"Te zúzod össze szívemet, / Te tiprod el víg kedvemet, / Te munkád, hogy életem / Zokogva szemlélgetem. " A magyar irodalmi élet alakjai dicsőítették Dukai Takách Juditot, aki Malvina költői néven lett a klasszicista magyar líra ismert költője. Dukai Takách Judit: Az én képem (Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium-Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, 1995) - antikvarium.hu. Dukai Takách (Takács) Judit költő, a "magyar Szappho" 1795. augusztus 9-én született a Vas megyei Dukán. Jómódú középnemesi családban született édesapja, dukai Takách István jómódú, ágostai hitű, kemenesaljai földesúr volt; édesanyját, muzsai Vittnyédy Teréziának hívták. Az evangélikus hagyományokhoz híven Sopronban tanult, írás és olvasás mesterségén kívül zongorázásra, kézimunkára és nyelvekre is taníttatták a nemsokára rendkívüli tehetséget eláruló lányt, de édesanyja betegségének hírére megszakította tanulmányait, hazautazott, s minden idejét anyja ápolására fordította. Ebben a válságos, nehéz időszakban – édesapja ösztönzésére – a fiatal lány "Malvina" néven írta első, mélabús költeményeit, ám az elégikus-szomorkás hangvétel későbbi, klasszikus időmértékes verselésű műveinek is alapvető jellemzője volt.
Dukai Takách Judit, költőnő, Berzsenyi Dániel sógornője (Duka, 1795. augusztus 9. – †Sopron, 1836. április 15. ) Dukán, egy kemenesaljai falucskában született jómódú középnemesi családban. Szülei, Dukai Takách István és Muzsai Vittnyédy Terézia gondos nevelésben részesítették. A fiatal hölgy az evangélikus hagyományokhoz híven Sopronban tanult, de édesanyja betegségének hírére megszakította tanulmányait, majd hazautazott, és minden idejét anyja ápolására fordította. Ebben a nehéz időszakban keletkeztek első, szomorkás hangvételű költeményei. Művei nagy részét házikisasszonyi teendőinek teljesítése mellett hozta létre, ahogy ő maga jegyezte fel volt költői önéletrajzában "verseim nagyobb részét is rokkám pergése mellett írtam". Anyja halála után tért vissza Sopronba, ahol a továbbiakban nyelveket, zenét és háztartási ismereteket tanult. Dukai Takách Judit | Egyházasberzsenyi Berzsenyi Család - Familie von Egyházasberzsenyi Berzsenyi. Hazatérve Dukára a vidéki nemeskisasszonyok életét élte, s közben verselgetett. A Takách-házat 1814-ben kiváló közéleti gondolkodók keresték fel: Wesselényi Miklós, Pataky Mózes és Döbrentei Gábor, akik felfedezték az ifjú költőnő tehetségét.
Anyja halála után visszatért Sopronba, ahol a továbbiakban nyelveket, zenét és háztartási ismereteket tanult. DUKAI TAKÁCH JUDIT: VISSZAEMLÉKEZÉS (részlet) Oh mért nem hagysz el engemet Búsító emlékezet! Te dúlod fel életemet – Morc képed sírba vezet. Te zúzod össze szívemet, Te tiprod el víg kedvemet, Te munkád, hogy életem Zokogva szemlélgetem. Dukai Takách Judit – Wikipédia. Ha mint hajdan víg napjaim Most is kéjjel folynának, Vagy emlékező gondjaim Megpihenni hagynának: Dicsérnélek, áldanálak. De hajh! szívem bánatjának Csak a csendes boldog sír A várt engesztelő ír. Hazatérve Dukára élte a vidéki nemes kisasszonyok életét, apja háztartását vezette, s közben verselgetett. Első költői kísérletein, amelyek a nemesi udvarházak hangulatát idézik, erősen érződik a népköltészet hatása. A versírás mulatsága, amivel elsősorban a vidéki élettel járó üres órákat igyekezett kitölteni, akkor kezdett "komoly" szórakozássá válni, amikor ahogyan Schöpflin Aladár írja, "kitudódott a nem is nagyon féltve őrzött titok, hogy Judit verseket ír".
Ezután már keveset írt, költeményei többnyire a családi békéről és boldogságról szóltak. 1829-ben leányát, 1831-ben pedig férjét vesztette el, akivel tizenkét évig élt 1830-ban együtt, 4 gyermekük született. 1832-től második férje Patthy István soproni ügyvéd volt, ekkor írta "Az én sorsom" című szép költeményét. Ebből a házasságból egy fiú és egy kislány született. Dukai Takách Judit nem volt jelentős költő, néhány verse képvisel csak jelentős irodalmi értéket. Költőnői fellépése mégis fordulatot jelzett a magyar irodalom történetében, neve országosan ismert lett. Megtestesítette a polgárosult nőideált, amely a reformkorban teljesedett ki. Lánya születését követően egy hirtelen jött tüdővészben hunyt el 1836. április 15-én, Sopronban. A 84-es főútról Duka felé kanyarodva, a község temetőjében egy kis fehér épületben található Dukai Takách Judit költőnő sírhelye, amelyet a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság "A" kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánított. A falu központjában pedig még áll az egykori Dukai Takách-kúria, amelyet a "magyar Szapphó" életében édesapja építtetett.
