45 kilométerre Kairótól, a Szahara homokjában kezdték el építeni Egyiptom új adminisztratív fővárosát 2015-ben. Az új város egyelőre névtelen, még nem zárult le az elnevezést kereső pályázat. Az első nyolc, két és fél millió lakost váró negyed 2021. november elejére elkészült. Most decemberben kezdenek a kormányhivatalok, nagykövetségek, minisztériumok átköltözni Kairóból az új helyükre. Az írás nyomtatható pdf verzióban is elérhető. Az új egyiptomi adminisztratív főváros szimbolikus és gazdasági célokat szolgál – Migrációkutató Intézet. Kattints ide! A tervek szerint az Új Adminisztratív Főváros a legek helye lesz – a tematikus negyedeket egy hatalmas napelempark látja majd el energiával, a lámpaoszlopok fény mellett wifi jelet adnak majd, modern vasút köti majd össze a települést és új repülőterét a régi fővárossal. Az új város közepén egy hat Central Park nagyságú "Zöld Folyó" nevű közpark húzódik majd végig. Az üzleti negyed húsz felhőkarcolóján kívül pedig a tervek szerint egy világrekorder, 1 kilométer magas épület teszi majd igazán impozánssá a települést. Már itt áll Egyiptom legnagyobb mecsete, legnagyobb keresztény temploma.
Az Oblisco Capitale a világ legnagyobb épülete lehet majd, már ha a dubajiak nem kapnak vérszemet, és tesznek a Burj Khalifára egy 173 méteres sapkát. Forrás: Wikimedia A beruházás ékköve egy, a fáraói időket idéző obeliszk-épület lesz: az Oblisco Capitale ezer méteres magasságával 172 métert verhet a rekordtartó dubaji Burj Khalifára. Egyiptom fővárosai – Wikipédia. Míg az Oblisco a várható 2030-as befejezésével még egy darabig várat magára, a beruházás szűntelenül menetel előre: már több épület és felhőkarcoló is elkészült (vagy váza elérte a végleges magasságát), ami lehetővé teszi a kormány decemberi költözését. Ilyen köztük az igen szerényen elnevezett, 3 milliárd dollárból készülő Iconic Tower is, ami jelenleg Afrika legmagasabb épülete a maga 385 méterével. A hadsereg fog rajta nagyot kaszálni Helyszűke miatt épül az Új Adminisztratív Főváros, ugyanis túlnépesedett Kairó és maga Egyiptom is. A ország az Összkép összeállítása szerint az utóbbi tíz évben közel másfél millió lélekszámmal gyarapodott, a 2020-as 100 milliós lakosság pedig 2030-ra akár 128 millióra is nőhet.
Nehéz pontosan meghatározni, hogy mennyibe kerül a NAC felépítése, mert egyes lakóövezetek felépítését magánberuházók végzik. A végszámla 45-48 milliárd amerikai dollárra rúghat, de tavaly például a Reutersnek hivatalos források 58 milliárd dollárban, azaz több mint 17 ezer milliárd forintban adták meg a beruházás teljes költségét. Új fővárost épít Egyiptom a homokban - videó - Infostart.hu. Galériába gyűjtöttük az új egyiptomi közigazgatási főváros építéséről szóló legfrissebb, jnauár 26-án készült, látványos felvételeket! Kattintson a képre! Forrás: MTI/EPA/Háled El-Fiki
Ezért kell a hely. Fotó: Jack Krier A beruházást az egyiptomi oldalról a Városfejlesztési Közigazgatási Központ (Administrative Capital for Urban Development, ACUD) felügyeli. Érdekesség, hogy az ACUD többségi, 51 százalékos tulajdonosa maga az egyiptomi hadsereg. Ez remekül illusztrálja az országban a katonaság gazdasági- és politikai rendszereket is igen komolyan behálózó szerepét, amit a jelenlegi elnök, Abdel Fattáh el-Szíszi katonai puccs során történő hatalomátvétele indított el. A hadsereg pedig igen jól jár a milliárd dolláros fejlesztéssel, ugyanis nem csak a kontót állják: komoly bevételeik lesznek az eladott lakások után, valamint a kormány és az adminisztratív hivatalok által hátrahagyott, központi helyen lévő és ezáltal értékes kairói épületeket is a katonaság fogja menedzselni. Negyvenöt kilométeres szakadék Sokan kritizálják az egyiptomi puccparádét, ugyanis félő, hogy csak tovább mélyíti a társadalmi leszakadó rétegek és a gazdagok közötti különbséget a milliárdos beruházás.
