A gyökér fájdalomcsillapító, nyugtató, keringési zavarokat helyreállító, görcsoldó és epilepsziát, reumát, hurutokat gyógyító hatása miatt közkedvelt. A fehér és a vörös virágú peóniák gyökérkivonatát ma a homeopátiás orvoslásban is használják. A pünkösdi rózsa a kertben Ez a ragyogó szép növény kedveli a napos, meleg kerteket, ezért csak olyan helyre ültessük, ahol kap elég napfényt! Az ültetés ideje augusztus-szeptember, hogy a tél beállta előtt gyökeret tudjon növeszteni. Mivel gyöktörzses növény, szaporításkor a gyöktörzset kell feldarabolni egy éles késsel. Ezeket a darabokat ültessük el, az ideális mélység 10 cm. Hideg télre van szüksége, hogy kipihenhesse magát, és fölkészüljön az új virágzásra. Télen mégis érdemes a növényt kissé lefedni, nehogy kifagyjon, erre a falevél vagy a faforgács is megfelel, sőt, ha a fagyosszentek időszakában zord az időjárás, a fiatal pünkösdirózsa hajtásait is érdemes például szalmával betakarni. Tavasszal jót tesz neki a visszametszés, és érdemes egy-két rügyet kivágni, mert így még nagyobb virágot kapunk.
Májusban, ha ott járunk, mintha Tündérországba érkeztünk volna. Frissességük, üdeségük a kert kiteljesedésével együtt jelképezi a lélek megújulását is. Ünnepi virág A néphagyomány pünkösdkor köszönti az élet megújulását. Ilyenkor volt szokás a lányok mosdóvizébe pünkösdi rózsa szirmot szórni, állítólag serkenti a szerelmi odaadást, az igazira találást. A legények ezért pünkösdi rózsát vittek kiválasztottjuk ablakába. A lányoknak viszont koszorút kellett fonniuk, s átadni a legényeknek. Ezekhez a kedves és fontos szokásokhoz számos népdal, mondóka, gyermekek körjátéka kapcsolódik. "A pünkösdi rózsa kihajlott az útra, / Nékem es kihajlott szekeremnek rúdja. / Nem tudom, édesem, jóra-e vaj rosszra, / Jóra-e vaj rosszra, vaj holtig a bánatra…" "A pünkösdi rózsa / kihajlott az útra, / Én édesem, én kedvesem / szakíts egyet róla. / Egyet szakasztottam, / El is hervasztottam. / Tejbe vajba fürösztöttem, / Hóba szalasztottam. " Arany János: A méh románca című korai balladájában is éppen meghiúsul egy esküvő, mert a menyasszonyka szívtelenül lemetszi a méhecske kérése ellenére a szép szálat: "Ablak alatt / A pünkösdi rózsa / Kezd egy kicsit fesleni bimbója / Kékszemű lyány válogat belőle / Koszorúnak holnap esküvőre. "
A következő oldalon folytatom! A trágyázással vigyázzunk, ugyanis könnyedén kiégethetjük a növényt, hogyha nem figyelünk oda. Tavasszal és nyáron kerüljük a trágyázást, inkább ültetés előtt, vagy ősszel végezzük el ezt a műveletet. Ha szeretnénk nagy pünkösdi rózsát, akkor távolítsuk el az oldalrügyeket. A növényt nyáron folyamatosan öntözni kell, minden nap, viszont fontos, hogy a talaj t locsoljuk, ne a növényt. Miért nem virágzik a pünkösdi rózsa? Ennek többnyire egyszerű oka van: túl mélyre ültettük el a növényt, túl sok Nitrogént kapott, elfagytak a virágrügyek, nem kap elég napfényt, nem kapott elég vizet. Remélem, hogy tudtam segíteni nektek, legyen csodálatosan szép idén a ti pünkösdi rózsátok is, ha pedig kérdésetek lenne, nyugodtan írjatok nekünk Facebook oldalunkon!