Igen: ha az csak úgy tekintetik, Mint ösztöninknek szenvedő edénye S nyers kényeinknek játszó eszköze. De hát csak erre vagynak-é teremtve Azok, kik embert szülnek és nevelnek; Kik életünknek gyönge bimbait Dajkálva őrzik forró keblöken, S véröknek édes nedviből itatják; Kik szebb korunknak ékes napjain Rózsás kötéllel kapcsolnak magokhoz S lelkünket égi érzésben feresztik; Kik ősz korunkban reszkető fejünket Ismét ölökbe vészik s dajka-karral Vezetnek éltünk véghatárihoz, S ölelve tésznek a halál ölébe, Míg ott is újra vélünk egyesülnek? Oh, nagy s dicső cél van nekik feladva, S rendeltetésök szebb, mint a miénk! De mint mehetnek nagy pályájokon Bevont szemekkel s békós lábakon? S kivánhatunk-e tőlök oly csudát, Hogy céljainknak megfeleljenek, És lelkeinkkel öszvezengjenek, Ha őket a vak gyermekségbe zárjuk? A míveletlen föld csak gazt terem: A lélek is csak úgy emelkedik A virtusokhoz égi szárnyakon, Ha delphi isten önt sugárt belé, Mely úgy kifejti lelkünk díszeit, Mint éltető nap a virágkebelt.
Ebben a válságos, nehéz időszakban keletkeztek első, elégikus-szomorkás hangvételű költeményei, a mélabú későbbi verseinek is alapvető jellemzője maradt. Anyja halála után visszatért Sopronba, ahol nyelveket, zenét és háztartási ismereteket tanult. Hazatérve Dukára a vidéki nemes kisasszonyok életét élte, közben verselgetett. Első költői kísérletein, amelyek a nemesi udvarházak hangulatát idézik, erősen érződik a népköltészet hatása. Versei népdalszerűségét később – elsősorban Berzsenyi hatására – a klasszikus időmértékes verselés váltotta fel. Költeményei kéziratos másolatokban terjedtek, és így jutottak el a kor irodalmi, művészi nagyságaihoz, Berzsenyihez, Kazinczyhoz, Kresznerics Ferenchez és Döbrentei Gáborhoz. E kiválóságok hamar felismerték az ifjú költőnő tehetségét, jó tanácsokkal látták el, és más támogatásban is részesítették. Berzsenyi (akivel rokonságban is állt, lévén a költő felesége Judit unokanővére), Dukai Takács Judithoz című költeményében fejtette ki a nők társadalmi és kulturális egyenjogúsításának eszményeit.
vagy Dukai Takács Judit, költői nevén Malvina (Duka, 1795. augusztus 9. – Sopron, 1836. április 15. ) magyar költőnő, Berzsenyi Dániel versének címéből vált ismertté neve. Takách István birtokos és muzsai Vittnyédy Terézia leánya, született 1795. augusztus 9-én Dukán (Vas megye). Szülei gondos nevelésben részesítették, s mikor kora ifjúságában tanújelét adta költői tehetségének, maguk is buzdították az írásra. Mikor anyja 1811-ben meghalt, apja Sopronba vitte tanulni, "hol nyelvekben, zenében, valamint a gazdasszonykodás különféle elemeiben is szép haladásra tett szert; úgy tért vissza családi lakába, hol a háztartás gondjait egészen átvette". 1814-ben Döbrentei Gábor, Wesselényi Miklóssal és nevelőjével, kik ekkor Itáliából tértek vissza, meglátogatták. Már ekkor verselgetett Malvina néven, melyet később is megtartott költeményeinél. Gróf Festetics György, az irodalom barátja és pártfogója méltónak látta az 1817-ben Keszthelyen tartott Helikon ünnepélyre a magyar múzsa többi fölkentjei sorába őt is meghívni.
Az alacsony olvadáspont miatt nagyon hamar felmelegszik, és folyékonnyá válik. Tapasztalatom szerint már azelőtt le kell venni a viaszt a tűzhelyről, mielőtt teljesen felolvadna, mert ha sokáig a tűzhelyen marad, könnyen túlhevül. A félig olvadt viasz elég meleg ahhoz, hogy a még szilárd darabkákat megolvassza. A kókuszos szója öntése A kanóc rögzítése után az olvad szójaviaszt nagyon lassan a pohárba öntjük. A kanócot megtámasztjuk, hogy ne dőljön el. Ezután nincs más hátra, mint várni, amíg alaposan kihűl a gyertya. Meggyújtás előtt minimum egy napot szoktam várni, de illatos szója esetén 2-3 napnak is el kel telni égetés előtt. Kész a húsvéti nyuszis gyertya Amint kihűlt a gyertya, bele lehet helyezni a húsvéti nyuszis kaspóba. Nyuszis mesekönyvek - 7 tavaszi könyvújdonság - Foxbooks. Én még egy kis mohával is körberaktam, ami egyrészt stabilizálta, másrészt díszítette a poharat a tartóban. Faháncsok, moha és húsvéti tojások közé helyezve nyerte el az igazi húsvétos arculatát. Íme, máris kész a vidám húsvéti gyertyás dekoráció. Remélem, kedvet kaptál a húsvéti nyuszis szójagyertya elkészítéséhez.
