A szótag intonálása a kínai nyelvben a beszédnek elválaszthatatlan része, melynek értelemmeghatározó jelentősége van és megköveteli a megfelelő írásbeli jelölést is, szemben az európai nyelvekkel, ahol az intonációnak csupán emocionális jelentősége van. A kínai zene alapjának tekinthető pentaton hangsoron kívül néhány népdalban a hétfokú skála is megjelenik. A kínai, de a török dalok döntő hányada egyszólamú. A kínai muzsika heterofon, melyre jellemzőek a kvart és kvint párhuzamok. E párhuzamokat az ujgur zenében is fellelhetjük, mert ez az a többszólamúság, amelyet a pentaton még "elbír". A kínai zenének a türk-jugar hasonlóság mellett megvan a párhuzama a magyar ereszkedő kvintváltó dallamokkal. A régebben finnugor nézeteket valló Vikár László 1955-ös kínai útja után a következőket írta: "A kínaiaknál sok olyan dallamot találtunk, amelynek a magyar dallamokkal való rokonsága kétségtelen". Ujgurok és magyarok. Szabolcsi Bence, aki a tudomány tisztaságáért emelt szót az Akadémia finnugristáikkal szemben 1954-ben számos kínai gyűjteményt végigtanulmányozva így fogalmaz: "A régi magyarság vagy valamelyik összetevője hozhatta magával a mi énekkultúránkat Belső-Ázsiából.
Fizetési mód kiválasztása szükség szerint Fizessen kényelmesen! Fizetési módként szükség szerint választhatja a készpénzes fizetést, a banki átutalást és a részletfizetést.
Kőrösi Csoma Sándor utolsó útjának célja is Ujguria volt: a zseniális kutató, a világ első tibeti szótárának és nyelvtanának megalkotója azt remélte, a magyar őshazáról itt szerez majd újabb, nyomra vezető iratokat. Az ujgurok - a 19. századi kutatási eredmények állnak rendelkezésre, azóta a rendes és rendszeres kutatómunkát megakadályozták a térség új, diktatórikus államai - a "törökség" délkeleti ágához tartoztak, s eredetileg Mongólia északi részén élhettek az Orhon és a Szelenge folyó menti területeken. A törzs mindenképpen része lehetett később a hun népek által ismertté vált törzsszövetségnek. Hagyományaik szerint első uralkodójuk Buka kán (Kr. e. 209-174) volt, aki Tibetet és Kína egy részét is meghódította. Utóda, Lao-sang (Kr. 174-158) idején vándoroltak az ujgurok mai szálláshelyükre, s alapították meg Urumcsit. Ősi rokonaink az ujgurok? (Szeged Ma) Rokonaink, az ujgurok (MNO) (Kép: Wikipedia)
Sorry, these contents are not available in English A Quacquarelli Symonds 2022-es szakterületi rangsora szerint egyetemünk a nyelvészeti képzésekben a világ 150 legjobb intézménye közé tartozik. Nyilvánosságra hozták a Quacquarelli Symonds (QS) szakterületi rangsorának 2022-es kiadását. Az ELTE a rangsorban figyelembe vett 5 tágabb tudományág közül háromban került be a világ legjobbjai közé: természettudományokban a 287., bölcsészettudományokban a 351., társadalomtudományokban pedig a 383. Elte japan szak . helyen szerepel, mindhárom tudományágban jelentősen javítva tavalyi eredményén. Magyar viszonylatban a természettudományi, illetve a bölcsészettudományi képzések területén az Eötvös Loránd Tudományegyetem áll az élen, míg a társadalomtudományokban a második helyen szerepel. Az ELTE az 51 szűkebb szakterület közül tavalyhoz képest hárommal több, 13 területen szerepel a rangsorban, ezek közül két területen először került fel a listára. A 13 közül 9-ben (régészet, angol nyelv és irodalom, nyelvészet, modern nyelvek, biológia, pszichológia, matematika, fizika és csillagászat, neveléstudomány) az első, háromban (informatika, kémia, jogtudomány) a második, és egyben (mezőgazdaság és erdészet) a harmadik a hazai egyetemek között.
Jó pár Japánba szóló ösztöndíjnál kikötés, hogy ne folytasson az országgal kapcsolatos tanulmányokat a pályázó. (Hogy ez miért előnyös a vendéglátó országnak, azt ne kérdezzétek. ) Továbbra sem vagyok otthon az ösztöndíjak terén, de amit tudok, azt leírom. Létezik egy ösztöndíj, ami az oszakai egyetemre szól, és semmi mástól nem függ a pályázó személye, mint Yamaji tanár úrtól. Ez az az ösztöndíj, amit annak idején nekem is felajánlottak, és hivatalosan MAPLE Program néven fut. Egy rövidke (már nem aktuális) tájékoztatót találtam a KRE honlapján, amiből nyilvánvalóvá vált számomra, hogy nem mindenhol függ egy tanártól a jelentkező személye. Érdekes. Népszerűnek számít a diákok körében a Monbusho ösztöndíj. Erről a legtöbbet a Magyar Monbusho Ösztöndíjas Diákok Szervezetének honlap ján tudhatunk meg. QS-rangsor: kilenc szakterületen vezet az ELTE Magyarországon | ELTE Alumni Net. Az ösztöndíj becses neve egyébként Monbukagakusho, magyarul pedig "Japán nyelv és kultúra ösztöndíj"-ként szokták emlegetni. (Hátha így valakinek ismerősen cseng. ) A harmadik, amiről feltétlenül szeretnék említést tenni, az a Josai Egyetemre szóló ösztöndíj, amit (kreatív módon) Josai-ösztöndíjként szoktak emlegetni, de a becses neve Mizuta ösztöndíj.
