A dolog extra pikantériája, hogy ez a generikus nagyvállalati termék ráadásul pont egy nagyvállalat- és termékellenes, az egyéni kreativitást és gondolkodásmódot ünneplő üzenetet sulykol. Mintha a McDonald's folytatna kampányt az egészséges táplálkozás mellett. Az aszfalt királyai természetesen rendkívül kompetensen elkészített film – ennyi el is várható egy közel 100 millió dollárból gazdálkodó tapasztalt, tehetséges, sztárokkal kicsinosított stábtól. A rendezés profi és rutinos (de semmi extra), a színészi játék hiteles (de semmi extra), a sztori érdekes (de semmi extra), a végeredmény összességében szórakoztató (de semmi extra). A probléma, mint mindig, a forgatókönyv: két és fél óra rettenetesen sok ahhoz, hogy egy film ne tudja, mit akar. Merthogy karakterdrámának messze nem elég pontos és mély, vérbeli sportfilmnek messze nem elég feszes és látványos, közeg- és kordokumentumnak messze nem elég szenvedélyes. Az aszfalt királyai teljes film videa. Egyszerű, laza feelgood autós mozinak meg túl hosszú. Még az eredeti cím (Ford V Ferrari) is félrevezető, ugyanis a két nagyvállalat rivalizálása csupán lazán felskiccelt háttér, a cselekmény puszta katalizátora.
A Logan – Farkas és A nyughatatlan rendezője, James Mangold betolt egy művet, miután a stúdiót is bekebelező Disney gondolkodás nélkül kipenderítette a Boba Fett antológiafilm éléről, amit most a The Mandalorian című sorozatként igyekeznek majd eladni. Így maximalizálva van annak a lehetősége, hogy az utolsó csepp pénzt is kifacsarják a nézőkből, és totális, mozgóképes dominanciát alakítsanak ki. Az aszfalt királyai bizonyos szempontból hozza azt, amit Mangold korábbi filmjei: jó is, meg nem is. Van benne potenciál, és a néző nem fogja az arcát kaparva várni a végét, viszont nem elég maradandó és magával ragadó ahhoz, hogy megmaradjon az emlékezetben. Az aszfalt királyai. De ahogy a Logan t és A nyughatatlan t, úgy ezt is elhúzzák a remek színészek. Mangoldnak sohasem volt erős keze, ha rendezésről van szó, és ez most is igaz. A képregényfilmek rajongói köreiben úgy emlegetik őt, mint a Messiást, hiszen ő volt az, aki összehozott végre egy Rozsomák karakteréhez méltó filmet, amit méltán nevezhetünk a Fox éra legjobbjának is.
Miután szívbetegsége miatt többé nem versenyezhet, Shelby létrehozza saját autótervező és kereskedő cégét Shelby American néven, az új GT40-es modell kifejlesztéséhez és vezetéséhez pedig a kissé különc és magának való, ám a kocsikhoz és a vezetéshez annál jobban értő brit, Ken Miles (Christian Bale) tehetségét veszi igénybe. Az aszfalt királyai - Szinkronos előzetes #1 (12E) - YouTube. A Ford fejesei azonban egyáltalán nem nézik jó szemmel Miles ténykedését és önfejű viselkedését, ezért igyekeznek ráerőltetni az akaratukat Shelby-re és cégére. Végül a rivalizálás már nem csupán a Ferrari ellenében, hanem a Ford csapatán belül is maximálisan felpörög... Carroll Shelby (Matt Damon) Le Mans-i győztesként tudja, mi a dörgés A Shelby-hez és Miles-höz kapcsolódó, az átlagnéző által aligha ismert életrajzi vonatkozások mellett felettébb érdekes betekintést kaphatunk a szakmai döntések és a világmárka által diktált marketing szempontok összeütközésére, még ha az a szokásos túldramatizált formában kerül is tálalásra. Úgyszintén tény, hogy akadnak klisék mind a szövegben és a fordulatokban, mind a színészi játékban, ami nem egyszer túl lett tolva kissé, a maga hollywoodiasan mesterkélt módján.
