Versei népdalszerűségét később, elsősorban a még fiatal Berzsenyi Dániel – akinek a neje Judit unokanővére, Dukai Takács Zsuzsanna volt – hatására, a klasszikus időmértékes verselés váltotta fel. Költeményei kéziratos másolatokban terjedtek, s így jutottak el a kor irodalmi, művészi nagyságaihoz, Berzsenyihez, Kazinczyhoz, Kis Jánoshoz, Kresznerics Ferenchez és Döbrentei Gáborhoz. E kiválóságok valószínűleg megörültek az újdonságnak, vagyis a női gondolatok és érzelmek megjelenítésének, hamar felismerték, hogy az ifjú "költőnő" nemcsak általános műveltségével, de verselő hajlamával is kitűnik a hölgyek között, felkarolták, és egymással versengve látták el jó tanácsokkal, s más támogatásban is részesítették. "Ne rettegje a kisasszony azt a vádat, hogy amely lány verset ír, nem lehet jó feleség, jó anya, jó asszonya a háznak. Így ítél a közönséges ember mindég. Dukai Takách Judit: Az én képem (Sárvár Város Tanácsa, 1986) - antikvarium.hu. " (Kazinczy Ferenc levele Dukai Takách Judithoz, 1815) A fiatal Dukai leveleiben és verseiben egyaránt gyakran panaszkodik magányosságáról, bizonytalanságáról és alkotói nehézségeiről.
DUKAI TAKÁCH JUDIT (Duka, 1795. szeptember 4. * – Sopron, 1836. április 15. ) költő [Költői neve: Malvina] A korabeli Magyarország legműveltebb, legpolgárosultabb vidékének, Kemenesaljának egyik középnemesi családjából származott. A kemenesaljai evangélikus hagyományokhoz híven Sopronban tanult, majd megszakította tanulmányait, hogy beteg édesanyját ápolja. Anyja betegágyánál fogalmazta első versét. Dukai Takách (Takács) Judit költő (1795–1836) | Nőkért.hu. A költészetére jellemző mélabú gyökerei vélhetően erre a válságos időszakra, az anyához fűződő érzelmi biztonság megszakadására vezethetők vissza. Édesanyjának halála után ismét visszatért Sopronba, hogy folytassa a tanulást. Versei kéziratos másolatokban terjedtek, így jutottak el – Horváth József Elek közvetítésével – Berzsenyihez, Kazinczyhoz, Kis János hoz, Kresznerics Ferenc hez és Döbrentey Gábor hoz, akik felfigyeltek Judit tehetségére. Lírájára leginkább Berzsenyi Dániel útmutatása hatott, akivel egyébként rokoni kapcsolatban is állt, hiszen a "magyar Horatius" felesége Judit unokanővére, Dukai Takács Zsuzsanna volt.
In: Vasi Szemle, 1986. 131-139. Dukai Takách Judit. Szerk. Katona Istvánné; sajtó alá rend. Pallósiné Toldi Márta. Szombathely, 1988. 47 p. (Vasi életrajzi bibliográfiák, 21. ) Cséby Géza: Dukai Takács Judit kéziratos vers-füzetei. In: Zalai gyűjtemény: Művelődéstörténeti tanulmányok. 31. köt. Zalaegerszeg, 1990. 97-119. Fenyő István: Dukai Takách Judit költőnő a magyar klasszicizmus korszakában. In: Soproni Szemle, 1990. 1-10. Simonffy András: Dániel és Judit. In: Kortárs, 1992. 79-83. Németh Tibor: Dukai Takách Judit ismeretlen szilveszteri verse. In: Vas Népe, 1994. p. Biedermeier pillanatkép – Dukai Takách Judit, „a magyar Szapphó” - Bezzeganya. 8. Simonffy András: Dukai Takács Judit 1795-1995. In: Életünk, 1995. 12. 1127-1132. Fábri Anna: "A szép tiltott táj felé". A magyar írónők története két századforduló között (1795-1905). 1996. 27-32. Tóth Péter: A magyar Sappho. Dukai Takách Judit (1795-1836) és íróbarátai. In: Életünk, 2000. 11-12. 1016-1029 p. *Cserági István: Istentől kapott szépség és tehetség. Kétszáztíz éve született Dukai Takách Judit. In: Evangélikus Élet.
