép a szervezők körébe.
2021. 11. 25. Idén már 305 iskola 33 467 diákja mérette meg magát Magyarország legnagyobb informatikai versenyén. A Neumann Társaság és az ELTE Informatikai Kar többhetes, közös programjába a gyerekek újra a tanórákon kapcsolódhattak be. A szervezők idén tizenegyedik alkalommal hirdették meg az informatikai gondolkodáshoz kedvet csináló e-Hód versenyt. E hód feladatok v. Tíz évvel ezelőtt, 2011-ben mindössze mintegy 2000 diák vett részt a BEBRAS nemzetközi versenymozgalom részeként lebonyolított megmérettetésen, 2018 óta azonban már folyamatosan 20 ezer fölött van a versenyzők száma. A Neumann Társaság és az ELTE IK rendezésében lezajlott programba határon túli magyar területeken élő gyerekek is bekapcsolódhattak. "Idén 30 ezer diák részvételére számítottunk, de ennél háromezerrel több diák vett részt a versenyen, ami felülmúlta várakozásainkat. Nagyon fontosnak tartom az e-Hódot, azaz a 'HÓDítsd meg a biteket' mozgalmat, mert megmutatja az informatika területének sokszínűségét, felkelti az érdeklődést az IT iránt, színes, érdekes, az informatikai gondolkodást segítő feladatokkal.
A november 11. és 15. között megrendezett e-Hód informatikaversenyen a legjobban a 4. osztályos diákok szerepeltek, az országos első 10-be ők jutottak be: Szeretettel gratulálunk nekik, és tanáruknak, Molnár Lászlónak! A többi kategóriában iskolánk legjobbjai voltak: 5-6. osztály: Fuzik Zoárd, Fábián Máté, Göbl Fanni, Lukács Máté Botond, Csanak Nóra, Németh Janka 7-8. E hód feladatok 2020. osztály: Sztancsik Enikő, Barzaghi Sebastian David, Gábor Benjámin Áron, Iván Róza, LaBelle Lilla Zsuzsanna, Csanak Bence 9-10. osztály: Kádár Philip Bence, Simon Anna, Szilágyi Bálint, Demény Márton, Szőke Mátyás 11-12. osztály: Bohn Simon Nekik is nagy szeretettel gratulálunk! A verseny eredményei, statisztikái, a feladatok a megoldásokkal együtt itt találhatók meg:
A gazdanövényből érkező szekrétumok hatására aktiválódnak, a tojáson belül az embrionális fejlődés befejeztével a lárvák vedlenek, majd a kikelt lárvák a növény szárába jutnak. A növényi szövetek között aktívan mozognak, befurakodhatnak a szár tövébe, a hagymába, vagy a szár felszíni részeibe is. Szövetnedvekkel táplálkozva 10–12 napot követően ivaréretté fejlődnek, párzanak, majd a nőstény néhány napon belül tojást rak. A kikelt lárvák elhagyják a gazdanövényt, és más növényt fertőznek. Kedvezőtlen feltételek mellett a lárvák anabiotikus állapotba kerülnek. E hód feladatok na. Gumórontó fonálféreg ( Ditylenchus destructor, Syn: -) A gumórontó fonálféreg komoly veszteséget jelent a burgonyagumóknál a téli tárolás idején, de még nyáron a földben is. A gumóba a talajban található szárokon keresztül hatol[3][2]. Ökológiai alfajok Annak ellenére, hogy a szár-fonálféreg a leggyakoribb kártevők egyike, időnként nehéz feladatot jelent a nematológusok számára a morfológia szerinti azonosítása. A fonálférgek mérete tág határok között változik, valamint a különböző gazdanövény és ökológiai környezet mellett eltérő alakokban fordul elő, A különböző alakokat a taxonómusok biotípusoknak, ökológiai alfajoknak vagy rasszoknak is nevezik.
Dr. Béres József Széchenyi-díjas kutató egyike azon magyaroknak, akik felfedezésükkel és évtizedek kemény és sokáig el nem ismert munkájával kiemelkedőt és páratlant alkottak, egy igazi hungarikumot. 1920. február 7-én, 100 évvel ezelőtt született a szabolcsi Záhonyban dr. Béres József, a Béres Csepp megalkotója. Élete a szorgalom, a becsület, a hazaszeretet, a kitartás, a meg nem alkuvás, a segítőkészség egyik legszebb példája. A benne lakozó rendkívüli elhivatottság nemzeti példaképpé nemesítette alakját. Egy fűrésztelepen volt egyszerű munkás, majd Kecskeméten tanult kertészetet. 1941-ben bevonult, a frontszolgálatról 1945 júniusában sebesülten, bénult bal karral került haza. Béres József (üzletember) – Wikipédia. 1947-ben megnősült, egy lánya és egy fia született, ifjabb Béres József ma a Béres Gyógyszergyár elnöke. A háború miatt félbeszakadt gimnáziumi tanulmányait 1948-ban fejezte be. 1954-től laboratóriumot vezetett a kisvárdai Állami Mezőgazdasági Gépállomásnál, közben agármérnöki diplomát szerzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, 1968-ban doktorált.
Azáltal, hogy vénykötelessé válik, vissza fog esni a forgalma. Hosszú távon a fájdalomcsillapítást más recept nélkül kapható szerekkel oldják majd meg az emberek. – Mivel a bortermelésben is érdekelt, muszáj megvitatnunk: az enyhe tél nem árt a szőlőtermésnek? – Izgulok, hogy ne legyen túl nagy meleg, nehogy kivirágozzon a szőlő, majd elfagyjon. Szakemberek mindenesetre azt mondják, a szőlő nyugodt növény, kivárja a maga idejét. – Önök miért nem várták meg, hogy boraik anélkül érjenek el sikereket, hogy a címkére rányomtatnák, ez bizony a cseppgyártó terméke? – Mihez adnánk a nevünket, ha nem a tokajihoz? Pláne, hogy a tokajit a gyógyszerkönyv sokáig gyógyszeralapanyagként ismerte el és tartotta számon. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. SONLINE - Semmelweis Ignácra és Béres Józsefre emlékeztek. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
2002-ben Széchenyi-díjat kapott az egészségügyi ellátásban fontos szerepet játszó infrastruktúra megteremtése érdekében végzett tevékenységéért, az egészségvédelemért, az immunrendszer megerősítéséért végzett fáradhatatlan munkásságáért. 2002-ben megkapta a Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetést, 2009-ben Szolnokon sétányt neveztek el róla. "Olyan édesapám volt, akitől tiszta és szilárd erkölcsi örökséget kaptam. Az ő egész élete, munkássága, tartása mindenkor példaként magasodhat előttem. A magam faladata e szerint élni, továbbadni a tanultakat a családomnak" – mondta tíz évvel ezelőtt, a tudós születésének 90. évfordulója alkalmából fia, ifj. Béres József. Száz éve született a híres cseppek feltalálója - Cívishír.hu. A cseppeket 2000-ben gyógyszerré minősítették és 2013-ban az elsők között választották hungarikummá. Id. Béres József 1997-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét, 2002-ben Magyarország legrangosabb tudományos elismerésével, a Széchenyi-díjjal tüntették ki. Életművét a Magyar Örökség részeként tartják számon, nevét intézmények, utcák, terek viselik, életútját könyvek, dokumentumfilmek, színdarabok, televíziós játék- és mozifilm is feldolgozta.
a Béres Gyógyszergyártó Zrt. elnöke Anarcson született 1952-ben, iskoláit Kisvárdán végezte. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem vegyész szakán 1977-ben szerzett diplomát, majd 12 évig volt a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutató Intézetének munkatársa, ahol a szintetikus szerves kémia területén dolgozott. 1981-ben egyetemi doktori, 1986-ban kandidátusi címet szerzett. Élve a rendszerválás adta lehetőségekkel elhagyta az akadémiai karriert, hogy édesapját segítve saját kezükbe vegyék a Béres Csepp sorsát. Munkát vállalt az elsők között megalakuló Béres Részvénytársaságban. 2006-tól, édesapja halála után lett a Béres Vállalatcsoport elnöke. A csoport leányvállalatai a gyógyszergyártás, -forgalmazás és -kereskedelem, illetve az ingatlanfejlesztés és -beruházás, valamint a borászat üzletágak köré szerveződnek. Béres József a tokaji bor nevének öregbítésén fáradozva Erdőbényén megalapította a Béres Szőlőbirtokot. Pályafutása és a vállalat működése során számos rangos elismerés birtokosa lett, többek között átvehette a Hűség a Hazához Érdemrend Nagykeresztjét, az Üzleti Etikai Díjat, a Példakép Díjat, a CSR Hungary Díjat, a Szent István-díjat, a Lónyay Menyhért-díjat, valamint a Magyar Érdemrend középkeresztjét.
A megemlékezés záró gondolatait és a városlakók felé irányuló jókívánságokat a kutató fia, Béres József és Béres Klára szívet melengető szavai zárták. Záhony megemlékezés Béres József
Száz éve, 1920. február 7-én született Záhonyban Béres József Széchenyi-díjas kutató, a Béres-csepp feltalálója. Kezdetben gyári munkás volt a záhonyi fűrésztelepen, majd 1938–1940 között kertészetet tanult Kecskeméten. 1941-ben bevonult katonának, közben középiskolai levelező tanuló a kassai II. Rákóczi Ferenc Premontrei Gimnáziumban. 1943-ban frontszolgálatra került, így tanulmányai is félbemaradtak. 1945-ben jött vissza a frontról, sebesülések következtében bal karja és válla megbénult. 1947-ig hadigondozott volt, jövedelmét kertészkedésből egészítette ki. 1947-ben feleségül vette Papp Katalin tanítónőt. 1948-ban, 28 évesen a nyíregyházi Kossuth Lajos Evangélikus Gimnáziumban leérettségizett. Ebben az évben megszületett leányuk, Katalin, 1952-ben pedig fiuk, József. 1948–1950-ben szövetkezeti ügyvezetőként dolgozott Záhonyban, majd építőipari munkás volt Nyírmadán. 1954–1963 között az Állami Mezőgazdasági Gépállomás kisvárdai laboratóriumát vezette. Közben 1961–1965 között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Karán egyetemi tanulmányokat folytatott, ahol 1965-ben, 45 évesen diplomázott agrármérnökként.
A díjátadó ünnepségen a korábbi kitüntetettek közül részt vett dr. Orbán Viktor, a polgári Magyarország miniszterelnöke – az első díjazott -, Wittner Mária országgyűlési képviselő, '56-os szabadságharcos, valamint Buzánszky Jenő, az aranycsapat legendás játékosa. A rendezvényt megtisztelték jelenlétükkel az országos, a megyei és a városi közélet jeles személyiségei, így többek között Schmitt Pál MOB elnök, európai parlamenti képviselő, Pozsgay Imre volt államminiszter, dr. Völner Pál, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat elnöke, Melocco Miklós szobrászművész, a díj megalkotója, Kondor Katalin újságíró, a Magyar Rádió legendás volt elnöke, Kamuthy Jenő olimpikon, Urbán István, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgatója, és Szűcs György az IPOSZ elnöke. A bensőséges és emelkedett hangulathoz nagyban hozzájárultak a fellépő művészek: Ferencz Éva Magyar Örökség-díjas énekművész, Pécsi L. Dániel címer- és jelképtervező, Szabó András előadóművész, Fehér László tárogatóművész, valamint Béres Merse, a díjazott család gyermeke, aki Szent István korabeli énekeket adott elő.