– És miért éppen ebben a lyukban? Miért van ilyen furcsa farkincám? – kérdezgette lépten-nyomon. – Egyszer még elvisz a kíváncsiság! – figyelmeztette az apja. Húsvéti nyuszis mise en page. S… A tündér zokon vette a virágokhoz csöppet sem illő sok kérést meg panaszt, rosszkedvűen ment el a kertből. Elhatározta, hogy egyhamar nem látogatja meg ismét az elkényeztetett virágokat, s lehorgasztott fejjel ballagott hazafelé, az erdőbe. Így történt, hogy meglátta az út szélén, a porban virító… Ha feldobom fehér, Ha leesik sárga. Nem dobom fel, nem esik le Készül a vásárba. Kihímezem előbb Szivárvány festékkel, Virágszirmot pingálok rá, Tavaszi ég kékkel. Jácintot, ibolyát, Csibét, piros szívet, Annak adom, aki érte a legtöbbet fizet. Nyúlanyó már kérte fényes rézkrajcárért, Csakhogy pénzért nem… Egy csacska nyulacska éjszaka kiszaladt az erdei tisztásra, felnézett a fényes holdra és hangosan-hangosan rázendített: Hejehuja, mak-mak, hejehuja bikkmakk! Meghallotta ezt a sündisznó és így szólt a nyuszi csemetéhez: – Nagyon bátran énekelsz, de mégis nem lenne jobb, ha hazamennél!?
Garabonci Gréti és a húsvéti nyuszi Szerző: Wanda Coven Kiadó: Naphegy Kiadó (2020) ISBN: 978-963-476-044-3 Korosztály: 6-10 A vicces és bájos Garabonci Gréti -sorozat a kisiskolások nagy kedvence, kíváló választás lehet kezdő olvasóknak. Nagy betűk, könnyen olvasható szöveg, sok-sok vidám kép és szórakoztató történetek várják a sorozatban őket. Garabonci Gréti első ránézésre olyan, mint egy átlagos nyolcéves, ám egy valamiben mégis különbözik: ő ugyanis tud varázsolni! Ebben a részben Grétit nagy megtiszteltetés éri, ő viheti haza a húsvéti szünetre Mankát, az igazgató úr nyusziját. Ám ahogy az lenni szokott, a kalamajka most sem maradhat el. Minden a tojások festésekor kezdődött el… Az osztályban Garabonci Grétit éri az a szerencse, hogy hazaviheti az iskolaigazgató úr nyusziját a húsvéti szünetre. Megígéri, hogy nagyon fog rá vigyázni. De azután, mint ahogy az már máskor is előfordult, megszeg egy fontos szabályt. Húsvéti nyuszi Archívum - AnyaMesélj.hu. Ezúttal egy nyúltartási szabályt. Kétségbeesetten próbál a varázsereje segítségével gyors megoldásra jutni, de ezúttal is bebizonyosodik: a legfontosabb az őszinteség.
Hermann Marika – A hímes tojás festés mesterei Szerző: | 2014. 04. 16. | Húsvéti mesék, Meseidő Hermann Marikával A kerek erdőben áll egy takaros házikó, mellette áll egy tojásfestő műhely. A ház körül egy óriási zöldséges kert terül el. – Nos? Kitalálod kik laknak ebben a házikóban? – Igen. Egy nyuszi család lakik benne. Nyuszi apu, Nyuszi anyu és kisfiuk Nyuszifül. Nyuszi apu híres tojásfestő mester. A kerek erdőben ő festeti Húsvétra a hímes tojásokat. Nyuszi anyu a világ legjobb zöldségeit termeszti, sőt finom salátákat is készít belőlük. Van egy színes virágos kertje is, melynek közepén egy formás barkafa áll. Húsvéti nyuszis mise en œuvre. Amikor a virágok nyílnak illatuk betölti az egész erdőt. Nyuszifül az erdei iskolába jár, ahol tavasszal szünet van, ilyenkor mindenki készül a Húsvétra. (tovább…)
🌿 Ötletadó Mesés MondókaTár könyv & DVD 🌿 k ö ny v: 101 mondóka és versike kifejezetten a legkisebbeknek mozgással könnyen kíserhető gyűjtemény 🌿 d v d: 27 dal és mondóka mozdulatokkal és babajelekkel kísérve 2 dal babajelekkel kísérve Hogy otthon is ötletet tudj meríteni a babáddal való játékhoz! ✅ MondókaTár Csomag A kisbabák és a nagyobbak is imádják! 💜