Dukai Takách Judit, költőnő, Berzsenyi Dániel sógornője (Duka, 1795. augusztus 9. – †Sopron, 1836. április 15. ) Dukán, egy kemenesaljai falucskában született jómódú középnemesi családban. Szülei, Dukai Takách István és Muzsai Vittnyédy Terézia gondos nevelésben részesítették. A fiatal hölgy az evangélikus hagyományokhoz híven Sopronban tanult, de édesanyja betegségének hírére megszakította tanulmányait, majd hazautazott, és minden idejét anyja ápolására fordította. Ebben a nehéz időszakban keletkeztek első, szomorkás hangvételű költeményei. Művei nagy részét házikisasszonyi teendőinek teljesítése mellett hozta létre, ahogy ő maga jegyezte fel volt költői önéletrajzában "verseim nagyobb részét is rokkám pergése mellett írtam". Anyja halála után tért vissza Sopronba, ahol a továbbiakban nyelveket, zenét és háztartási ismereteket tanult. Hazatérve Dukára a vidéki nemeskisasszonyok életét élte, s közben verselgetett. A Takách-házat 1814-ben kiváló közéleti gondolkodók keresték fel: Wesselényi Miklós, Pataky Mózes és Döbrentei Gábor, akik felfedezték az ifjú költőnő tehetségét.
Midőn csapongva ömledő dalod Klavírod érző hangjain lebeg, Midőn nyilazva repdez ajkidon Az ihletett szív s nyilt ész lángigéje, Mely szívet-elmét egyaránt hevít: Akkor, barátném, akkor érezem, Mit veszte a föld durva gyermeke, Hogy a Teremtő legbecsesb alakját, Kinek kezébe szívünk adva van, Játéka, kénye rabjává alázta! Te megboszúlva méltóságtokat Kihágsz nemednek szűk korlátiból, Melyekbe zárva tartja vad nemem; Kihágsz, s merészen fényesb útra térsz, Melyen csak a nagy férfinyomdokok Vezetnek a szép tiltott táj felé; Hol a vakító fénybe vont igazság, Ámbár szemünket kápráztatja is, De megmutatja a virtusnak útját, Melly halhatatlan istenekhez int; S hol a poesis nyájas istenei, Szemünkhez illő földi öltözetben, Enyelgve zárnak karjaik közé, S a symboláknak hímes fátyolában Öleltetik meg a nagyot s dicsőt, S belénk mosolygják rózsás szájaikkal Az égi szikrát s égi tiszta kényt.
Dani uraság rokoni-baráti alapon csak Dudinak nevezte "költőtársát". Első nyomtatásban megjelent versét Döbröntei közöltette az Erdélyi Múzeumban. Ő viszonylag közeli kapcsolatban állt vele, mert mostohaanyja tartotta keresztvíz alá Juditot. 1815-ben Festetics György meghívta a keszthelyi Helikon ünnepségre, amelyeken házasságáig rendszeresen részt vett, sőt a vendéglátó által adományozott irodalmi díjakból is részesült. Verseiben a kemenesaljai tájat, a paraszti életformát alig túllépő kisnemesi világot, a körülötte élő nép dalait, gondolatait szólaltatta meg. Versei népdalszerűségét később a klasszikus időmértékes verselés váltotta fel. Sikerének titka elsősorban abban rejlett, hogy szinte megtestesítette a polgárosult hazai nőideált: több nyelven olvasott, zenélt, valamint járatos volt a poétikai és esztétikai tudományokban is. Népszerűségében közrejátszott ezen kívül szépsége, derűs és közvetlen egyénisége. Schöpflin Aladár a Nyugat hasábjain így fogalmaz arcképéről: "Barna hajú, őzike tekintetű, picike szájú, hamvas őszibarack arcú leány, görögös piros köpeny van hanyagul átalvetve mélyen kivágott fehér empire-ruháján, melynek ujja éppen, hogy csak a vállat födi el, gömbölyű karja meztelen, apró kis kezei egy hárfa húrjain játszanak… Csupa poézis… csupa illat, csupa édesség.
De, oh leányka! még itt nincs határ! A képzelődés szép játékai, Az érzemények édes ömledési Szépítik ámbár boldogságodat, De nem tehetnek boldoggá magok. Kettősen érzed a jót és gonoszt, S a sorsnak ádáz kényén függ nyugalmad. Nézd a magasban fénylő bölcseséget, Körülragyogva csillagnimbuszával Az istenelmek békes sátorában, Hová nem érhet semmi földi tőr! Ott, ott tanuld meg a bölcsek nyugalmát Ismérni, s győzni a föld szörnyeit, Indúlatinknak pusztító dühét És a szerencse játékit nevetni, Használni élted szűk kerületét S bátran letenni a halál kezébe. Int a dicső táj. Járd zengő ajakkal. Vezessen érző kebled istene. Ölelje myrtus barna fürtidet. Az égi Múzsák s Grátiák ölén Álmodd el élted rózsaálmait, S védjen Minerva pályád zajjain, Mint Áriont a tenger istenei, Midőn zenegve szállt a delfinen. [1815]
Moszkvában megjelenik a Sátán egy bármire képes, beszélő macska és más furcsa alakok társaságában. Egyesek rejtélyes módon eltűnnek, a levegőben boszorkányok repkednek, s egyik pillanatról a másikra olykor bibliai időkbe csöppenünk. Bulgakov A Mester és Margarita című regényének szürreális története Gyöngyösi Levente opera-musicalében különleges zenei formában kel életre: "Régóta szerettem volna írni egy olyan darabot, amelyben a kortárs és könnyűzene különböző stíluselemeket felmutató egységgé szintetizálódik. Ami közérthető, alaposan kidolgozott és korszerű is: kísérlet a határok lebontására, eltüntetésére. " Az ősbemutató különleges, a musicaleket is megidéző formában, a Magyar Táncművészeti Egyetem és a Fővárosi Nagycirkusz művészeinek közreműködésével jön létre a zenés színházban színészként és rendezőként egyaránt otthonosan mozgó Szente Vajk rendezésében.
A művet koncertszerű változatban 2017-ben mutatták be a Miskolci Operafesztiválon. A színpadi ősbemutatót Szente Vajk rendezte, akinek munkája nyomán a musicalek világát idéző, nagyszabású és mozgalmas színpadi produkció született. Az októberi bemutatóban a Magyar Táncművészeti Egyetem korábbi táncosai (koreográfus: Túri Lajos Péter) és a Magyar Légtornász Egyesület akrobatái (artista koreográfus: Vincze Tünde) is közreműködnek. Mind a jelmezek, mind a díszletek látványvilága a rendező rendszeres alkotótársa, Kentaur munkáját dicséri. Az előadás főbb szerepeit Balczó Péter (Mester/Jesua) Sáfár Orsolya (Margarita), Kálmán Péter (Woland), Kovács István (Sztravinszkij/Pilátus) Hábetler András (Berlioz/Kajafás) és Ujvári Gergely (Hontalan Iván/Lévi Máté) alakítják, vezényel Hollerung Gábor. Felvételről közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara (karigazgató: Csiki Gábor). Az október 9-i 19:00 órás premiert követően A Mester és Margarita október 13-án, 14-én, 15-én, 16-án és 17-én 19:00 órakor látható az Eiffel Műhelyház Bánffy Miklós termében.
