Az öregségi nyugdíjasok száma nem változott lényegesen az előző évhez képest, a népességen belüli arányuk is közel 21% maradt. Főszabályként öregségi nyugdíjat csak a nyugdíjkorhatár betöltése után lehet megállapítani. Ez alól kivétel a nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó öregségi nyugdíj ("nők 40"), az ebben részesülők száma 6%-kal emelkedve elérte a 159 ezer főt. Nyugdíjjogosultságot az elhunyt hozzátartozó jogán is lehet szerezni. A hozzátartozói nyugellátásban részesülők közül az özvegyi nyugdíjasok 9, az árvaellátásban részesülők 7%-kal lettek kevesebben az előző évhez képest. A különféle korai öregségi nyugdíjak 2012-ben életkoron alapuló ellátásokká alakultak. Mivel ezeket újonnan megállapítani – néhány kivételtől eltekintve – nem lehet, az igénybe vevők száma folyamatos csökkenés után az utóbbi három évben 42 ezer fő körül stagnált. A megváltozott munkaképességűek az életkoruktól, az egészségi állapotuktól és a rehabilitálhatóságuktól függően rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásokra válhatnak jogosulttá.
Azért 150 ezer forintnál húztunk határt, mert ez közelíti az idei átlagnyugdíjat. 2020-ban 142 ezer forint volt az átlagnyugdíj, erre jött rá novemberben a pótlólagos, 1, 2 százalékos, majd idén januártól a költségvetésben becsült infláció alapján a 3 százalékos emelés, így számolva 2021-ben 148 ezer forint körül lehet az átlagnyugdíj. Ez az Európai Unióban az egyik legalacsonyabb, durván havi 417 euró a jelenlegi árfolyam mellett. A kincstár által megküldött adatokból az látszik, hogy 2017-ben 21, 7 ezer fő, 2019-ben viszont már 48, 7 ezer frissnyugdíjas kapott 150 ezer forint feletti ellátást. 2020-ban viszont némi megtorpanás látszik, a MÁK összesen 29, 9 ezer újonnan megállapított nyugdíjat jelzett havi 150 ezer forint felett. A megtorpanás oka az lehetett, hogy 2020-ban eleve jóval kevesebb új nyugdíjat állapítottak meg, alig több mint 55 ezret az előző évi bő 115 ezer után. Erre a lépcsőzetes nyugdíjemelés 2020-ra eső része a magyarázat, amiatt zuhant be főleg a tavalyi első félévben a frissnyugdíjasok száma – írta meg korábban a Eközben az elmúlt négy évben nem mondható el trendszerű csökkenés a 150 ezer forint alatt megállapított új nyugdíjak számánál, inkább hullámzás volt tapasztalható, és csak tavaly látványosabb a mérséklődés.
Évről évre emelkedik azok aránya, akiknek átlag feletti nyugdíjat állapítanak meg, és csökken azoké, akiknek átlag alattit – olvasható ki a Magyar Államkincstártól kapott adatokból. Közben még mindig jóval több kisnyugdíjas hal meg, mint akiknek átlag feletti az ellátásuk. A Magyar Államkincstár (MÁK) közérdekű adatigénylésünkre kiadta, mennyi volt 2017 és 2020 között a rendszerbe belépő, vagyis új, és az onnan kikerülő, azaz elhunyt saját jogú nyugdíjasok száma, nyugdíjösszegek szerint, sávosan. A statisztikából az derül ki, hogy az elmúlt négy évben kevesebb új nyugdíjat állapítottak meg, mint ahány nyugdíjas meghalt, még úgy is, hogy a tavalyi halálozási adatok csak a január és október közötti időszakra vonatkoznak (vagyis a Covid-járvány miatt megnövekedett november-decemberi halálozások nem látszanak az adatsorban). Összesen 326 543 új nyugdíjat állapítottak meg 2017 és 2020 között, és majdnem negyvenezerrel több, 363 765 nyugdíjas halt meg a szűk négy év alatt. Ez idő alatt összesen bő 196 ezren voltak, akiknek 150 ezer forint alatti ellátást állapítottak meg, és durván 130 ezer ember kapott ennél nagyobb összeget.