KRE: Alapvetően három nyelvi óránk volt: japán nyelvtan, japán nyelvhelyesség és japán nyelvgyakorlat címen futottak, és mögöttük szép kis számok szerepeltek a félévek során. Ezek közül a nyelvgyakorlat és a nyelvtan volt a kötelező, míg a nyelvhelyesség óra (mint az utólag megtudtam/megtudtuk) választható tárgyként szerepel. (Bár amilyen a tájékoztatás a 'mi a kötelező és mi a választható tárgy' terén, nem lepődnék meg, ha mégis kötelező lett volna. Tanárképzési szakterület képviselő jelöltjei 2022 | ELTE TTK Hallgatói Önkormányzat. Ki tudja?! ) A nyelvgyakorlat órán használtunk tankönyveket, de minden félévben más és más könyvről volt szó. Ennek köszönhetően általában csak egy bizonyos mennyiségű fénymásolatot kaptunk, amelyet hétről hétre megosztottunk egymás között valamilyen módon (fénymásolás, szkennelés és továbbítás e-mailen). Megmondom őszintén, éppen ezért nem nagyon emlékszem a címekre, mert általában nem az elejéről kezdtük őket, vagy ha mégis az egyes leckétől lett volna a tanulás, akkor sem volt a könyv eleje is lemásolva. Egyet tudok biztosra mondani: J-bridge.
Magassy Ádám vagyok negyedéves fizika-matematika tanár szakos hallgató. Korábbi években szívesen vettem részt szakterületi/egyetemi programokon, mind résztvevőként vagy akár szervezésben, az utóbbi két évben mentorként is. Ezt szeretném tovább folytatni képviselőként. Nagy Fruzsina Réka Sziasztok! Fruzsi vagyok, ötödik éve koptatom a TTK padjait. A közélet már zsenge gólyakoromban megfogott, szerettem volna tisztában lenni az éppen folyó ügyekkel kapcsolatban és aktívan tenni is a hallgatótársam képviseletéért. ELTE Távol-keleti Intézet, Budapest. A 2018-as és 2019-es tanáris gólyáknál voltam mentor, ezzel párhuzamosan a Küldöttgyűléseket látogattam, ahová póttagként választottak meg, majd tavaly már szavazattal rendelkező tagnak is. Ezen kívül a HÖK jegyzőkönyvvezetője vagyok immáron másfél éve. Az új tanárképzés tanterveinek kialakításában is adtam tanácsokat a földrajzos tantervekre vonatkozóan. A tanáris küldöttség sok új aktív hallgatóval bővült az elmúlt években, így én a tapasztalatommal szeretném erősíteni közösségünket.
Mostantól, azaz a negyedik félévtől kezdve már csoportbontásban tanulunk. Egy héten 4 óra van megtartva, ebből 2-re kötelező bejárni. Az egyik órán gyorsolvasást gyakorlunk, ehhez kaptunk egy beszkennelt tankönyvrészletet. Ugyanezen a gyakorlaton folytatjuk az e-mail-es könyvet és a Reibun de Manabu-t is. Tankönyvet ezen kívül még egy órán használunk, ahol is a Nihon wo Hanasou-t folytatjuk. (A másik két órán saját könyvet olvasunk, illetve fogalmazásokat írunk. Ezekhez nem használunk tankönyveket. ) 2. Tanári gárda Általánosságban gondoltam, hogy milyenek a tanárok, hány anyanyelvi tanár van, tudnak-e magyarul, vannak-e pl doktoranduszok, akik órákat tartanak, ilyesmi ^^ KRE: A tanári gárda elég vegyes volt, de a mi évfolyamunk óráin nem voltak lelkes doktoranduszok egyáltalán. Egyetlen egy olyan óránk volt (Kelet népei I és II), ahol az órák jelentős hányadát különböző helyekről meghívott előadók tartották, így például biztos, hogy volt olyan előadó, aki az ELTE-ről jött. Anyanyelvi tanárokat illetően annyit tudok mondani, hogy van egy állandó anyanyelvi tanárunk, illetve a japán nyelvgyakorlat órát is mindig anyanyelvi tanár tartotta (tanárnő), de a mi évfolyamunknak például két tanára is volt, illetve aki utoljára tanított minket, már ő sem tanít ott (mindig az lett a vége, hogy elmentek szülni…).
Az egyetlen állandó anyanyelvi tanárunk (Seiji) tud magyarul, míg a japán tanárnők esetében ez nem minden esetben volt igaz, de azért mindig sikerült megoldani, hogy kölcsönösen megértsük egymást. ELTE: Nálunk a nyelvi órákat két anyanyelvi tanár tartja: Uchikawa tanárnő és Ono tanár úr. Uchikawa tanárnő tud magyarul, Ono tanár úr azonban nem kommunikál velünk az anyanyelvünkön, bár amennyire tudjuk, tanulja a nyelvet:) Nem szeretném az egész tanári gárdát felsorolni, de rajtuk kívül Japánból érkezett még a tanszékre Umemura tanárnő és Yamaji tanár úr is, ők régebb óta élnek Magyarországon. Vannak természetesen magyar anyanyelvű tanáraink is:D Például Szabó Balázs tanár úr és Papp Melinda tanárnő. Szeptember óta lelkes doktoranduszokkal is büszkélkedhetünk:) Gyakorlatokat (szakszeminárium, szakszövegolvasás, stb. ) és előadásokat (leíró nyelvtan) is tartanak nekünk. A minden keletist érintő órákat (keleti történelem, keleti vallások) értelemszerűen sok-sok különféle tanár tartja, de amennyire tudom, családban marad a dolog, azaz az ELTE saját tanszékeiről jönnek az előadók:) Folytatása következik!