A show a csillagokkal, az ősi, pogány világ káoszából indul és végigvezeti a nézőt a hosszú vándorút viszontagságain, a hun-magyar mondavilág jellegzetes meséin, a honfoglaláson, majd a pogány-keresztény harcok megpróbáltatásai után jut el a Szent István-i örökségig. Az alkotók célja, hogy egy minden magyar számára átélhető élményt adjon nemzetünk történetéről, és azt az érdeklődő külföldiekkel is megismertesse. Jegy.hu | István Anga-Kakszi. A Budapest Playhouse és az alkotók neve eddig a színház világában bukkant fel, de nem titkolt szándékuk, hogy az örök történetek elmesélését más fórumokon, a művészet más eszközeivel is művelhessék. Jelenleg a 6szín Teátrum Egy különleges nap c. előadása látható tőlük Dobó Kata, Réti Barnabás és Nagy Mari főszereplésével, valamint a Karinthyban hosszú évek óta nagy sikerrel futó Tortúra, de a Karinthy Színházzal hamarosan új bemutatóra is készülnek. Az idei állami ünnep fő attrakciója az első nem színpadi projektjük, de Iványi Árpád látványtervezőként már számos magas színvonalú esemény alkotójaként is bemutatkozott.
Az Intermezzoban Bálint Edina vendége Réti Barnabás rendező és Iványi Árpád művészeti vezető. A Budapest Playhouse az augusztus 20-i tűzijáték kreatív csapatának élén. A nemrégiben alakult új, független produkciós műhely, a Budapest Playhouse nagy örömmel a felkérést, hogy az idei Szent István napi tűzijátékra egy igazán eredeti, rendhagyó művészi koncepciót készíthessen el. A magyarság történetét elmesélő grandiózus show-t, amely zenével, narrációval, fényfestéssel, drónjátékkal és fényhatásokkal keretezi a tűzijátékot, mint fő attrakciót, Iványi Árpád művészeti vezető álmodta meg. Minden idők legnagyobb tűzijátékában gyönyörködhettünk. Réti Barnabás, a rendező kreatív konzultánsaként a műsor szöveges részét írta és főként a dramaturgiai elemekért felelt. Jól összeszokott alkotópárosuk kitűnő művészekkel és kreatív szakemberekkel dolgozhatott együtt: Elek Norbert zeneszerző hangszerelte a felhasznált zeneműveket, a mesélő Anga- Kakszi István színművész hangján szólal meg, a vizuális hatásokért és fényfestésért pedig Besnyő Dániel és csapata felel.
István király Sopronban - A címszerepben Pelsőczy László - Próbatáncot is hirdet a színház Sík Sándor István király című tragédiáját láthatják a nézők augusztus 19-én (hétfőn) este fél kilenckor Sopronban a Szent György Plébánia udvarán. A budapesti Evangélium Színház előadását Pataki András rendezte, a főszereplő pedig Pelsőczy László, aki a kultikus magyar Szörényi-Bródy rockoperában az István, a királyban a címszerepet formálta meg. A naptár szerint 1038-ban vagyunk, Nagyboldogasszony ünnepére készül Székesfehérvár. Ez a király utolsó napja. Anga Kakszi István - adatlap - ISzDb. A polgárháború küszöbén áll az ország. Egy monumentális uralkodó és személyiség kiszolgáltatottságában szembe néz a halállal, az egész életművének kárba veszésével. István felajánlja Szűz Máriának a koronát, Isten kezébe teszi az országot. Történelmi távlatból nézve: a Vazul unoka, Szent László sorsa ezután új fénytörésbe kerül. Magyarország megmaradásának misztériuma így térden állva élhető újra.
A műsor és az alkotók, Iványi Árpád művészeti vezető és rendező, valamint Réti Barnabás művészeti konzultáns, a narrációs szövegek írójának célja emlékeztetni mindenkit, hogy az ünnep minden magyar emberé. A közösen megálmodott monumentális hang- és fényjátékának fő üzenete az összefogás erejének szimbolizálása. Ide kattintva Iványi Árpád a Tűzijáték érdekességeiről mesél.