Kairóra ebből közel 21 millió ember jut, és várhatóan a népesedési bővülés is itt fog lecsapódni. A Budapestnél 35-ször sűrűbben lakott városban már évek óta komoly probléma a helyhiány, ezért is egyezett meg Egyiptom az Egyesült Arab Emírségekből érkező Capital City Plannersszel: a 2015-ben megkötött, 58 milliárd dolláros üzlet szerint a cél egy új, modern, élhető és fenntartható város létesítése a Szaharában, Kairótól mintegy 45 kilométerre. A Construction Review Online beruházást krónikázó írása szerint már ekkor a színre lépett Kína: amint a Capital City Planners és az egyiptomi állam közös munkálatai lelassultak, az arabokat a Kínai Állami Építőipari Társaság (China State Construction Engineering Corporation, CSCEC) váltotta az ügyletben. A megállapodás szerint a kínaiaknak 45 milliárd dollárból kellett felhúzniuk egy parlament-komplexumot, tizenkét miniszteri épületet és egy nagy, kongresszusi-kiállítói központot. 21 millióan élnek Kairóban, a lakosság a következő évtizedben akár meg is duplázódhat.
Mindkét vers körülbelül 60 soros, 220 szavas, 1400-1500 karakteres, pedig a Himnusz sorai valamivel hosszabbak a Szózatéinál. Mindkét vers dallamos, verselésük időmértékes. Ünnepek, megemlékezések alkalmával általában a Himnuszt játsszák nyitásként és a Szózatot zárásként. A megszólítás, a megszemélyesítés iránya: Himnusz: ima, dicsőítő ének - "felfelé". Szózat: minden magyarhoz szól. lelkesítő, buzdító egyenrangúság - "vízszintes". Szerkezet: Himnusz és Szózat: keretes. Műfaj: Himnusz és Szózat: óda. Himnusz szózat összehasonlítás by Zsófia Németh. Stílusuk: Himnusz és Szózat: patetikus, romantikus. A romantika jellemzői: múltidézés, az isten megszemélyesítése, régies szavak és ragozás. Verselés: Himnusz és Szózat: időmértékes. Hangulat: Himnusz: ereszkedő. Szózat: emelkedő. Megzenésítés: Himnusz: Erkel Ferenc, 1844 (ima, fohász, templomi ének). Szózat: Egressy Béni (magyar verbunkos toborzó stílus). Mondanivaló: Himnusz: A nemzeti történelem mérlege a balsors felé billen el. Nem lát kiutat a jelenlegi helyzetből - Istenhez szól. Szózat: Szónoki kiáltvány a magyar nemzethez.
A Himnusz és a Szózat összehasonlító elemzése Kölcsey Ferenc Himnuszát és Vörösmarty Mihály Szózatát minden magyar ismeri. Minden nemzeti ünnepünkön felcsendülnek, így már mindenkinek feltűnhetett a köztük lévő hasonlóság. Kölcsey Ferenc (1790-1838) alapjában véve zárkózott, befelé forduló ember volt, ami annak tudható be, hogy gyerekkorában elvesztette egyik szemét. Ha más emberek társaságában nem is, de az irodalomban otthon érezte magát. Híresebb művei a Parainesis Kölcsey Kálmánhoz, a Huszt, a Zrínyi dala, de a legnagyobb dicsőséget a Himnusz hozta neki, amelyet 1923-ban írt. Művei többnyire közéleti témájúak, a haza sorsával foglalkoznak, és a tett-filozófia megjelenése jellemző rájuk. Himnusz És A Szózat Összehasonlítása Fogalmazás - Összehasonlító Elemzés Kölcsey Ferenc: Himnusz Vörösmarty Mihály: Szózat | Érettségi Tételek. Ez a filozófia életére is jellemző volt, mert nem csak az ország kedvezőtlen helyzetén kesergett, hanem tett is érte, országgyűlési képviselőként próbált hazája hasznára lenni. Vörösmarty Mihály (1800-1855) elszegényedett katolikus nemesi családból származott. Apja korai elvesztése miatt tanítónak állt, állása mellett pedig tanult.
