Az országgyűlési választás előtt Orbán Viktor miniszterelnök az állami rádióban beszélt arról, hogy "jelentős és mély európai gazdasági válság előtt állunk", amelynek a gyökerei mélyebbre nyúlnak, mint az orosz ukrán-háború, és bizonyos alapvető élelmiszerekből hiány is felléphet. A közelgő válsággal kapcsolatban Inotai András közgazdászt kérdezte a Hírklikk. "Négy hónapon belül hatalmas gazdasági válság lesz Magyarországon. 2022 gazdasági válság 2008. Már most is az van, de ez semmi ahhoz képest, ami ránk vár. Amire az európai és globális problémák természetesen rátesznek, de ennek a válságnak a gyökerei, és az intenzitása az elmúlt 12 évben keresendő, meg persze a legutóbbi időszak felelőtlen pénzszórásában. Nem véletlen, hogy a magyar infláció a legmagasabb Európában, pedig ebben még nincsenek benne a begyűrűző európai hatások, amelyek elkerülhetetlenek lesznek. A magyar költségvetés teljes szétesésben, a bankrendszer pedig – a hazai túlköltekezés és a negatív kamatpolitika miatt – rendkívül sérülékennyé vált.
A harmadik tényező az időtáv. Április 3. már igen közel van, így az előttünk álló gazdasági kihívások jelentős része a választás után fog lecsapódni, és vélhetően a választói attitűdök is némileg megkésve fogják leképezni a reálgazdasági folyamatokat. Varga Mihály: A magyar gazdaság jóval ellenállóbb, mint korábban. A magyar külpolitika bírálói szerint az elmúlt 12 év keleti orientációja egyértelműen visszaütött, az Orbán-kormány és így hazánk most egyértelmű vesztese ennek a politikának. Mennyire tekinthető ez megalapozottnak, valóban csak kármentésre van ereje a magyar diplomáciának? A keleti orientáció a külpiacok keresése szempontjából igazolható, és figyelemmel kell lennünk az elmúlt évek, évtizedek globális hatalmi képletének változásaira is, hiszen a Nyugat szemében éppúgy felértékelődtek a keleti gazdasági kapcsolatok, mint "Köztes-Európában". Az Orbán-kormánynak az okoz nehézséget, hogy egyszerre hirdetett egy új, "illiberális" modellkísérletet a nyugati, progresszív, liberális demokráciákkal szemben, ami ideológiai, társadalomszervezési és jogállamisági törésvonalakat hozott létre, s eközben ha nem is érték-, de érdekalapon jól megtalálta a közös hangot olyan rezsimekkel, amelyeket a nyugati hatalmak gyakran bírálnak saját demokrácia-felfogásuk, illetve különböző, univerzális értékek mentén.
A magyar gazdaság ma jóval ellenállóbb a válságokkal szemben, mint 2010 előtt - közölte a pénzügyminiszter pénteken Tiszafüreden a kutyafelszereléseket gyártó K9-Sport Kft. új, ötezer négyzetméteres gyártó és logisztikai üzemének ünnepélyes átadásán. Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaságpolitika a válság idején is bizonyított; a kormány célja mindig is az volt, hogy a gazdaság több lábon álljon. Ujvári Imre (Fidesz-KDNP) polgármester, Varga Mihály pénzügyminiszter, Sebő Gyula, a K9-Sport Kft. tulajdonosa és F. Index - Gazdaság - Az élelmezési válság már elérte a Közel-Keletet. Kovács Sándor, Jász-Nagykun-Szolnok megye 3-as számú választókerületének fideszes országgyűlési képviselője, az áprilisi választáson a Fidesz-KDNP képviselőjelöltje (b-j) Tiszafüreden a kutyafelszereléseket gyártó társaság új, ötezer négyzetméteres üzemének átadásán 2022. március 18-án Forrás: MTI/Vajda János A miniszter kifejtette: a Nagyvállalati beruházási támogatási programmal azokat a cégeket támogatják, amelyek már bizonyítottak és képesek az elért teljesítményüket megtöbbszörözni.