A nyomasztó előadás végén mindezt tudatosítva lélegezhettünk fel kicsit. Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Külön öröm, hogy az előadás november 12-re meghívást kapott a bécsi Pázmáneumba. Az idei színházi év sok István király uralkodását bemutató darabbal szolgált nekünk, ám Sík Sándor drámájának szemléletmódja és üzenete különbözik ezektől. István király alakját egyetlen napján keresztül láttatja a dráma. 1038. augusztus 14-ről 15-re virradóan a királynak döntenie kell a trónutódlásról, hiszen másnap Székesfehérvárott, Nagyboldogasszony napján új királyt koronáznak. Vívódása közben elénk tárul az akkori Magyarország pogány és keresztény ellentmondásoktól, magyar–idegen harcoktól terhelt időszaka. Rendkívül kritikus pillanatban kapcsolódunk be István életébe: a halálát érző király harcol önmagával, fürkészi Isten akaratát, hogy az idegen, ám keresztény Orseolo Péterre, vagy az Árpád véréből származó, de pogány életet élő Vazulra bízza-e a királyi koronát. A keresztény Magyarország alapjait lerakó István nehéz döntés előtt áll, bár könnyen azt hihetjük, hogy ennek egyértelműnek kell lennie. A vajúdó, lelkiismeretével küzdő királyt Pelsőczy László alakította, mellette az előadásban Varga Éva, Lénárt László, Szőcs Erika, Pintér Gábor, Farkas Tamás, Jánosi Ferenc, Lukács József, Mucsi Sándor, Melis Gábor, Anga-Kakszi István és Krizsik Alfonz játszott.
Az olimpiai eszme felélesztésével a reneszánsz óta próbálkoztak. A 17. századi Angliában, majd a francia forradalom alatt, 1796-tól rendeztek "olimpiai" játékokat, érdekesség, hogy utóbbi során használták először mértékegységként a métert. A 19. század második felében Angliában olimpiai fesztiválokat tartottak, az 1821-ben függetlenné vált Görögországban 1859-től rendeztek Pánhellén Játékokat, ezért építették újjá márványból 1869-ben az ókori athéni stadiont, amely 1896-ban az első olimpiai játékok színhelye lett. Az újkori olimpiai mozgalom atyja, a francia Pierre de Coubertin báró az 1880-as években vette fejébe, hogy újraéleszti az ókori játékokat. Olyan olimpiát képzelt el, amelyen minden nemzet részt vehet, és az antik hagyományt a fair play szabályaival ötvözi. Fáradhatatlan szervező munkája, lelkesedése nyomán került sor Párizsban, 1894. június 23-án arra a tanácskozásra, amelyen 13 ország 49 sportszövetségének képviselői megalakították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB). A vezetésbe beválasztották Kemény Ferencet, Coubertin barátját és harcostársát is, személyén keresztül a magyar sport az ötkarikás mozgalom alapítóinak egyike.
A frissen megalakult NOB 1896-ra Athénba tűzte ki az első újkori olimpiát, bár a francia báró inkább 1900-at és Párizst javasolta, mondván, hogy a világkiállítás részeként jóval szélesebb nyilvánosságot kapna az esemény. Nagy feladat volt számára az olimpia görögországi megrendezése, a kezdeti anyagi nehézségeken egy Egyiptomban élő görög milliomos nagylelkű segítségével lettek úrrá. Végül 13 ország 295 sportolója állhatott rajthoz a kilenc sportág (atlétika, torna, birkózás, vívás, kerékpározás, lövészet, úszás, tenisz, súlyemelés) 43 versenyszámában. A sportesemény akkora sikert aratott, hogy a büszke görögök többé ki sem akarták engedni kezükből a rendezés jogát, amit viszont Coubertin nem fogadott el. Az olimpia után Vikelasz lemondott elnöki tisztéről, helyét Coubertin foglalta el. Az 1900-as és 1904-es játékokat (Párizsban, illetve St. Louisban) elhomályosította a világkiállítás, a frissen életre hívott mozgalomnak fenyegető érdektelenséggel kellett szembesülnie. 1906-ban újabb játékokat szervezett Athénba, de ez nem számít a hivatalos nyári játékok közé.