a mester és margarita 2020 március 10., 17:20 Könyv évforduló Szerző: (bzs), Fidelio/MTI Az író, akinek leghíresebb regénye titokban terjedt Nem hagyták dolgozni, de könyörgő levelére maga Sztálin hívta fel és adott neki munkát. Bulgakov élete végéig szorgalmasan írt, művei egy része azonban csak halála után jelenhetett meg, köztük kedvencünk, A Mester és Margarita is. Nyolcvan éve, 1940. március 10-én halt meg Mihail Afanaszjevics Bulgakov. 2014 október 7., 10:15 Színház premier (va) Premier: A Mester és Margarita Bulgakov művét október 12-én mutatják be a Vígszínházban, Michal Docekal rendezésében. Az előadásban Woland szerepét Lukács Sándor játssza, akit a regénnyel való első találkozásról is kérdeztünk. HANGOSCIKK Milyen inspirációkat és nehézségeket jelentett a családi háttér, és merre vezet Fülöp saját útja? – Ez is kiderül fiatal zenészeket bemutató portrésorozatunk legújabb részében. A Petőfi Kulturális Ügynökség 2022-ben több, irodalmilag jelentős, kiemelt évfordulóhoz kapcsolódóan ünnepli a magyar irodalmat.
), s mi tagadás, e deficit mintha feltárta volna magának a műnek a megoldatlanabb vonulatát is. Rákossy Péter fotói. A képek forrása: Magyar Állami Operaház. Ami a színpadi szereplők énekesi és színészi teljesítményét illeti, a körülmények beszámítása itt is szükségesnek tetszik, ugyanis itt-ott egészen magabiztos előadóművészek bizonyultak sérülékenyebbnek saját sokévi átlaguknál. Az ilyen formaingadozásokat azonban nagy biztonsággal el lehet határolni azoktól az esetektől, ahol bántó, de talán mégsem teljesen kártékony udvariatlansággal nem (vagy: jelenleg nem) operai minőségű hangok szerepeltetésére kell rámutatnunk: Kőrösi András, Dékán Jenő, Varga Donát... A 2017-es miskolci megszólaltatás két címszereplője, vagyis Balczó Péter és Sáfár Orsolya ezúttal is érdemben hozzáadta a magáét a produkcióhoz, immár ráadásul a játék terén is. Balczó egész kiállása révén hiteles médiuma volt a Mester elkeseredésének, illetve Jesua tiszta emelkedettségének, míg Sáfár hangjában és színpadi lényében a női aktivitás és a szerelmes önfeladás jól porciózott kevercse vált felismerhetővé.
Marketing célú sütik Annak érdekében, hogy minél inkább az érdeklődési körének és műfaji preferenciájának megfelelő hirdetések jussanak el Önhöz, honlapunkon a Google- és Facebook-hirdetések célzásához szükséges sütiket használunk, valamint retargetáláshoz szükséges méréseket végzünk (ilyen például a hirdetésekre való kattintások mérése, illetve a korábban felkeresett oldalak és az ott megadott preferenciák alapján személyre szabott ajánlások készítéséhez szükséges adatok gyűjtése).
Kálmán Péter az általunk előzetesen reméltnél kevésbé érezhette magát komfortosan Woland egyszerre rockosan rosszfiús és gunyorosan grandseigneuri szerepében, így olykor még ismeretes énekesi és színészi formátumát is bizonytalanabbnak észlelhettük - de a kitüntetett pillanatokban azért rendre meggyőző szintre csavarta fel személyes kisugárzását. Ugyanez a rákapcsolás a Pilátus kulcsfontosságú és Sztravinszkij mellékes szerepével megbízott Kovács István nak, úgy tűnt, inkább csak a skála "korrekt" fokozatáig sikerült. Woland kísérői közül és egyáltalán, a darab egész szereplőgárdájából kiemelkedett viszont a Fagótot alakító Kiss Tivadar, aki rég ismeretes játékkészségét ezúttal szinte hatványra emelte: a koreografikus szakaszokat példásan teljesítve, s olyan oldott, gesztusokra-mikrojátékokra kiterjedő, figurateremtő aktivitást tanúsítva, ami túl a saját szerepének perfekt megoldásán - meggyőzően érvelt az opera-musical műfaji kísérlete mellett. A produkció zenei megvalósításának vezérletét, így a rockegyüttest és szintetizátort is szerepeltető hangszeres letét irányításának árokmunkáját Hollerung Gábor éppoly elkötelezetten végezte, amint azt a mű dedikáltjától el is várhattuk.