A Tényeknek adott telefonon interjút Galambos Boglárka, Galambos Lajos felesége, akit október 2-án, pénteken engedtek ki az előzetes letartóztatásból. Galambos Boglára a tehetetlenség miatt - hogy nem tudott a családjával, a szeretteivel semmiféle kapcsolatot tartani - nevezte a bent töltött tizenkét napot rémálomnak. Szerinte egyszerűen döbbenetes volt az, hogy a bíróságon szinte végig sem hallgatták az ügyvédeiket, és így rendelték el az előzetes letartóztatásukat. "A bírónő felolvasott egy olyan ítéletet, amivel kapcsolatban az embernek olyan volt az érzése, mintha ez egy előre megkomponált, és egy előre lejátszott ítélet lett volna. Galambos lajos felesége boglárka es. Nem engedtek minket ki, hanem további egy hónapra elküldtek minket a székesfehérvári börtönbe. " A börtönben töltött időről is beszélt Lajcsi felesége, azt mondta: mindenki nagyon emberségesen bánt velük, a körülményekhez képest nagyon kulturáltan, humánus módon kezelték őket. Mióta pénteken hazaengedték, a gyerekeivel van. Galambos Lajos ártatlannak vallja magát.
Kiskegyed - AKCIÓK Megjelent a legújabb Kiskegyed Konyhája (X) Megjelent a Kiskegyed Extra Tavasz(X) Megjelent a Kiskegyed Konyhája legújabb különszáma: egyszerű, változatos, gyors fogások (X) FRISS HÍREK 21:27 20:30 20:01 19:32 19:03
Sztárvilág Divat Most Testünk-lelkünk Szórakozás Nő és Férfi Kiskegyed otthona Kiskegyed konyhája Copyright Ringier Hungary Kft. 2000-2022 Impresszum Felhasználás és adatvédelem Médiaajánlat Adaptivemedia Süti beállítások Ringier Hungary Network Blikk Kiskegyed Glamour Recepttár Adaptive Media Tilos a Kiskegyed bármely fotóját, írott anyagát részben vagy egészében, illetve átdolgozva átvenni vagy újraközölni a kiadó írásos engedélye nélkül Az oldalról kivezető linkeken elérhető tartalmakért a semmilyen felelősséget nem vállal.
2012. szeptember 24. | 16:30 A hazai szentek sorából kiemelkedik Szent Gellért püspök, Imre herceg nevelője, aki megtelepedett hazánkban és a Maros-menti népek egyik legfőbb segítője lett. Budán szeptember 24-én szenvedett vértanúságot, ez a nap az egyik első magyarországi szent névünnepe. Gellért új hazája Gellért György néven egy előkelő velencei családban született. Ifjú korában azért került kolostorba, hmert máshol nem tudták meggyógyítani. A fiatal Gellért annyira megszerette a helyet, hogy ott is maradt és egyik életcéljának tűzte ki, hogy elzaránokoljon a Szentföldre. Tanulmányai végeztével, 1015-ben hajóra szállt és elindult, hogy vágya teljesüljön, de egy vihar a dalmát partok felé sodorta és kényszerűségből a parton kellett töltenie a nagyböjti időszakot. Ott találkozott Rasina pannonhalmi apáttal, aki rábeszélte az ifjút, hogy ne a veszélyes Szentföldre menjen, hanem inkább kísérje el őt a magyarokhoz, ahol segíthetne a keresztény hit elterjesztésében. Gellért így jutott el hazánkba, ahol egy magas szintű prédikáció után István király rábízta fiának, Imrének a tanítását.
