Bővebb ismertető Részlet a könyvből: János vitéz Tüzesen süt le a nyári nap sugára Az ég tetejéről a juhászbojtárra; Fölösleges dolog sütnie oly nagyon, A juhásznak úgy is nagy melege vagyon. Szerelem tüze ég fiatal szivében, Úgy legelteti a nyájt a faluvégen; Faluvégen nyája mig szerte legelész, Ő addig subáján a fűben heverész.
Drága napfény Hát igen, jó is lenne az idea, ha nem volna fajlagosan drágább, mint a hagyományos energiatermelő technikák - csak a következő évekre várható, hogy a beindult kínai tömeggyártás (a környezettudatossággal megvert olvasók itt alighanem a fejükhöz kapnak... Petőfi Sándor összes költeményei [antikvár]. ) nyomán csökken a napcellák ára, valamint az erőművek építési költségei, s így a naperőművek által termelt áram önköltségét tekintve is felveszi a versenyt a többiekével. Ráadásul a fotovoltaikus effektuson alapuló napelemek csupán egy részét teszik ki az alkalmazott technológiáknak - a másik, a napsugárzás befogására használt eljárás sokkal ősibb: a legendák egyenesen Archimédésznek tulajdonítják (meglehet, tévesen). A koncentrált napenergia előállítására, mily meglepő, hol parabolikus tükröket, hol meg hatalmas rácsba rendezett, óriás tányérantennára emlékeztető eszközöket kapcsolnak össze, melyekkel valamilyen folyadéknak adják át az energiát. A melegített anyag lehet víz, illetve vízgőz, esetleg olajféle - de több helyen már magas hőkapacitású sókeverékeket (kálium és nátrium-nitrát elegyét) használnak hőtárolási és továbbítási célokra.
érje Földünket - és persze emiatt (meg az áldott üvegházhatás révén) lesz a felszíni hőmérséklet átlagosan 14 Celsius-fokos. Mint tudjuk, a napfény a fotoszintetizáló növények számára közvetlenül felhasználható energiaforrás - ennek gyümölcseit pedig közvetlenül vagy közvetve nap mint nap fogyasztjuk: legyen az saláta, sült hús vagy öt mázsa lengyel brikett. Ezen felül persze jó is lenne, ha közvetlen céljainkra megcsapolhatnánk a napenergiát - aminek technikai szempontból már most sincs akadálya, igaz, még akadnak hatékonysági és tárolási problémák. Zömmel a látható, kisebbrészt az infravörös (még kisebbrészt pedig a közeli UV) hullámhosszon sugárzott napenergia befogására már régóta léteznek eszközök, melyek az úgynevezett fotovoltaikus effektusra építenek, és a gyakorlati megvalósítás sem ördöngösség, mióta létezik félvezetőgyártás. Tekeres - Jóhajó. A fotovoltaikus és a klasszikus fotoelektromos jelenségek nem keverendők össze. Előbbi esetben fény hatására feszültségkülönbség jön létre két különböző anyagú elektród között, ami beindítja az elektronáramlást, azaz az áramot.
Bár ellentétek voltak, ezek általában vonzzák egymást, és nem hazudtolva meg a fizika törvényeit össze is álltak de rendesen, hogy közös megoldást találjanak a fenyegetésre... Óceánjáró lesz a közös megoldás, ez azonban átképzést igényel a matrózoknak... Vacsorát már nem követte további program, a sütögetés sajnos elmaradt. Fürdés, alvás! Bakos Gábor
Az utóbbinál (a Hertz, Compton vagy éppen Einstein által tanulmányozott és elemzett klaszszikus esetben) az anyag felületéről távoznak elektronok a fény hatására. Az első működő, félvezetős napcellát még 1946-ban szabadalmaztatta egy bizonyos Russell Ohl, a későbbi kutatások kimutatták, hogy bizonyos félvezetőtípusok, mint a szennyezett szilícium vagy az arzén-gallium duó, fokozottan érzékenyek a fényre (az előző felfedezést a Bell Laboratoriesben dolgozó amerikaiak, az utóbbit Zsoresz Alferov és szovjet kutatóbrigádja tette). A napelemcellákból összerakott erőművek ötlete sem új - megvalósításukat rendre ösztönözte az elfogyó fosszilis energiahordozók rémképe, és hátráltatta, amikor kiderült, hogy ama bizonyos végső határidő időpontja bizony meglehetősen bizonytalan. Irodalom - 5. osztály | Sulinet Tudásbázis. A technológia másik előnye viszont kézenfekvő, és gyakorta hangoztatják is annak lelkes hívei: az energiatermelő folyamat nem jár szén-dioxid-kibocsátással (a napelemek legyártása mondjuk igen, de hát ezt most tegyük zárójelbe).