Ezért "a kormány, amennyiben marad, akkor kifejezetten és erőteljesen, filozófiai meggyőződésből, a magántulajdont fogja támogatni" - jelentette ki. Kitért rá: Magyarországnak erősödnie a tőkén keresztül kell, és azért kötnek a kamarával stratégiai megállapodást, mert a kamarának van olyan gondolkodása, amely a tőkefelhalmozást értéknek tekinti. Olyan szövetségesek kellenek, akik abban tudnak segíteni, hogy annak a politikának, amely Magyarország megerősödését eredményezi, legyen társadalmi hátországa - mutatott rá. 2022 gazdasági válság 2021. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a gazdasági növekedés 7, 1 százalék volt tavaly, hasonló 1977-ben volt, akkor 7, 6 százalék, "érthetően egészen más körülmények között". A beruházási ráta az Európai Unióban a második legmagasabb volt az elmúlt évben - tette hozzá. Hangsúlyozta: az új gazdaságnak igen jelentős stressztesztjét, terheléspróbáját jelentette a válság, az volt a kérdés, hogy "kibírja-e az a gazdasági rendszer, amit 2010 után építünk föl, azt a nyomást és terhelést, azt a sokkot, amit az egész világ számára egy két évig tartó pandémia okozott", és kibírta.
Megjegyezte, hogy válságban a baloldal megszorításokra gondol, a nemzeti ugyanakkor a gazdasági növekedést, az adócsökkentést előtérbe helyező gyógyszert alkalmaz ilyenkor. A népszavazásról is ejtett néhány szót a kormányfő. Szerinte a háború "ráborult" a kampányra, a választás legfőbb tétjévé a béke és a háború kérdése vált. Az emberek békét akarnak, a nemzeti oldal a béke garanciája, a baloldal azonban kockázatot jelent a békénkre és a biztonságunkra – mondta. 2022 gazdasági válság szemüvegdiszkont. Hangsúlyozta: Magyarország még meg tudja védeni gyermekeit, gátat tud vetni a "genderőrületnek", ha egy népszavazással világossá tesszük azt az egyszerű állítást, hogy "az apa férfi, az anya nő, és a gyermekeinket pedig hagyják békén". Így meg tudjuk védeni gyermekeinket és a szülők jogát is a gyermekek szexuális felvilágosítására – közölte Orbán Viktor, aki ezt sokkal fontosabb ügynek nevezte, mint aminek most, a háború árnyékában látszik. A baloldal választási csalásának gyanújáról is szólt néhány szót. Elmondása szerint az elmúlt 30 évben nem látott ilyen csalást még.
Végeredményben a bérleti díjak 10, 9 százalékkal emelkedtek a piac 2009. harmadik negyedéves mélypontja óta. "Ahogyan a gazdasági kilátások javultak szerte a világon, a bérlői kereslet is javulást mutat, egyre több cég keres bővülési lehetőséget, így az irodapiac nettó abszorbciója (nettó piaci felszívás) is pozitív volt Hong Kong-ban, Washington D. C. -ben, a londoni City-ben és a West End-en. " - magyarázta Raymond Torto, a CBRE vezető közgazdásza. Furcsa változások a lakásbérleti díjakban országszerte - Központban az INGATLAN. Az amerikai irodapiacok a bérleti díj-ciklusban továbbra is lemaradva követik az európai, ázsiai és csendes óceáni térség városait, bár Washington D. -ben a nettó abszorbció meghaladta a 360 ezer négyzetmétert 2010. első háromnegyed éve során. Ez azt is jelenti, hogy a kereslet első alkalommal haladta meg a kínálatot a több bérlővel rendelkező irodaházak esetében. A kínálati tényezők finom javulást mutatnak a piaci fundamentumokban - Londonban ráadásul az előbérleti szerződések jelentős megugrása jól jelzi a szűkülő kínálatot és az épülés alatt álló ingatlanok korlátozott számát.