A főhercegasszony kívánságára a szoborcsoportot Budán helyezték el, annak a helynek a közelében, ahol a herceg nevelője, Szent Gellért püspök vértanúhalált szenvedett. Szent Imre herceg kultusza már a XX. század elejétől különös jelentőségű volt Kelenföld-Lágymányos térségében. A szoborcsoporttal szemközti útvonal 1929 óta a Szent Imre herceg útja nevet viselte. Az 1930-ban törvényes keretek között létrehozott XI. kerület hivatalos neve 1934-től 1950-ig Szent Imre város volt, 2007-től a kerület egy része újra felvette a Szentimreváros nevet. Magyar Kurír Kép: Millisits Máté
A királyi udvarban Gellértnek látomása volt, amelyben egy hegy sziklái között holtan látta meg önmagát. Az Úr üzenete szerint nem a Szentföldre kellett mennie, hanem itt kellett maradnia, hogy a legnagyobb mennyei ajándékként elnyerje a vértanúság koronáját. Szent István a királyi udvarban tartatta, és fiának, Imre hercegnek a nevelésével bízta meg. 1023-ban Bakonybélbe vonult vissza, ahol remeteként több könyvet is írt. A legenda szerint egy napon kunyhója előtt, írás közben elnyomta az álom. Arra ébredt, hogy egy kis szarvasborjú telepedet melléje védelmet keresve. Megetette a kis árvát, és az nem is távozott tőle. Egy másik alkalommal sebesült farkas feküdt az ajtajában. Ellátta a sebét, és a kunyhójába vitte a szerencsétlen állatot. Amikor a farkas magához tért, hálás kutyaként megnyalta a remete kezét, és szelíden leheveredett a kis szarvas mellé. 1030-ban István Gellértre bízta a csanádi püspökség megszervezését, aminek társaival együtt becsülettel eleget is tett. Mindvégig az Istváni életmű megszilárdításán és továbbvitelén fáradozott.
A barokk művészet ezzel szemben a lelki karakterét emelte ki, s az ifjúság elé az elmélyülten imádkozó, Krisztust követő Szent Imrét állította példaképül. A XIX. század második felétől pedig újra a középkorban népszerű uralkodói vonások kerültek előtérbe, hogy aztán a XX. század végére megszabadulva a történeti korok igényeitől immár Szent Imre herceg tiszta, emberi alakja bontakozhasson ki. A szerzetesek szűk szobácskáit járva egyre többet és többet tudhatunk meg a szent életű hercegről, s az összegyűjtött tárgyak segítségével megismerhetjük többek között legendáját, fogadalmát, környezetét, s képet kaphatunk arról is, hogyan ábrázolták az idők folyamán együtt az úgynevezett "Sancti reges (regis) Hungariae"-t, vagyis Istvánt, Imrét és I. Lászlót, a három magyar szent királyt. Mindeközben pedig olyan műalkotásokban gyönyörködhetünk, mint Székely Bertalan eddig soha nem látott akvarellje a Bajor Állami Levéltár titkos házi levéltárából, Gizella bajor hercegné gyűjteményéből, mely Gizellát és Imrét együttesen ábrázolja; a csíksomlyói plébániatemplom fogadalmi Szent Imre-képe; Aba-Novák Vilmos nagyszabású történelmi tablója; Simone Martini 1317-ben festett liliomos hercege; a Magyar Anjou Legendárium ihletésére született Végh Gusztáv rézmetszet, vagy a koronázási palást Pannonhalmán a XVII.
2014. szeptember 02. | 08:15 Szent István fia, a magyar és a német-római császárság várományosa 1031-ben ezen a napon halt meg. A legtöbb forrás vadászbalesetről ír, de felmerül a merénylet lehetősége is. Töredékes adatok Sajnos a hercegről nagyon kevés hiteles adatunk maradt fenn. A világi krónikák csak néhány mondatban írnak Imréről. Az Érdy-kódex szerint Szent István király és Gizella bajor hercegnő fia 1000-ben született, régi breviárumok viszont úgy értesültek, hogy halálakor, 1031-ben 24 éves volt, azaz 1007-ben született. Tehát Árpád utódjának még a pontos születési ideje sem ismert. Nevét állítólag István sógora, II. Henrik német-római császár után kapta, ebből lett a magyaros Emrih, majd Imre, a latin nyelvű irodalomban Emericusként honosodott meg. Nevelője a nagyobbik Gellért-legenda szerint maga Gellért püspök volt, de nem biztos, hogy csak tőle tanult, az idegen származású misszionárius ugyanis nem tudta neki megtanítani az uralkodáshoz szükséges ismereteket és a magyar szokásokat, ezért valószínű, hogy ő csak egy volt a herceg nevelői közül.
Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről.