Az Arábiai Lawrence ( Lawrence of Arabia, 1962 – Egyesült Királyság-USA, rendezője David Lean) című film a T. E Lawrence által, az első világháború alatti arábiai küldetése során megélt eseményeket dolgozza fel, különös tekintettel az ún. Arab Nemzeti Tanácsban való részvételére. (film)#Part_I
T. E. Lawrence (tajtékozva): Ne ejtsetek foglyokat! Ne ejtsetek foglyokat!!! T. Lawrence: A sivatag egy olyan óceán, amibe nem lehet evezőt meríteni.
A távoli garnizonban unaloműzésből és pénzkereset céljából lefordította az Odüsszeiát és kiterjedt levelezése mellett (még a sivatagban is naponta több levelet körmölt) több könyvet írt, ezek közül az önéletrajzi ihletésű A bölcsesség hét pillére aratta a legnagyobb sikert. 1928-ban vissza kellett térnie Angliába, mert - vélhetőleg nem alaptalanul - kémkedés gyanújába keveredett. Hazatérve főleg motorversenyzéssel foglalkozott, majd 1935-ben hivatalosan is visszavonult vidéki birtokára, ahol szenvedélyének, a motorozásnak hódolt, hét különféle példánya volt a "motorok Rolls Royce-ának" nevezett Brough Superior típusból. Nem sokáig élvezhette a pihenést: két hónappal leszerelése után, 1935. május 13-án két kerékpárost akart kikerülni, de kiröpült a motor nyergéből, súlyos fejsérüléseibe hat nappal később belehalt. A nagy visszhangot kiváltó baleset vezetett el a bukósisak kifejlesztéséhez és kötelezővé tételéhez. Lawrence of Arabia / Arábiai Lawrence (1962) - Kritikus Tömeg. Lawrence a Brough Superior SS100 márkájú motorján, amit V. Györgynek becézett (1925-26) (Fotó/Forrás: Wikipedia) Lawrence titokzatos alakja körül máig parázslanak a viták, tartották az arab ügy harcosának és gátlástalan brit ügynöknek, hősnek és árulónak.
Amen. Szent József Atyám, hallgass meg! Úgy nézek rád, mint gyermeked: Mint j ó atyámban, úgy bízom. Hisz jóság ragyog arcodon. Szükségben Te is jól tudod, Maga Isten így szólott: 'Bajban, Józsefhez menjetek, O megvéd, megment titeket. ' Ég, s fold Urát egykoron, Te hordoztad szent karodon. S ringattad az örök Igét. A gyermek Jézus hozzád jött, Bajban csak neked könyörgött, Védelmet, ruhát tőled kért Hálás volt ital, s ételért. Szerette minden időn át, Védelme a te gondod volt, Ha menekült, ha vándorolt. Veszélyben angyal súgta meg, Hogy jókor még és idején Segíthess Isten gyermekén. Élteden végig hűségben Védted családod veszélyben, Jézust és Anyját szüntelen, E siralomnak völgyében. Most sem, az égben - nem lehet, Nem pihen ott sem j ó szíved. Nem nyugszik ott sem jobb kezed, Ha terád szorul gyermeked. Szent volt, ki mondta ezeket: 'Segítőt lelhetsz eleget, Ilyen vagy, olyan veszélyben, De József segít mindenben. ' Szent Teréz, Jézus jegyese, Benned így bízott remélve. Én volnék csak egy magam, Ki nem bízhatnék Atyámban?
A József napi köszöntők egy rövid változata az alábbi: József a neved napján a boroskancsót érd el Amig a halál a torkodra nem térdel! Egy másik: József, a neved napján a boroskancsót érd el, Amíg a halál a torkodra nem térdel! A hagyomány szerint a madarak megszólalnak ezen a napon, mert "Szent József kiosztotta nekik a sípot". Ezen a napon érkeznek a fecskék, s ilyenkor mondogatták a gyermekek: Fecskét látok, szeplőt hányok! Ennek jelentése van ám: a magyar néphitben a fecske meg a pacsirta "isten madara". A fecske viszi el a lányok tavaszi szeplőit, ha elmondják neki a "Fecskét látok, szeplőt hányok" szövegű mondókát. Aki a fészkét leveri, annak családjából meghal valaki. A hiedelem szerint is a pacsirta segítette Jézus menekülését, ezért áldotta meg az Isten. Népi megfigyelés, hogy: Időjárás- és termés jóslás is fűződik József napjához, sőt haláljóslás is. Az Ipoly menti falvakban a József napi rossz azt jelenti, hogy sokan halnak meg az évben. Alföldön úgy vélik, ha szivárvány látható, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv pedig bő bortermést ígér.
A kedves csúfoló szerint: Jóska, poloska, fölmászott a toronyba, megkérdezte hány óra. Fél tizenkettő, szamár mind a kettő. A három jeles nap közül szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József József Jézus nevelőapja. Méltán tartják sok országban ekkor az apák napját. Na, most figyeljünk: a Nap a mitológiában maga az apa vagyis a József napja - a tavaszi napéjegyenlőség - a meleg nem véletlenül került szinte egy helyre. A bukovinai magyarok körében a tavasz első napja, munkatilalommal. Szlavóniában úgy tartották, hogy József-napkor mindenkinek meg kell fürdenie és tiszta fehérneműt vennie, na legalább ekkor! E nap az iparosok ünnepe, Szent József érthetően főként a famunkások védőszentje. Az iparosok céhes zászlóikkal vonultak a templomba. József Magyarországon mindig a leggyakoribb férfinevek közé tartozott. A népszerűséget fokozta, hogy a XIX. század második felében a római katolikus egyház védőszentjének " kiáltották ki" Szent Józsefet. A Drávaszögben az ünnepeiteket a pincéjükben keresték fel, és ott folyt a névnapozás.
Bővebben...