Az viszont igaz volt, hogy ezzel a csapatutasítással a Ken Miles-Denny Hulme duó vitatott körülmények között, de elvesztette a győzelmet. A hivatalos magyarázat szerint McLaren-Amon autója a rajtnál hátrébbról indult, így nagyobb távot teljesítettek. Ezt a hangosbemondó is közölte a verseny végén, amit a filmben hitelesen bemutattak. Ken Miles halála – Igaz Sajnálatos módon Ken Miles nem tudott több Le Mans-i versenyen részt venni, mert ahogy a filmben is bemutatták 1966. augusztus 17-én, egy versenyautó tesztelése közben életét vesztette. Az aszfalt királyai – Filmsarok. +1 Ez inkább csak egy kis pontatlanság: Shelby 1959-ben nyert Le Mans-t és nem 1958-ban. Emellett akkoriban még nem voltak szinkronváltós kocsik, hanem kétszer kellett kuplongolni. Ha tetszett a cikk, mutasd meg másoknak is:)
Februárban a vállalat azt közölte, hogy elkezdtek harmadik adaggal kísérletezni, hogy jobban megértsék az új vírusvariánsokkal szembeni immunreakciókat.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2020. dec 11. 7:00 A Pfizer/BioNTech-oltóanyagból London eddig 40 millió dózist rendelt /Illusztráció: Northfoto Az amerikai Pfizer és a német BioNTech közösen fejlesztett koronavírus elleni vakcinája már az első oltás beadása után is védettséget biztosított a vírus által okozott betegség ellen – derült ki az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) közleményéből. A vakcináról eddig úgy tudtuk, hogy legalább két oltás szükséges 3-4 hetes eltéréssel, hogy valódi védettséget adjon. Angliában az AstraZeneca és Pfizerrel beoltottak 96 százalékának szervezete termel ellenanyagot - Blikk. Jó hír, hogy a védettség kialakulását nem befolyásolja döntően az életkor, vagyis a 65 év feletti betegeknél is hatékony a szer. Az azt írja: ez szinte minden várakozást felülmúl, mivel sok védőoltás, például az influenza elleni, jellemzően kevésbé hatékony idősebb korban. ( A legfrissebb hírek itt) A vakcinát Nagy-Britanniában tömegesen kezdték beadni. Nemrégiben jött a hír a brit nemzeti egészségügyi szolgálattól, hogy a szert nem ajánlják allergiában szenvedők esetében, mert két egészségügyi dolgozójuknál is anafilaxiás reakciót váltott ki.
Időskorban és magas rizikójú csoportokban is, súlyos allergiában szenvedőknél viszont gondok lehetnek vele. Az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) által nyilvánosságra hozott legfrissebb adatok szerint az amerikai Pfizer és a német BioNTech közösen fejlesztett koronavírus elleni vakcinája már az első oltás beadása után is értékelhető védettséget biztosított a vírus által okozott betegség ellen. Ennek nagy jelentősége lehet, mivel eddig úgy tudtuk, legalább két oltás szükséges ehhez, a kettő között 3-4 hetes eltéréssel. Ezzel lerövidülne a védettség eléréséhez szükséges idő, aminek a járvány megfékezésében kiemelkedő jelentősége lenne. Minden egyes nap számít, mivel naponta világszerte több ezren halnak bele a betegségbe. Index - Tech-Tudomány - Egy oltás után 85 százalékig véd a Pfizer-vakcina. A védettség már az első oltás után is 52 százalékos volt, a második után pedig 95 százalékos. Ez csillagos ötös teljesítmény! – reagált az új adatokra Akiko Iwasaki, a Yale Egyetem immunológusa a New York Times tudósítójának. Ennek fényében a másik új adat is fontossággal bír, miszerint a védettség kialakulását a beoltottak életkora sem befolyásolta döntően, a 65 év feletti betegekben is csökkent a Covid gyakorisága már az első oltás után 10 nappal.
A pontos idézet így hangzott: "Egy valószínű forgatókönyv, hogy kelleni fog egy harmadik adag vakcina nagyjából 6-12 hónap között, és onnantól kezdve évente kell újraoltatni, de mindez még megerősítésre vár. " - olvasható a szemléjében. Hosszabb távú kutatási eredmények híján ma még nem tudni, hogy a védettség kialakulásától számítva mennyi ideig tekinthető védettnek egy Covid-vakcinával beoltott személy. Az influenzavakcinához hasonlatos, az aktuális variánsokhoz igazított évenkénti oltás lehetősége mindenesetre nem először merül fel, februárban például a Johnson & Johnson vezetője, Alex Gorsky is beszélt erről a CNBC-nek. Bourla szerint a vírus mutálódása, újabb variánsok esetleges megjelenése kulcsszerepet játszik a jövőben, és nagyon fontos lenne, hogy a vírusra érzékeny emberek számát vakcinákkal hamar alacsonyra szorítsák. A Pfizer pár hete azt publikálta, hogy a cég Covid-19 elleni vakcinája 91 százalékos hatásossággal véd a koronavírus ellen, és több mint 95 százalékban hatásos a második adag oltás után.