A játékokhoz felhúzott olimpiai falvak a rendezvény után is hasznosak lehetnek. Ez - megfelelő tervezés esetén - csak egyszerűbb funkcióváltásokat követel, de az egész társadalom életére pozitív kihatással lehet. Lássuk hát az elmút több mint 100 év konkluzióit. 1928-ban, Amszterdam ban a sportolók többnyire albérletekben, panziókban és hajókon kerültek elhelyezésre. Ez némiképp problémát jelentett már akkor is, így jött az ötlet az első olimpiai falu megépítéséhez, melyet az 1932-es los angelesi játékokra építettek Baldwin Hills-ben. Akkoriban azonban még nem volt annyira elterjedt az újrahasznosítás gondolata, így lehetett, hogy szinte rögtön az olimpia után lebontották azt. Az 1952-es olimpiai játékok már hoztak kisebb változásokat. Helsinki ben a sportolók elhelyezése már olyan épületekben történt, melyek később alkalmassá válhattak magánlakások kialakítására. Maga a falu (amely pozitív kihatással volt a fejlődés egy újabb lökéshullámának kialakulására) a város szerkezetében mind a mai napig felismerhető.
Az első újkori olimpián 14 nemzet vett részt, 241 férfi indult 9 sportág 43 versenyszámában. Az első olimpiai bajnoki címet az amerikai James B. Connolly – aki később Pulitzer-díjas íróként lett ismert – szerezte meg, a nyitó napon megnyerte a hármasugrást. A magyar csapat 7 sportolóval képviseltette magát, és nem is akárhogyan! Hajós Alfréd két aranyérmet is nyert úszásban: 100 m gyorson és 1200 m gyorsan sem talált legyőzőre. Dáni Nándor ezüstérmes lett 800 méteres futásban, Szokolyi Alajos pedig bronzérmes lett 100 méteren. Kellner Gyula a maratonin állhatott fel a dobogó harmadik fokára, míg Tapavicza Momcsilló tenisz egyesben lett bronzérmes. Pontszerzőink is voltak Athénban: Szokolyi Alajos mindössze egy kísérletből negyedik lett hármasugrásban, Tapavicza Momcsilló – aki kétkaros súlyemelésben 6. helyen zárt – pedig birkózásban lett 4. A magyar küldöttség 2 arany-, 1 ezüst- és 3 bronzéremmel zárt, ezzel a 6. helyen végzett az éremtáblázaton, az élen az Egyesült Államok 11 arannyal, eggyel megelőzve a házigazda Görögországot.
Csongrád-Csanád megyei hírek automatikus összegyűjtése. A műsorvezető u/SzegedNewsBotka fáradhatatlanul végignézi a napi híreket 5 percenként és megpróbálja megtalálni a megyéhez köthetőeket és ezeket csoportosítani. Csak egy címkét lehet egy linkhez társítani, ezért először a nagyobb településeket keresi és ha van találat, akkor azt használja hiába van másik kisebb település is a szövegben. A 10 ezer felletti települések kaptak saját címkét, minden más találat a megye címke alatt csoportosul.
level 1 · 8 hr. ago Első szavazó voltam, nem kaptam ilyet. 11 level 2 Op · 7 hr. ago Pedig minden első szavazónak kéne. A felétől már most ellopta a Vitya? 7 Continue this thread level 2 · 7 hr. ago Ezt is ellopta a fidesz 3 level 2 · 7 hr. ago Én sem kaptam, pedig az már jó pár éve volt 1 level 1 · 7 hr. ago Győr-Moson-Sopron megye Nekem is első, nagyon boldogan adta a néni. Egész cuki volt:D 4 level 2 Op · 5 hr. ago Velem is ez volt:3 1
Támogatom