Március 20-tól újra látogatható Békés megye egyik ékköve, a felújított Wenckheim-kastély Szabadkígyóson. 2019. tavasza óta tartó felújítás alatt nemcsak állagmegóvási munkákat végeztek, és nemcsak a kastély színe változott meg. Az Ybl Miklós tervei alapján neoreneszánsz és eklektikus stílusban épült kastély új, változatos és interaktív tárlatokkal várja a látogatókat. Fotó: NÖF Facebook oldala A szabadkígyósi kastély vagy ahogy a volt tulajdonosairól hívják, a Wenckheim-kastély az egyik legismertebbb Wenckheim-kastély a hazánkban található 31 közül. Még a 2019-es bezárás előtt jártam a mesekastélyban. Ekkor elmeséltem a kastély történetét és fotókon és videón is bemutattam a felújítás előtti állapotot. Már látogatható a felújított Wenckheim-kastély Szabadkígyóson. Felújított Wenckheim-kastély ünnepélyes átadása Megújult és március 20-án megnyitja kapuit a szabadkígyósi Wenckheim-kastély! A páratlan szépségű műemléképületet ünnepélyes keretek között Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa, Herczeg Tamás a térség országgyűlési képviselője, házigazdaként Glázer Tamás, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.
Újra látogatható Békés megye gyöngyszeme, a megújult a Wenckheim-kastély - 22. 03. 22 16:54 Kultúra Március 20-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a felújított szabadkígyósi Wenckheim-kastély. 1 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók Újabb kastélyunk éledt újjá! Megnyílt a szabadkígyósi Wenckheim-kastély VJM - 22. Békés megye kastélyok. 22 17:10 Utazás Az 1875 és 1879 között Ybl Miklós tervei alapján épült eklektikus, neoreneszánsz stílusú kastély a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretein belül újult meg,...
Glázer Tamás a műsorban hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram a felújított műemlék épületek turisztikai hasznosítására fókuszál. Hozzátette: úgy terveztük ezeket az interaktív kiállításokat, amelyek élményt adnak, hogy nem érzi magát a látogató múzeumban. Fontos szempont az is, hogy valós keresletre épülnek. A kastélyt természetesen nemcsak a kiállításra érkező látogatók csodálhatják meg, hanem mindenki, aki bármilyen programra érkezik. Filmforgatások, esküvők, céges rendezvények helyszíne lehet az épület és csodálatos parkja is. 8 db csodás Békés megyei eladó kastély a Startlak kínálatában. A Wenckheim-kastélyban különböző élményelemeket is kialakítanak: az úgynevezett napfényes műteremben különféle korabeli háttérrel, jelmezekben fényképezkedhetnek a látogatók, akik egy VR-szemüveg segítségével a kastély feletti repülés élményét is átélhetik. Szakemberek évente negyvenezer látogatót várnak a megújult kastélyba.
A kint levő tábla szerint 2023 februárjában készül el. Lökösházán magántulajdonban van a szépen felújított Vásárhelyi-Bréda kastély, de fogad látogatókat. Különlegessége, hogy mind a 4 oldalán van timpanon. Csak délutánonként van nyitva, 14 órától minden nap, és esténként fényeket festenek a fehér kastélyfalakra (ennek ideje változó, este 6-9 óra körül valamikor, attól függően, mikor sötétedik be teljesen). A kastélyt belül is meg lehet nézni (de fotózni tilos), vannak kiállítások, interaktív eszközök, kávézó és programok is – utóbbiakról (valamint a fényfestés pontos időpontjáról) a kastély facebook lapján lehet tájékozódni. Mezőberény Wenckheim-Fejérváry kastélyában az Orlai Petrics Soma Kulturális Központ Muzeális Gyűjteménye kapott helyet, ez bejelentkezés alapján látogatható. Az épületet láthatóan felújították a közelmúltban, de sajnos elkezdett ismét romlani az állapota. Ugyancsak elhagyott múzeum benyomását kelti Békés Wenckheim-kastélya. Elvileg ez is üzemel még (én hétfőn jártam ott és nem tudtam eldönteni, csak emiatt találtam-e zárva), de kívül ráférne legalább egy festés.
Linkek a témában: Wenckheim-kastélyok, Békéscsaba A szabadkígyósi Hankó József a Két évszázad a Wenckheim családdal című könyvével dolgozta fel a család fordulatokkal teli életútját, melyben a Harruckernek férfiági kihalásától követi az eseményeket egészen a közelmúltig, folytatva a régi ókígyósi kastélyt a XIX. század elején felépíttető gróf Wenckheim I. József Antal munkásságának a leírásával. A szerteágazó és a világban szétszóródott család eredeti öröklési rendje szerinti tulajdonos már nem él hazánkban. A fiatalkorú, jelenleg tizenéves Tasziló a németországi Bonnban lakik, de élnek Wenckheimek szép számmal a kontinensen kívül is, Argentínától egészen az Amerikai Egyesült Államokig, és pár éve már Dobozon is! A körösladányi Nadányi-Wenckheim-Merán-kastély A Weinckheim kastély: A kastélyt korábbi épületrészek felhasználásával a báró Wenckheim család építette. A tervező id. Czigler Antal volt. A kastélyban az 1830-as években intarziás biedermeier ajtókereteket készítettek, amely valószínűleg a pesti Steinl Ferenc munkája, aki a Védegylet fontos szállítója, a kor leghíresebb hazai bútorasztalosa volt Geist Gáspár-kastély, Orosháza A Geist Gáspár kastélyt Karl-Heinz Reckmann Úr elkezdte felújítani kívül belül egyaránt, hiszen itt szeretett volna lakni.
