2010 jún 27 / #szeged Gyanúsítottként hallgatta ki, és őrizetbe vette a Szegedi Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya azt a 20 éves szegedi férfit, aki a helyszíni szemle adatai szerint a ma hajnali Budai Nagy Antal utcában történt halálos balesetet okozta. tovább: Újabb fejlemények a ma hajnali halálos balesetben Szegeden
A rendőrség az M5-ös autópálya Budapest felé vezető oldalát teljes szélességében lezárta, a forgalmat az ócsai lehajtónál a 4603-as úton keresztül a 4-es és az 5-ös út felé terelik. A tehergépjármű-forgalmat már Lajosmizsénél leterelik M5-ösöről. Még mindig tart a helyszínelés, várhatóan több óráig fog tartani. Ma hajnali balesetek e. Egy órakkor feloldották az útzárat Bács-Kiskun megyében, ott már zavartalanul megy a forgalom az M5-ösön, Pest megyében viszont még mindig nem közlekedhetnek az autópályán. Kora délután megindulhat a forgalom A rendőrség azt tanácsolta a Szeged felől Budapest felé közlekedő autósoknak, hogy – az M5-ös autópályát kihagyva - kerüljenek az 55-ös úton Baja felé, a Dunaföldvár-M6-os autópálya útvonal irányába. Az M43-as autópályán érkezők pedig a 47-es út csomópontjánál lehajtva menjenek Hódmezővásárhelyig, onnan a 45-ös úton a Szentes-Kunszentmárton-Szolnok útvonalon, majd a 4-es úton a főváros felé. A rendőrség közlése szerint háromnegyed 12-kor kezdték meg a sérült járművek elszállítását a helyszínről, a szóvivő szerint kora délutánra megindulhat a pályán a forgalom.
dec 10, 2018 írta videkma - Az Apáti úton félpályán halad a forgalom. Felborult egy személygépkocsi Jászkiséren, az Apáti úton. A jászkiséri önkormányzati tűzoltókat riasztották a helyszínre, ahol megkezdődtek a mentési munkálatok. A beavatkozás idején az utcában félpályán halad a forgalom. A baleset során senki nem sérült meg. Forrás:Katasztrófavédelem Kapcsolódó bejegyzések
Egy kisbusz hátulról nekiütközött egy kamionnak Biharkeresztes közelében. A kisbuszban utazók közül hárman a helyszínen életüket vesztették. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint 2017. Ma hajnali balesetek serial. július 25-én 4 óra 40 perc körül egy bolgár forgalmi rendszámú kisbusz eddig tisztázatlan körülmények között hátulról nekiütközött egy kamionnak a 42-es számú főúton, Biharkeresztes közelében. A balesetben az eddigi adatok szerint a kisbuszban utazók közül hárman olyan súlyos sérülést szenvedtek, hogy a helyszínen életüket vesztették. A kisbusz utasai közül többen megsérültek, őket a mentőszolgálat munkatársai a helyszínen ellátják. A helyszíni szemle és a műszaki mentés ideje alatt a főút érintett szakaszát a rendőrök teljes szélességében lezárták a forgalmat mindkét irányból Mezősas irányába terelik. Kérjük fokozott óvatossággal közlekedjenek. Fotók és infó: Rendőrség/MTI
A baleset körülményei még nem tisztázottak, azokra a szakértői vizsgálatnak kell fényt derítenie. Az eddig feltárt részletekről a rendőrség nem nyilatkozik, már csak azért sem, mert a helyszínelés, illetve a szemtanúk meghallgatása még jó ideig eltarthat – tette hozzá a szóvivő. Közlekedés: Két halottja és két sérültje van egy ma hajnali balesetnek | hvg.hu. Román áldozatok Victor Ponta román miniszterelnök bejelentette, hogy egy kórházi felszereléssel ellátott katonai gép indul orvoscsoporttal kora délután Budapestre, hogy segítséget nyújtsanak a kórházakban ápolt romániai sérültek ellátásában, és lehetővé tegyék hazaszállításukat. A balesetben érintett, román állampolgárokat szállító kisbusz tulajdonosa a sofőrtől telefonon szerzett információkra hivatkozva a román hírtelevízióknak azt mondta: az autópályán kialakult torlódás miatt a kisbusz megállt, majd néhány másodperc múlva egy hátulról nagy sebességgel érkező bolgár kamion rohant bele a kocsisorba.