A minimális hőmérsékleti ellenállás -30 ℃ alacsony hőmérsékleten. Mivel a bazsarózsák idővel meglehetősen szélesre képesek megnőni, ezért legalább 1 métert érdemes köztük hagyni az ültetés során. Ősszel és tavasszal ajánlott trágyával gazdagítani a talajt, hogy a szükséges tápanyagokat is biztosítsuk. Az igazi termesztők tápanyagpótlást általában egész évben maximum háromszor alkalmazzák. Az első a virágzást megelőző műtrágya, a második alkalom a virágzás utáni műtrágya, ami folyékony szerves műtrágya. A harmadik alkalom az őszi és téli műtrágyák, elsősorban az alapvető műtrágyák alapján, hogy elősegítsék a következő év tavaszi növekedését. Ezen felül figyelni kell a gyomlálásra. A bazsarózsa állítólag az ültetéstől számított egy éven belül virágzik. Semmi esetre se szakítsuk le a virágot első virágzás után, mert akkor nem fog többé virágozni. Sajnos mindkét virág 2-3 hét alatt elnyílik.
A dupla hibrideket gyakran karózni kell. A virágzás elmaradásának több, néha egyszerű oka lehet: túl mélyre ültettük, túl sok növénnyel verseng, túl sok napot kap, a virágrügyek elfagytak, vagy egyszerűen csak kevés a napfény. Rendszeres öntözést kíván, de a virágfejeket ne öntözzük. A tavasszal fenyegető gombás fertőzések, illetve a botrytisz elkerülésére jól levegőzött talajra és környezetre van szükség. Ősszel a lehullott növényi részeket mindig gyűjtsük össze, hogy fő ellenségét, a pajzstetveket elpusztítsuk. Viszont csak türelmes ember telepítsen fás pünkösdirózsát, Paeonia suffruticosát, ugyanis fajtái többnyire csak a 3. évtől virágoznak teljes pompájukban. A fásszárú pünkösdirózsák általában 1-2 méter magas bokrok vagy kistermetű fák. Dekoratív virágaik hatalmasak, átmérőjük elérheti a 30-40 centit. Tömöttek vagy egyszerűek, sőt egyes változatok csészelevelei fodrosak, esetleg gyűröttek. Dugványok vagy oltóágak segítségével szaporíthatók. Bámulatra méltó példányaik vannak a Budapesti Füvészkertben, épp a bejárat közelében.
A visszeres láb gyakori probléma. Hogyan szűrik, milyen kezelésekkel lehet orvosolni? A vénás (gyűjtőeres) betegségek közé elsősorban az alsó végtagi visszeresség és a mélyvénás trombózis tartozik. Utóbbit – mivel nem igényel műtéti beavatkozást – a legtöbb esetben belgyógyászok kezelik. Alsó végtagi érszűkület | Gokvi. Az alsó végtagi főtörzsi visszerességet hagyományos műtéti módszerrel, vagy újabb eljárásokkal, elektrokagulációval (köztudatban lézeres megoldás) valamint ragasztóanyag befecskendezésével orvosoljuk. Sajnos az utóbbi két eljárás állami egészségügyi keretekben még nem érhető el. A visszér műtétet megelőzően a Lifemed radiológus kollégája az érsebész szakorvos segítségére van abban, hogy pontosan feltérképezi a mélyvénák és a felszínes vénák állapotát. A diagnosztika során az ultrahangos vizsgálat a lényeges, ugyanis ezzel megállapítható, hogy milyen típusú és stádiumú alsó végtagi visszerességről van szó. A seprűvénák, az enyhe fokú oldalági és a bőr alatti hálózatos visszeresség panaszt kevéssé okoz, azonban esztétikailag zavaróak a beteg számára.