Bár romos, de mégis a látogatható kastélyok közé sorolom Kondoros határában (régi nevén Csákón) levő a Batthyány-Geist kastélyt. A kétszintes vadászkastélyt Batthyány László építette romantikus stílusban 1844 és 1851 között, Ybl Miklós és Pollack Ágoston tervei alapján. Itt, Csákón alakult meg a történelmi Magyarország első hivatalos vadásztársasága, az Alföldi Vadásztársulat. A kastélyrom felújított parkjában számos idős fa áll, köztük a legendás Batthyány-fa is, melyet 1848-ban az első felelős magyar miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos ültetett. Mára sajnos csak a csonkja maradt meg, de ez ma is látható az épület keleti homlokzatának közelében. A két gyulai kastély (Wenckheim-Almásy és Almásy-Gyulavári) látogatása még hátra van, Gyula megérdemel egy külön hosszú hétvégét a közeljövőben majd. A megye legpompásabb kastélyának külön írást szenteltem, ezt publikálom hamarosan!
A budai királyi palota A nagyszabású tervek azonban csak részben valósultak meg. Az 1480-as évek építkezései elsősorban a meglévő épületek átalakítására szorítkoztak: a korábbi, gótikus nyíláskereteket (ablakokat és ajtókat) új, reneszánsz nyílászárókkal helyettesítették. Részletformáik, az akantuszos, palmettás, néhol delfinekkel díszített piaszterfejezetek és a kannelúrázott pilaszterek firenzei mintákat követnek. Mátyás azonban az itáliai fejedelmekhez méltó palotát akart építeni. Ennek a törekvésnek ékes bizonyítéka, hogy az urbinói Palazzo Ducale mintájára, a palota nyugati oldalára, egy függőkertet építtetett. A vízgyűjtőként szolgáló, boltozott ciszterna (ún. Albrecht-pince) fölé épített, a Tabán felé nagyszerű kilátást biztosító zárt kert, és az állítólag itt felállított, Pallas Athéné alakjával ékesített kút igazi fejedelmi palotává varázsolták a gótikus épületegyüttest. Reneszánsz építészet Magyarországon - Feuerné Tóth Rózsa - Régikönyvek webáruház. A palota középső udvarát szintén ekkor építették át: a belső homlokzatot, valószínűleg minden oldalról, többszintes, balusztrádos, loggiás homlokzattal látták el.
A reformáció a vallásos hit egyetlen alapjának – a katolikus felfogással szemben – a Bibliát fogadta el. Azt a célt tűzte ki, hogy mindenki a saját nyelvén olvashassa és maga magyarázhassa a szent szövegeket. Nemzeti nyelvekre kellett tehát lefordítani a Bibliát, olvasni tudóvá kellett tenni az egyszerűbb embereket is. Az elôzô században Gutenberg által fölfedezett könyvnyomtatás révén nagy példányszámban és viszonylag olcsón lehetett már terjeszteni a könyveket. – A teljes német Biblia 1534-ben jelent meg Luther fordításában, a magyar Biblia – több részlet elôzetes lefordítása után – 1590-ben került ki a vizsolyi nyomdából. Magyarországi reneszánsz építészet | Bagyinszki Zoltán fotográfus. A fordítást Károli Gáspár készítette paptársaival. "A reneszánsz nemcsak az emberiség eladdig legszebb eszméinek, a kultúra, a tudomány és a művészet minden korábbit felülmúló, csodálatos alkotásainak, hanem egyúttal a kíméletlen vagyonszerzésnek, a pénz, az arany utáni gátlástalan hajszának is a korszaka. De míg Itáliában a vérrel, csalással, spekulációval összehordott vagyonból Firenze palotái és Róma kupolái születtek meg…, addig Magyarországon a vagyon és életöröm hajszolásának zajába az egykor oly fényes ország romlásának, rohamos pusztulásának akkordjai vegyültek. "
A legnagyobb vállalkozás azonban a legkülső, ún. Zsigmo nd- udvar keleti oldalának átépítése volt. A Dunára néző oldalon, Zsigmond palotája mellé, egy igazi reneszánsz palotát kezdett építeni Mátyás, amely azonban, a leletek tanúsága szerint, csak II. Ulászló idejében készült el teljesen, ha egyáltalán elkészült. Magyar reneszánsz - SuliHáló.hu. Hartmann Schedel Világkróniká jának ( Weltchronik) Budát ábrázoló metszetén a régi épületek mellett, az új palota Duna felé eső homlokzata is látható. Antonio Bonfini leírása szerint az emelvényen (pódiumon) álló palota udvari homlokzatát egy monumentális, kettős kapu díszítette, amelyre hosszú, kétkarú lépcső vezetett fel. A kapuszárnyakat Herkules tizenkét munkáját ábrázoló, állítólag Verrocchio műhelyében készült, bronz reliefek díszítették. A palota ablakai és kapui, valamint a pódium teraszának baluszterei, vörösmárványból készültek. A fennmaradt emlékanyagból több fontos töredéket is ehhez a palotához lehet társítani. Valószínűleg a kettős kapu díszítéséhez tartozott egy nagyméretű, perspektivikusan rövidülő kazettákkal, és bennük kerubfejekkel díszített márványlap, és e kapu fölött volt látható az az antik típusú bronz betűkkel ékesített feliratos márványlap, amelynek több töredéke is előkerült.