A hetedik versszakban már kiderül, hogy hiába voltak hőstettek, az ország szenved. Ebben a versszakban adja meg Vörösmarty a két lehetséges utat az nemzetnek. Élet vagy halál. Ezt a megszemélyesítés (szenvedés kér) is érzékelteti. A mondat végén a felkiáltójel a türelmetlenséget fejezi ki. Jöjjön bármi, csak a szenvedés tűnjön el.,, Egy ezredévi szenvedés Kér éltet vagy halált! Himnusz És A Szózat Összehasonlítása. '' A következő két versszak szintén indoklás arra a kérésre, hogy dőljön el az ország sorsa. Első soraikban megismétlődik az indulatos kijelentés:,, Az nem lehet''. Ez a két versszak az olvasót bíztatja tettre, azzal, hogy ha nem tesz semmit, (mint Vörösmarty idejében), akkor az őseink szenvedése hiába volt. Nem érték el, hogy fiaik boldogok legyenek. A tizedik és az utána következő versszak ismét az ország előtt álló két lehetőséget vázolja fel, amit a tizenegyedik versszak elején álló,, vagy'' kötőszó választ el egymástól. A két út bemutatása a jobbik választására ösztönzi az olvasót hangzásával is (,, buzgó imádság'') a halállal szemben (,, vérben áll'') Az utolsó két versszak a keret második része.
- 11-12. versszak: a szabadságért vívott harcban " a nagyszerű halál " kockázatát is vállalnunk kell. 3) HIMNUSZ-SZóZAT ÖSSZEHASONLíTó ELEMZÉS Keletkezési körülmények: Himnusz: 1823 sötét éveiben csak istenben bízhat a költő. Szózat: 1836 terror, börtön. Téma: Himnusz: a magyar nép története, múltja-jelene-jövője. Szózat: csak a dicső múltat említi. Cím és alcím: Himnusz: a műfajt jelenti, a cenzúra megtévesztésére. Szózat: a néphez szóló üzenet, felhívás. Himnusz és szózat összehasonlítása. Vörösmarty a magyar nemzettől várja a haza felvirágzását, míg Kölcsey a nemesi nemzetre számít. A himnuszban a kereten kívül is vannak ismétlődések, a költő ennek segítségével, ez által hangsúlyoz. A "Vár állott, most kőhalom" sor egy költői kép, ellentét a szépen álló vár, és a romos kőhalom között. A harmadik versszakban a kalász és a nektár a bőség jelképei. Mátyás bús hada pedig a fekete sereget szimbolizálja, mely 1485-ben elfoglalta Bécset. (Bár nem maradt sokáig magyar kézen, mégis nagy siker volt az emberek szemében Ausztria elfoglalása. )
Az első hat versszak még a múltról szól, de a hetedik már a jelenbe lép át. Gondoljuk csak az 1809-i csatára, ahol a Franciák szétverték a magyar nemesi felkelést! " S ah, szabadság nem virul / A holtnak véréből, ". A vers keresztrímes, rímképlete ABABCDCD. Műfaja óda, azon belül pedig himnusz. (Istenhez írott, magasztos költemény. ) A Szózat sokkal lelkesítőbb hatással volt rám, mint a Himnusz. Hangvitele is határozottabb, szinte megjósolja, hogy "Még jőni kell, még jőni fog / egy jobb kor…". Ez reményt ad. A Szózatban csak minden második sor rímel, ez a félrím (Rímképlete XAXA XBXB, X=nem rímel). KÖLCSEY: HIMNUSZ, VÖRÖSMARTY: SZÓZAT ÖSSZEHASONLîTÓVERSELEMZÉS Kölcsey Ferenc (1790-1838): észak-dunántúli református birtokos nemes család korán árvaságra jutott gyermeke. Vézna, beteges, fél szemét himlő következtében elvesztette. A társaságban visszahúzódó. Életét nagyrészt falusi magányban töltötte. A debreceni református kollégiumban tanult. Jogi tanulmányokat folytatott. Bírálja Csokonait.
Később azonban a már érett költő a közéleti témák felé fordult és foglalkoztatta a haza sorsa. Vörösmarty kevésbé pesszimista a magyarsággal kapcsolatban, hiszen ezért intézi a néphez szózatát, tettekre akar sarkallni. Igaz, a szebb jövendőben nem igazán bízik, hiszen versében megjelenik a nemzethalál romantikára jellemző, tragikus motívuma. Összességében a Szózat pesszimistább, hiszen van egy olyan kicsengése, mely szerint ha a magyarság mindent megtesz, életét, szellemi képességeit és fizikai erejét egyaránt a sorsjavítás munkájára fordítja, akkor sem bizonyos, hogy a nemzet halála elkerülhető. Igaz, Vörösmarty azzal vigasztalja magát, hogy "a sírt, hol nemzet süllyed el / népek veszik körül / s az ember millióinak / szemében gyász könny ül. " – vagyis a nemzet halála legalább emelkedett és megható lesz a világ számára. Mindkét alkotás romantikus stílusban íródott. Ezt legjobban a téma igazolja. Mindkettő a haza sorsával foglalkozik, és felemlegeti a múltat. Nem csak megemlíti, hanem bővebben foglalkozik vele.