A magyar kultúra napját január 22-én ünnepeljük. 1823-ban ezen a napon fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnusz írását. Néhány nappal ezelőtt Budapest utcáit járva arra a kérdésre kerestük a választ, mit jelent a magyar emberek életében a kultúra. A magyar nép zivataros századaiból Amikor Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én pontot tett a Hymnus, a' Magyar nép' zivataros századaiból letisztázott kéziratának végére Szatmárcsekén, valószínűleg nem sejtette, hogy verse néhány évtized múlva minden nagy ünnepen, jeles eseményen elhangzik majd. A Himnusz kiadása öt évig váratott magára, míg 1828 decemberében megjelent nyomtatásban, egy évtizednek sem kellett azonban a megjelenéstől eltelnie, hogy 1836-ban Gaál József Szirmay Ilona c. regényében ironikusan idézze a vers szövegét. "Végre mégis napfényre bukkanván, bámulva tekinték, hol egymást, hol megmentőiket, s reszketve a tatárok holttetemeit. A derék Kordovány is előlépett, őt inasa húzta ki saját padlásán a bőrök alól. A czéhmester diadaljelként emelte átlyukasztott kalpagát, melyet a bőrök alatt félelmében szorongatván, benne a keresztül repülő golyónak világos nyomaira talált, s valóban a haza védelmében nyert ily tetemes sérvvel a város polgárai közül senki sem dicsekedheték, bár ezt is magyar kar ejté, s csak két vagy három ujjnyival csapott volna lejebb az ón, el lehetne mondani honunk akkori siralmas esetéről: »S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre.
"a magyar nép zivataros századaiból" Dicső múltunkból energiát és bátorságot meríthetünk napjaink jövőt formáló cselekedeteihez. De ez csak akkor sikerülhet, ha ismerjük a múltat, és ismerjük azokat, akik hozzájárultak alakításához. Ne feledjük Egry József gondolatát: "Egy nemzetnél nemcsak az a fontos, hogy vannak-e értékei, hanem az is, hogy vannak-e értékeinek megbecsülői. " (Az összeállítás a világi és egyházi ünnepekre, a magyarság történelmi és egyéb évfordulóira szeretné ráirányítani a mai elfoglalt, túlterhelt, sok más irányú információval bőven ellátott ember figyelmét. Az egyes címekhez tartozó ismertető a címre kattintva olvasható. ) "Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent és munkálkodhass a jövőn. " (Gróf Széchenyi István) "Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi, vagy semmivé lenni hagyja, saját nemzeti életét gyilkolja meg; s akármi más kezdődjék ezentúl: az a régi többé nem leszen. " (Kölcsey Ferenc) "Emlékezem a múltra, gondolok a holnapra" "Csak az a nemzet érdemes jobb sorsra és örök életre, amely meg tudja becsülni nagyjait, és amelynek mindig szeme előtt lebeg azok példát adó munkássága. "
Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból című költeményét, amely Erkel Ferenc zenéjével Magyarország nemzeti himnusza lett. Ennek emlékére január 22-én ünnepeljük A magyar kultúra napját. A magyarságnak a 19. századig nem volt nemzeti himnusza. Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnus t. Először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg, a kéziraton még szereplő "Magyar nép zivataros századaiból" alcím nélkül, 1832-ben, Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot. A kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban e napon fejezte be a Himnusz megírását. Ennek emlékére 1989-től január 22-én ünnepeljük A magyar kultúra napját. "Az irodalomhoz a legtisztább vágy vezette, s a legszentebb érdek csatolta Kölcseyt. Irt, mióta csak érezni és gondolkozni kez dett.
Istent tartja a történelem mozgatójának, szinte az Ószövetség Istenét idézi, és úgy gondolja, Isten szemében a legfontosabb az erkölcs, tehát Isten döntése a magyarok erkölcsi magatartásától függ. Az Isteni kegyelem végső jele pedig a szabadságban nyilvánul meg. Ez a fajta beszédhelyzet a reformáció irodalmában volt igazán jellemző, a zsoltárköltészetben és a barokk irodalomban is jelen van. Történetszemlélete erősen valláserkölcsi alapú, a bűn-bűnhődés- Isteni kegyelem hármasságára épül. A magyarság bűneit konkrétan nem nevezi meg, de a történelmi hagyományokat ismerve ezek leginkább az egység, az összefogás teljes hiánya, az Istentől való elfordulás, és erkölcsök meggyengülése. Ezért gyúlt harag Isten keblében, és sújtja a magyar népet a zivataros századokkal, a sok-sok szenvedéssel. De a vers beszélője úgy gondolja, már "megbűnhődtük bűneinket", kegyelmet, áldást és a vers végén szánalmat kér Istentől. A végső Isteni kegyelemnek pedig jellegzetesen romantikus módon a szabadságot tartja; Petőfinél találkozhatunk később a szabadság, a teljesség ilyen mitikus módon való szemléletével.