Az albérletpiac csúcsidőszakához, 2020. januárjához viszonyítva a csökkenés ugyanakkor Budapesten elérte a 16 százalékot, míg a többi régióban 4 százalék alatt maradt. "A tavalyi évben a koronavírus-járvány megjelenése olyan változásokat hozott – Airbnb megszűnése, távoktatás bevezetése, külföldi munkavállalók eltűnése –, amelyek következtében mindenki a bérleti díjak egyértelmű és beláthatatlan ideig tartó csökkenését várta. Ezzel szemben az év közbeni hektikus mozgást követően váratlanul gyorsan értük el a mélypontot a 2021-es év fordulóján" – mondta Valkó Dávid az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Budapesten stabilak maradtak a bérleti díjak - épülettár. Magas árszínvonal, csökkenő kereslet A járvány előtt a magyarországi ingatlanbérleti díjak a jövedelmekhez képest európai szinten is kiemelten magasnak számítottak, így a pandémia hatására beállt konszolidáció után nem lenne észszerű, hogy az árszínvonal ismét visszatérjen a korábbi, irreálisan magas szintre. Szintén a járvány hatásának tudható be az, hogy az otthonuktól nagy távolságban dolgozók, ha tehették, a home office elterjedésével berendezkedtek a huzamosabb idejű otthoni munkavégzésre, így a bérelhető ingatlanok iránti kereslet a részükről feltehetően csökkent és a lakásbérletet felváltotta az alkalmankénti ingázás az otthon és a munkahely között.
Albérletpiaci bumm - magasabbnál magasabb albérlet árak Az ingatlanpiaci bumm és a kedvező hitelkonstrukciók miatt az elmúlt években jó ötletnek tűnt lakást és házat vásárolni, a folyamatosan hízó kereslet pedig nem kímélte az árakat. 2011-ben Budapesten kb. 70 – 75 ezer Ft-ért lehetett egy 50 – 55 m2 alapterületű lakást bérelni, és akkor ez sokkal jobb ötletnek tűnt, mint akár 100 ezer Ft-ot átutalni minden hónapban a banknak. Azóta nagyot fordult a Világ: 2015-ban átlagosan 3 – 4%-kal nőttek az árak a fővárosban (panel és téglalakás) és Budapesten az albérletek átlagos bérleti díja idén elérte a 140 ezer Ft plusz rezsi összeget. Van olyan kerület, ahol 32%-kal kell többet fizetni a tavalyihoz képest és ritka a csökkenés. Bérleti díjak változása budapest weather. A legdrágább az V. kerület, (200 ezer Ft), a legolcsóbb a XXIII. kerület (kb. 90 – 95 ezer Ft), egy panellakás a III. kerületben 139 ezer Ft-ba kerül havonta (+7%), egy téglalakás 170 ezer Ft-ba (+19%), vagyis a frissen felvett és lakhatást kereső diákoknak (ill. szüleiknek) nagyon nehéz a helyzete.
Egy másik Európai Uniós statisztika azt mutatja meg, hogy miként oszlott meg a lakásés háztulajdonosok, valamint a bérlők aránya az egyes országokban. Ebből most csak a V4-es adatokat vizsgálva az alábbi ábrát kapjuk: rrrrrrrrrrrrrrr Kék színnel a jelzáloggal vagy hitellel terhelt, de a tulajdonos által lakott ingatlanarány látható; ez Csehországban volt a legmagasabb (21%), Magyarországon 15, 4% volt 2018-ban. A narancs színnel jelzett oszloprész a tulajdonos által lakott azon ingatlanok arányát mutatja, amelyeket nem terhel jelzálog és/vagy hitel. Ez Csehországban volt a legalacsonyabb (57, 8%), a másik három országban 71-73% körüli arány volt. A bérleti díjak alakulása Kelet-Közép-Európában. A bérlőket a szürke és a sárga színű oszloprész jelzi, ez 21, 3% volt Csehországban, 16% Lengyelországban, 14% Magyaroroszágon, és 8, 6% Szlovákiában. Tulajdonképpen a szürke szín aránya a legfontosabb, amely azok arányát mutatja az ország lakosságán belül, akik piaci áron fizetnek lakbért. Itt már jelentősebb különbségek mutatkoznak, mivel Lengyelországban mindössze 4, 3% ez az arány, Magyarországon hasonlóan alacsony, 4, 9%, viszont Szlovákiában 7, 4% (másfélszerese a magyarnak), Csehországban pedig 15, 7% (háromszoros).