És ebben a hónapban van a másik szerelmem születésnapja. Egyiknek sem tudom elmondani, mennyire szeretem, és mennyire hiányzik. Leírom hát ide, hogy ne feszítsen szét a magány. Z. Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images /jhillphotography
Úgy tűnik, nekünk nem ezt a lapot osztották, elveszítettük a csatát, és én elveszítettem az embert, akivel világraszóló terveink voltak. Azon ábrándoztunk, hogy 60 éves korunkban cabriót veszünk, és vitorlást a Balatonon. Ezüst rókaként akartunk újra fiatalok lenni, miután letettük a munkát és a gyerekneveléssel járó nyűgöket. Milyen harmincasként megözvegyülni? Szürreális. Mások ilyenkor mennek férjhez vagy tervezgetik a gyerekvállalást. A barátnőim izgatottan jártak babamozira, meg menyasszonyi ruhát próbálni, én a hagyatéki eljárást intéztem, meg az özvegyi nyugdíjat, az árvaellátást. A kis félárváim meg hömpölyögtek velem a gyász hullámain. Mi, a túlélők, akik végignéztük, ahogy egy életerős férj és apa 40 kilóra soványodva árnyékként kiúszik az életünkből. Ha kérdezik, mi újság, azt mondom: megvagyunk. Ez egyfajta automatizmus lett, egy megszokott válasz, amit azonnal rávágok az érkező kérdésre. Úgysem tudom megmagyarázni azt a káoszt és tehetetlen dühöt, ami bennem maradt. Az egykori őrületemből, amit a férjem úgy szeretett, ez maradt… Bénult tehetetlenség, mert ezt bizony már nem lehet visszacsinálni.
Miután csütörtökön Orbán Viktor "nyári könyvajánlót" tett közzé Facebook-oldalán, szombaton Karácsony Gergely is közzétette nyári olvasmányait. A főpolgármester a posztban többek között Ferenc pápa könyvét ajánlja, amely elmondása szerint az elmúlt hónapok legmeghatározóbb olvasmányélménye volt a számára. Karácsony Gergely / Facebook A nyári olvasmányai közül még ajánlja Rutger Bregman holland történész könyvét, amely Karácsony bejegyzése szerint amellett érvel, hogy az ember valójában sokkal együttműködőbb és barátságosabb lény, mint sokan gondolnák. A főpolgármester végül az Új Egyenlőség szerkesztőségének kötetét ajánlja arról, hogy mi okozta a rendszerváltás kudarcát, az elmúlt évtizedekben hogyan jutottunk el Kádártól Orbánig. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
2021. augusztus 5. | | Olvasási idő kb. 3 perc Felfoghatatlan fájdalom idő előtt elveszíteni azt az embert, akivel egy életre terveztünk, végignézni, ahogy " egy életerős férj és apa 40 kilóra soványodva árnyékként kiúszik az életünkből". Vajon hogyan lehet felállni egy ilyen tragédia után? Lehet újra örülni és szeretni? Olvasónk, Z. harmincasként özvegyült meg – ez az ő története. – Volt egy férfi, aki szeretett Úgy igazán, önzetlenül, csodának látva az őrületet, ami bennem tombol. Nem értette, mit keresek mellette, hiszen én olyan különleges vagyok. Pedig ő volt az, most már biztosan tudom. Jó életünk volt. Kevés fordulattal, kicsi amplitúdóval, de végtelen kényelemben és biztonságban. Társam volt, cinkosom, partnerem a harcban. Ebből a harcból aztán jócskán kaptunk az utolsó pár évben, mielőtt meghalt. Rák. Az egy alattomos szemétláda, mindegy, mennyire vagy boldog, egészséges, kiegyensúlyozott, fiatal, jön, és simán letarol. Őszintén hittem, hogy győzni fogunk, az nem lehet, hogy pont mi ne rúgjuk seggbe ezt a mocskos betegséget.