A Mátyás-korban karrierjüket kezdő főurak és a felső papság körében ugyanakkor éppen a század legvégén, és a 16. század első évtizedeiben jelenik meg az itáliai stílus. Reneszánsz épületek magyarországon. Kisebb, helyi központok alakulnak ki, például Bakócz Tamás révén Esztergomban, Szatmári György révén Pécsett, vagy a Báthoryak révén Nyírbátorban. A reneszánsz stílusjelenségek forrása azonban ekkor már nem csak közvetlenül itáliai, mint a Bakócz-kápolna esetében, és nem is feltétlenül a budai udvar közvetítésével kell számolnunk. A felvidéki városok építkezésében megjelenő reneszánsz motívumok, mint a bártfai városházán például, már a Közép-Európában általánosan terjedő reneszánsz stílus visszahatásaként jelentkeznek. A Magyarország-szerte elterjedő stílust elsősorban a faragványok képviselik: a tabernákulumok és síremlékek nagy száma azt mutatja, hogy a Jagelló-korra, a gótika folyamatos továbbélése mellett, egyfajta művészeti köznyelv kialakulásáról beszélhetünk a reneszánsszal kapcsolatban. A későgótikus építészet legmodernebb technikai megoldásai viszont szintén a Jagelló-kori magyarországi művészet részét képezik.
Szükség volt arra az eleven kapcsolatra, amely már Beatrix érkezése előtt, elsősorban hadiépítészek magyarországi tevékenysége révén kialakult, csakhogy I. Mátyás nagy palotaépítkezéseinek beindulásával egy új műfajra is kiterjedhetett. Mindemellett a Mátyás-kori reneszánsz meglehetősen korlátozott jelenség volt. Mátyás király uralkodása alatt Magyarországon, jelenlegi ismereteink szerint, egyetlen tisztán reneszánsz stílusú épület sem épült. A reneszánsz stílusban dolgozó kőfaragók, ácsok és más mesterek, gótikus stílusban dolgozó társaikkal együtt, főleg régebbi épületek átalakításán, díszítésén tevékenykedtek. A kor két modern stílusirányzata, a késő gótika és a reneszánsz ugyanazon építkezéseken, egymás mellett élt, de nem keveredett egymással. A két stílust alkalmazó kőfaragócsoportok egyelőre még nem tanulták meg egymás formakincsét. Az épületek sokkal inkább tekinthetőek késő gótikusaknak; rajtuk a reneszánsz elemek elsősorban ornamentumok voltak. Ugyanakkor szembeötlő az a folyamat, amely már a Mátyáskoron belül is a reneszánsz motívumok szerepének fokozatos megváltozásáról tanúskodik.
Hunyadi Mátyás pedig soha nem vált volna az itáliai humanizmus és reneszánsz művészet támogatójává, ha apja nem bízza neveltetését Vitéz Jánosra. A Mátyás- és a Zsigmond-kor udvari kultúrája között tehát nem akkora a szakadék, mint amekkora különbségek a művészeti orientációban mutatkoznak. A hatalmi reprezentáció szemszögéből nézve azonban sok hasonlóságot találunk. Elsőként ilyen az uralkodói portré szerepe. A portréművészet, amely a 15. században éled újjá, az uralkodói hatalom reprezentálásának kiváló eszköze volt. Tudjuk, hogy Mátyás nagy felségpecsétjének mintája III. Frigyesé volt, de ezek előképe éppen Zsigmond pecsétjénekkompozíciójában rejlik. Ami pedig a valódi portrét illeti, az a sokféle, általában itáliai, antikizáló mintákat követő, rendkívül sokrétű és gazdag portréegyüttes, amely Mátyásról ismert, előzményét éppen Zsigmondnál találja meg. A 15. században egyetlen uralkodóról sem készült ugyanis annyi portréábrázolás, mint Zsigmondról. (Ahogy ZsigmondotPisanello, úgy MátyástMantegna örökítette meg. )