A lassult vénás keringés következtében pangást okoznak a visszértágulatok, a tartós ágybanfekvés (pl. betegség, műtét után), a végtagi gipsz, a bénulások. Az érfal károsodhat műtétek, sérülések következtében. A fokozott véralvadási hajlam lehet genetikusan öröklött (bizonyos véralvadási faktorok hiánya, ún. trombofíliák), de gyógyszerek, így a hormonális fogamzásgátlók szedése is fokozhatja a trombóziskészséget. Érszűkület: ebből veheti észre még idejében - EgészségKalauz. Hajlamosító tényező még az idős kor, a dohányzás, az elhízás, a rosszindulatú daganatos megbetegedések (a daganatok véralvadást serkentő anyagokat termelhetnek), a nagyobb hasi-, kismedencei- (prosztata- és nőgyógyászati), valamint ortopédiai (különösen a csípőtáji) műtétek (a sérült szövetekből szabadulnak fel a véralvadást beindító szöveti faktorok). A lassult vénás áramlással kapcsolatosan ki kell emelni az úgynevezett economy-class szindrómát. A turistaosztályon hosszú, interkontinentális utakat repülő utasoknál, de a buszon 20-30 órát utazóknál is előforduló szindróma. Ilyenkor a vénás keringést súlyosan rontó, hosszan tartó, mozdulatlan ülő testhelyzet következtében alakul ki gyakrabban mélyvénás trombózis.
Klasszikus esetben, természetesen, a betegség könnyen felismerhető. Ilyenkor az érintett végtag duzzadt, fájdalmas, bőre feszes, fénylő, meleg tapintatú, esetenként kékesen elszíneződött, a felszíni vénák teltté válnak. Nem ritka, hogy általános tünetként hőemelkedés vagy láz is jelentkezik. Mélyvénás trombózis nemcsak az alsó végtagon alakulhat ki, hanem a 2-5%-os gyakorisággal a felsőn is. Tünetei hasonlóak, gyakori a hónaljárokban végzett műtétek, a karba, kulccsonti vénába ültetett vénás kanülök, vagy akár pacemaker-beültetés esetén. A betegség felismerését színes Doppler-ultrahangvizsgálat, bizonyos laborvizsgálatok, és ma már egyre ritkábban, de vénás érfestés is elősegíti. A fokozott hajlam bizonyos esetekben labor- és genetikai vizsgálatokkal igazolható. Kezelés Amennyiben a mélyvénás trombózis gyanúja felmerül, a beteget néhány napig, a vérrög szervüléséig szigorúan fektetni kell, szállítását is csak így szabad megoldani, még a mellékhelyiségre sem mehet ki. Ennek oka, hogy mozgás közben könnyen leszakadhat a vérrög, és elsodródva a keringéssel, és embóliát, akár halált is okozhat.
Az intervenciós radiológus sajátos helyzetben van, a beteget általában csak közvetlenül az érfestés előtt látja, és a beteg későbbi gondozásában is csak esetenként vehet részt. Rövid idő áll tehát a rendelkezésére, hogy elnyerje a beteg bizalmát. A következőkben három különböző betegtípust írok le. Az első csoport képviseli a betegek túlnyomó részét, ők jól kivizsgáltan és előkészítve jönnek a vizsgálatra. A második csoportba tartozó betegek nem akarnak részleteket megtudni, bíznak az orvosban, és mindennek alávetik magukat. A harmadik, szerencsére kis létszámú betegcsoport tagjainak többnyire ellentmondásos információik vannak betegségükről és a különféle kezelési lehetőségekről. Az orvos felelősségét ilyenkor abban látom, hogy a beteget felvilágosítsa a betegség természetéről, valamint a kivizsgálás vagy a kezelés elmaradásának következményeiről. Nem tartom szerencsésnek, ha rábeszéljük a betegeket a beavatkozásba való beleegyezésre. Mielőtt bármit is mondanánk a betegnek, célszerű egyeztetnünk a beküldő orvossal az érbetegek kivizsgálásának menetét, előkészítését, kezelését, utókezelését illetően.