törvény iktatta nemzeti jelképeink sorába. A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben, majd a Hazafias Népfront fórumain hívta fel a figyelmet egy ilyen ünnep fontosságára. "Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is" – mondta a kezdeményező. Azóta a magyarság idehaza, a határokon túl és szerte a világban megemlékezik január 22. alkalmával a magyar kulturális értékekről. Díjakat adnak át, koncerteket rendeznek, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak. Többek között ekkor adják át a Márai Sándor-díjat, a Csokonai Vitéz Mihály Alkotói Díjat és a Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat, valamint a közművelődés minőségfejlesztéséért járó Minősített Közművelődési Intézmény Címet és a Közművelődési Minőség Díjat, a legjobb szolgáltatást nyújtó könyvtáraknak a Minősített Könyvtár Címet, Kolozsvárott pedig az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Sokat mond a vers alcíme is: "A magyar nép zivataros századaiból". Kölcsey teljes tudatossággal kapcsolódott a XVI. századi magyar lírának a hagyományaihoz. Abban a korban az állandó fenyegetettség a török hadaktól, a mohácsi vész, a harácsolás, a rabszolgaszedés mind arra indította költőinket, hogy nemzeti és egyéni bűnbánat után elnyerhessék a Biblia ígéreteit. Könyörgés, ima, versbe foglalt történelem Kölcsey Himnusza. Ahogy a költemény közvetített szövege, úgy versformája is archaikus, ismerősen csenghetett a magyarok fülében. Megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, amikor is tizenhárom mű született Kölcsey versére. Tizenkét kísérlet és egy remekmű: Erkel Ferenc kompozíciója. A pályázatot a Nemzeti Színház igazgatója, Bartay Endre írta alá 1844. február 29-én. Egy évvel korábban már volt egy sikeres pályázat, annak tárgya Vörösmarty Mihály Szózatára írott népmelódia volt, Egressy Béni (1814-1851) szerzeménye. A bírálóbizottság 1844. június 15-én tette Erkel kompozícióját egyhangú döntéssel a magyar himnuszszá, tehát ez a nap az énekelhető Himnusz születésnapja.
Horoguvék isten es vetevé üüt ez munkás világbelé, es leün halálnek és pukulnek fesze es mend üü nemenek. Kik ozuk? Miü vogymuk. Hugy és tiü láttyátuk szümtükkel. Isa és nüm iggy ember mulchottya ez vermüt. Isa mend ozchuz járou vogymuk Vimággyuk uromk isten kegyilmét ez lélikért, hugy jorgossun üü neki es kegyiggyen es bulsássa mend üü bünét. Es vimággyuk szent achszin Máriát és boudug Michael archangyelt és mend angyelkut, hugy vimággyonok érette. Es vimággyuk szent Péter urot, kinek odutt hotolm oudonia es ketnie, hugy ougya mend üü bünét. Es vimággyuk mend szentüküt, hugy legyenek neki segéd uromk szine eleüt, hugy isten iü vimádságuk miá bulsássa üü bünét. Es szoboducha üüt ürdüng ildetüitül es pukul kinzotujátul, es vezesse üüt paradisum nyugalmábeli, es oggyun neki münyi uruszágbelé utot es mend juoban reszet. Es keássátuk uromkhuz chármul: Kyrie Szerelmes brátim! Vimággyomuk ez szegin ember lilkiért, kit ur ez napun ez homus világ timnücébeleül mente, kinek ez nopun testét tümettyük, hogy ur üüt kegyilméhel Ábraám, Izsák, Jákob kebelében helhezje, hugy birságnop jutva mend üü szentii es ünüttei küzikün jou feleül jochtotnia ileszje üüt.