Ezek az elérhető adatok azonban nem feltétlenül fedik le a nyugdíjasokat. Ők a fő szabály szerint az év végén legalább 64, 5 évesek voltak, de lehettek fiatalabbak is, ha korhatár előtt mentek nyugdíjba (a nőknek 40 évnyi jogosultsági idő után van erre lehetőségük). A kincstár azt természetesen nem tudja megmondani, hogy a nyugdíjasok közül hány áldozatot szedett a koronavírus, azt azonban nyilvántartja, hogy hány nyugdíj szűnt meg halálozás miatt. Az előző évekkel összevetve ebből következtetni lehet arra, hogy hány nyugdíjas halhatott meg a járvány miatt. Kétszer annyi nyugdíjas halt meg az év végén Míg 2020. január-októberben 77 947 volt a halálozás miatt megszüntetett nyugdíjak száma, addig ez november-decemberrel együtt 104 349-re emelkedett. Vagyis a kincstár adatai alapján az év utolsó két hónapjában 26 402 nyugdíjas halt meg, ami az előző tíz hónaphoz viszonyítva havi szinten kis híján duplázódást jelent. 2017 és 2019 között évente 95 ezer körül alakult az elhunyt nyugdíjasok száma, a tavalyi 104 ezres érték ehhez képest is kiugró – hozzávetőleg 9 ezerrel (10 százalékkal) több nyugdíjas halt meg 2020-ban, mint az előző években.
Csökkent a megváltozott munkaképességűek, továbbá a rokkantsági ellátásban és a rehabilitációs ellátásban részesülők száma. Nyitókép: Pixabay
Egy egészségügyi dolgozó is kereshet jól egy ideális intézményben, vagy speciális családi körülmény esetén, és egy informatikus bére is lehet siralmas, ha rossz céget választ. Összességében ezek az adatok csak rálátást biztosítanak az adott területen elérhető lehetőségekről, vagyis, hogy mely szakmák felé érdemes orientálódni, ha a munka élvezete mellett az anyagi jólét is fontos számodra. Amennyiben szeretnél hasonló tartalmakat olvasni, kövess minket a Facebook oldalunkon is!
A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 8, 9 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A közfoglalkoztatottak nélkül számolt bruttó átlagkereset 402 ezer 900 forint volt, 9, 4 százalékkal több az egy évvel korábbinál, a nettó kereset 268 ezer forint volt. A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 373 ezer 200 forintra becsülhető, 8, 6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A vállalkozásoknál 406 ezer forint volt a közfoglalkoztatottak nélkül számított bruttó átlagkereset és 270 ezer forint a nettó, egyaránt 9, 9 százalékkal több a tavaly szeptemberinél. A költségvetési szférában 10, 6 százalékkal, 401 ezer 500 forintra nőtt a bruttó és 267 ezer forintra a nettó átlagkereset. Az alkalmazottak száma tavaly szeptemberhez viszonyítva 72 ezerrel, a közfoglalkoztatottak száma további 8 ezerrel csökkent. A feldolgozóiparban 29 ezerrel, a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás területén 15 ezerrel, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységet végzők körében 22 ezerrel csökkent az alkalmazottak létszáma.
chevron_right Keresetemelkedés: tíz százalékkal több az átlag, mint egy éve hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2020. 11. 30., 11:39 Frissítve: 2020. 30., 11:11 Szeptemberben a bruttó átlagkereset 392 ezer 300 forint volt, 8, 8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, január-szeptemberben a bruttó átlagkereset 395 ezer forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 262 ezer 700 forintot ért el, mindkettő 9, 8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A szeptemberi 3, 4 százalékos és az első kilenc havi 3, 5 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 5, 2 százalékkal, illetve 6, 1 százalékkal emelkedtek a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Szeptemberben a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 260 ezer 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 269 ezer 500 forintot ért el.